Kevesebb ország számít adóparadicsomnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lekerült nyolc ország kedden az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, korábban még tizenhét államot tartalmazó feketelistájáról, amelyet kevesebb mint két hónappal ezelőtt hagytak jóvá.


Az uniós pénzügyminiszterek december elején fogadták el a listát, amelyre az adóelkerülés ellen nem eléggé hatékonyan fellépő államok kerültek fel, miután az EU közlése szerint közel egy év párbeszéd után sem voltak hajlandóak megfelelő együttműködésre.

A szakminiszterek keddi brüsszeli tanácsülésén született döntés értelmében azonban a feketelistáról máris eltávolították Barbadost, Dél-Koreát, az Egyesült Arab Emírségeket, Grenadát, Makaót, Mongóliát, Panamát és Tunéziát, miután ezen országok új kötelezettségvállalásokat jelentettek be.

A felsorolt nyolc ország így átkerült az EU úgynevezett szürkelistájára, amelyen eddig negyvenhét olyan állam szerepelt, amely ígéretet tett rá, hogy összhangba hozza szabályozását az uniós normákkal.

A feketelistán marad Amerikai Szamoa, Bahrein, Guam, a Marshall-szigetek, Namíbia, Palau, Saint Lucia, Szamoa, illetve Trinidad és Tobago.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A lépést sokan bírálták, kiemelve, hogy például Panama régóta tudatosan egy adóparadicsom képét alakítja ki magáról, s ennek ellenére most lekerül a szankciókat egyelőre még csak nem is tartalmazó feketelistáról. A bírálók szerint az intézkedés „aggasztó”, amellyel „kiüresítik a listát, meggyengítik a hitelességét”.

Vladiszlav Goranov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária pénzügyminisztere ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a „listaállítás bizonyította a hatékonyságát”, sok ország ugyanis máris kötelezettségeket vállalt bizonyos reformokra annak érdekében, hogy lekerülhessen a listáról.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos decemberben leszögezte: a lista elfogadását szankcióknak kell követniük, a szürkelistán szereplő országoknak pedig hitelt érdemlően eleget kell tenniük a vállalásaiknak, senki nem kaphat szabad utat.

Az eljárásban több mint kilencven országot vizsgáltak, a bírálók szerint azonban a tagállami kormányok képviselőit tömörítő tanács annyira felvizezte az Európai Bizottság által javasolt kritériumrendszert, hogy az EU egyetlen országa sem kerülhetett fel a listára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.