Késedelmi kamatfizetés: az EuB-döntés hatásai

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. július 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogyan az már a sajtóhírekben is megjelent, az Európai Unió Bírósága legfrissebb magyar vonatkozású döntésében (C-254/16.) megállapította, hogy a késedelmi kamatfizetésre vonatkozó hazai rendelkezések nincsenek összhangban az uniós joggal. Fontos felhívni azonban a figyelmet az ügyben hozott ítélet hosszú távú következményeire is.


Dr. Várszegi Zoltán, a Réti, Antall és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda irodavezető partnere szerint ez a döntés rávilágít arra, hogy az akár évekig is elhúzódó adóhatósági ellenőrzéseknek, valamint áfakiutalási gyakorlatnak az Európai Unió hozzáadott érték adó irányelve korlátokat szab. Az uniós jog által védelemben részesített adósemlegesség elvének ugyanis az is a részét képezi, hogy az adózó ésszerű időn belül visszakapja a rá áthárított áfát. Ha pedig ez nem történik meg, akkor a pénzügyi veszteségét az adóhatóságnak késedelmi kamat megfizetésével ellentételeznie kell. A csütörtöki ítélet rámutatott arra, hogy bizonyos magyar eljárási szabályok nem – vagy nem teljes mértékben állnak – összhangban a fent említettekkel és ilyen esetben a magyar bíróságnak ezeket nem szabad figyelembe vennie a döntése meghozatalakor, hanem közvetlenül kell alkalmaznia az uniós jogot.

 

Az adóhatósági ellenőrzések ésszerű határidővel történő lezárása a Kormánynak is a kiemelt célkitűzései között szerepel, így a jelenlegi ítélet gyakorlatilag ennek a végrehajtását is szorgalmazza, fogalmazott Dr. Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Kiemelte továbbá, hogy nem csupán az adóhatósági gyakorlat, hanem az annak alapját képező jogszabályi környezet is újragondolást igényel, hiszen az adóhatóság csak a hatályos magyar rendelkezéseknek tett eleget, amikor elutasította az adózó késedelmi kamatigényét. Az Európai Bíróság által kifogásolt rendelkezés bizonyos esetekben – ahogyan ez a jelen ügyben is történt – súlyosan sértheti az arányosság uniós elvét is (például az eljárás ésszerűtlen elhúzódása esetén), így az adózás rendjének jelenleg is folyó újragondolása során a jogalkotónak ezt is célszerű figyelembe vennie.

A fent írtakból is látható, hogy sok esetben a magyar jogszabályok és a hatósági gyakorlat szigorúbbak, illetve nincsenek összhangban az uniós rendelkezésekkel, így amennyiben az adózók úgy érzik, hogy a fenti jogelvek vonatkozásában méltánytalanság érte őket, érdemes szakértők segítségével az uniós rendelkezésekre hivatkozással valamennyi jogorvoslati fórumot igénybe venniük, akár a múltra nézve is.


Kapcsolódó cikkek:


Adócsalásból autóversenyeztek
2019. május 23.

Vádat emelt a Baranya Megyei Főügyészség 69 ember ellen, akik autóversenyzői tevékenységük finanszírozására bűnszervezetet hoztak létre, és ezzel mintegy 11 milliárd forintos kárt okoztak.

Adóalapképzés a bizományosi konstrukció esetén
2019. május 23.

A bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.