Kibontjuk az adócsomagot (1. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adósaláta-törvénnyel (2012. évi LXIX. törvény) kihirdetett módosítások többsége június 20-án hatályba lépett, a távhőszolgáltatók és az energiaellátók külön nyereségadójára, az áfa-összesítő jelentés (áfaanalitika) készítésére, a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezések 2013-tól hatályosak. A változások döntően az adózás rendjét érintik, a cikk első részében ezekre koncentrálunk.

2 millió forint feletti adótartalmú számláknál kell áfa összesítő jelentést készíteni és 5 millió forintig lehet csak készpénzben fizetni 2013-tól. Már most hatályos viszont, hogy az adóhatóság által postázott hivatalos iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt kifejezetten megtagadja. Az adóregisztrációs eljárásban pedig ezentúl csak olyan adótartozás fennállására tekintettel utasítjhatják el az adószám megállapítására irányuló kérelmet, ahol az adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.

Belföldi összesítő áfa jelentés

Az adózóknak 2013-tól az áfa-bevallásukban jelenteniük kell az olyan belföldi ügyleteikről kibocsátott/befogadott számlák adatait, amellyel kapcsolatosan áfa-fizetési kötelezettségük keletkezett, vagy amely után adólevonási jogot gyakoroltak.

Azon számlákra vonatkozóan, amelyek adótartalma eléri, vagy meghaladja az 2 millió forintot, a számla kiállítójának és a számla befogadójának az összesítő jelentésben számlaszintű bontásban meg kell adnia:

• az érintett üzleti partner adószámának első 8 számjegyét,
• az adott számla sorszámát,
• a számlázott ügylet adóalapját és a számlában áthárított adó összegét,
• a teljesítés időpontját, illetve ezen adat hiányában a számla keltét.

A jelentésben szerepeltetni kell azt is, ha az egyazon üzleti partnertől származó számlák összesített adótartalma eléri, vagy meghaladja az 2 000 000 forintot és az adózó ezen számlák tekintetében gyakorolta az adólevonási jogát.

Az összesítő jelentést azon adómegállapítási időszakról teljesített áfa bevallási kötelezettség esetén kell először alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. január 1-je vagy ezt követő időpontra esik.

Számlahelyesbítés esetén akkor kell a feleknek a számlával egy tekintet alá eső okiratot szerepeltetniük az összesítő jelentésben, ha akár az eredetileg, akár a helyesbítés eredményeként áthárított adó összege eléri, vagy meghaladja az 2.000.000 forintot. A helyesbítésről abban a bevallásban kell adatot szolgáltatni, amelyben az bevallásra került. Ekkor mindkét félnek ismét jelentenie kell az eredeti számla adatait, a módosításnak az adóalapra és az adó összegére gyakorolt számszaki hatását, valamint a helyesbítő okirat sorszámát.

Készpénzforgalom korlátozása

A gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek érdekében új kötelezettségként írja elő az Art. azt, hogy ezen adózók ugyanazon szerződés alapján egy hónapban teljesített, egymás közti kifizetéseiket legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthetik készpénzfizetéssel (bankjegy vagy pénz érme átadásával).

A pénzforgalmi bankszámla nyitásra kötelezett adózók egymás közti, készpénzben teljesített kifizetéseinek korlátozására vonatkozó szabályozás megsértése esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg, melynek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés, azaz az 5 millió forint feletti összeg 20%-a.

Az új rendelkezések 2013. január 1-től lépnek hatályba és az átmeneti rendelkezés szerin a törvény hatálybalépését követően teljesített készpénzszolgáltatásokra kell majd alkalmazni.

Adóregisztrációs eljárás

Az adóregisztrációs eljárás során kizárólag olyan adótartozás fennállására tekintettel kerül elutasításra a jövőben az adószám megállapítására irányuló kérelem, amely adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.

Jövedelemigazolás tartalma

A hatályos szabályok szerint a jövedelemigazoláson szerepelnie kell az összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek. Tekintettel arra, hogy az adónyilatkozaton, az adóbevallás 2011-től alkalmazható új formáján ezen adatok nem szerepelnek, az állami adóhatóság nem tudja azokat a jövedelemigazoláson feltüntetni, ezért ilyen esetben az adóköteles jövedelme együttes összegét igazolja le.

Hivatalos irat postai úton történő kézbesítése

A hivatalos irat a postai úton való kézbesítés sikertelensége esetén több okból kifolyólag érkezhet vissza az adóhatósághoz, melyek közül a törvény kizárólag a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket rendezte.

A módosítás alapján az egyes esetek konkrét megjelölésének mellőzésével egyértelművé válik, hogy a kézbesítési vélelem beálltát valamennyi, a küldemény kézbesítésének eredménytelenségét okozó esetben megállapítja az adóhatóság. Jogkövetést támogató intézkedésként kerül bevezetésre a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint az ügyfélkapun keresztül való értesítés.

Új rendelkezés a személyes átadás tekintetében, miszerint az adóhatósági iratot a személyes átadásának megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta. E rendelkezés bevezetésével egyértelműen meghatározásra kerül az az esetkör, amikor az adózó az adóhatósági irat átvételét a személyes kézbesítés során tagadja meg. Ezzel a rendelkezéssel azonos megítélés alá kerül az adóhatósági irat postai és a személyes átadása során annak megtagadására, illetve az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozás.

A hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem beálltáról az adózó nem rendelkezik információval, aminek következtében előfordulhat, hogy olyan lényeges adóhatósági irat kézbesítéséről nem szerez tudomást, vagy olyan adóhatósági eljárás indul el, amely jelentősen befolyásolja jogait, kötelezettségeit. Ennek kiküszöbölésére lehetőség lesz arra, hogy az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról honlapján tájékoztassa azt az adózót, aki részére a kiküldött adhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem beállt. Ez alól kivételt képez az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét. E rendelkezés indoka, hogy az adózó értesült arról, hogy az állami adóhatóság részére iratot küldött, és saját felelősségi körében döntött arról, hogy az adóhatósági irat tartalmát nem kívánja megismerni. Az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.

További értesítési fórum lesz azok számára, akik a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkeznek, hiszen az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező magánszemély adózót, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, vagy az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját elektronikus úton értesíti az internetes honlapján közzétett adatokról. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők azonban ebben az esetben is az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételre irányadó szabályok szerint alakulnak.

A módosult, vagy új rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően postai vagy személyes átadott hivatalos irat tekintetében kell alkalmazni.

Feltételes adómegállapítási kérelem

Opcionálissá válik a feltételes adómegállapítási eljárás során a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az állami adóhatóság megkeresése, és a megkeresés teljesítésének határideje 5 munkanapról 15 napra módosul.

Végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek

Art. 2012. január 1-jei hatállyal felhatalmazást adott az adópolitikáért felelős miniszternek arra, hogy a végrehajtási költség megállapításának és megfizetésének részletszabályait rendeletben meghatározhassa. A módosítás alapján a rendeletben lehetőség lesz olyan szabályrendszert kialakítani, mely által az adó-végrehajtási eljárásban a ténylegesen felmerülő költségekhez jobban igazodó költségek megállapítására kerülhet sor.

Ügyfélkapuhoz való hozzáférés

A belföldi áfa összesítő jelentés hasznosulását segíti elő, ha az általános forgalmi adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikus ügyfélkapu rendszerben 2013. július 1-től hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

Egyéb módosítások

1. Átmeneti rendelkezés szerint az általános forgalmi adó összesítő jelentéssel kapcsolatos rendelkezéseket először azon adómegállapítási időszakról teljesített általános forgalmi adó kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. január 1-jére vagy ezt követő időpontra esik.
2. A Btk. 2012. január 1-jei hatályú módosítása bevezette a költségvetési csalás bűncselekményt, melynek eredménye a vagyoni hátrány. Az állami költségvetésben bűncselekmény elkövetésével okozott hiányok hatékonyabb megtérülése érdekében indokolt a mögöttes felelősség szabályai az adózás rendjében is kiterjednek a költségvetési csalás bűncselekmény elkövetőire és az azzal okozott vagyoni hátrányra.
3. Az Art. 2012. január 1-jétől hatályos 92. § (4) bekezdése alapján új eljárásra utasítás esetén az ellenőrzési határidő kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. A módosult rendelkezés lehetővé teszi az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés személyes átadását.
4. A módosítás a kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén lehetőséget biztosít az adóhatóságnak arra, hogy az értesítést postai út helyett személyes átadás útján juttassa el az adózónak.
5. A külföldi adóhatóság megkeresése esetén lehetővé válik az adóhatóság számára, hogy, hogy az értesítést postai út helyett személyes átadás útján juttassa el az adózónak.
6. A fordítás átadására vonatkozó felhívás esetén is lehetővé válik az adóhatóságnak arra, hogy a felhívást postai út helyett személyes átadás útján juttassa el az adózónak.
7. A módosítás lehetőséget biztosít arra az állami adóhatóságnak, hogy az iratpótlásra kötelező végzést postai úton kézbesítse vagy személyes átadás útján jutassa el az adózónak. (A hatályos szabályozás alapján ezt kizárólag postai kézbesítés útján teheti meg az állami adóhatóság.)
8. Az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak a jogerőre emelkedést megelőzően első alkalommal benyújtott illetékkedvezmény, illetve illetékmentességre vonatkozó kérelem akadályozza meg, ezáltal a módosítás kizárja a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségét és az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedésének szándékos elhúzását.
9. Meghatározásra került az adópolitikáért felelős, vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter döntésének formája azokban az esetekben, amikor a felügyeleti intézkedés iránti kérelem olyan adóügyre irányul, amellyel kapcsolatban az állami adóhatóság elnöke még nem döntött. (Felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálatát elutasítja az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter, ha az adott ügyben az állami adóhatóság elnöke még nem döntött.)
10. A fizetési könnyítés mellett az adómérséklés esetében is felhatalmazás kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza azt.
11. Az Art. 2012. január 1-jétől felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter részére az adó-végrehajtási eljárásban felmerülő végrehajtási költségek megállapításának részletszabályait tartalmazó rendelet kiadására. A módosítás alapján a felhatalmazó rendelkezés kiegészül a rendeletben megállapítható költségtípusok megjelölésével.

Lucz Zoltánné cikke a Könyvelő című szaklap 2012. június-júliusi számában olvasható. A szaklap előfizetési lehetőségeiről itt tájékozódhat.

---