Kinek a felelőssége a transzferárazás?

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. március 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kinek a felelőssége a transzferár nyilvántartások, transzferár szabályzat elkészítése és vezetése, a kapcsolt vállalkozások megállapítása, a piaci ár elv betartásának ellenőrzése és az egyéb transzferárazási kötelezettségek betartása? Cikkünkben körbejárjuk a felelősségi köröket a Ptk. és egyéb jogszabályok alapján.


1. Ügyvezető, vezető tisztségviselő felelőssége

A Ptk. 3:29. § alapján a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

A Ptk. 3:112. § szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.

A vezető tisztségviselő felelősségét a Ptk. 3:24. § szabályozza:

  • A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
  • A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Felmentvény – Ptk. 3:117. §

Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.

Kártérítési igén jogutód nélküli megszűnést követően – Ptk. 3:117. §

A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

Ügyvezető fő feladatai

 – ellátja a cég törvényes képviseletét

 – bejelenti a cég adatait a nyilvántartó bíróságnak

– jogszabályi előírásoknak történő megfelelést biztosítja

– megbíz egy természetes személyt a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításával, illetve szerződést köt a könyvvizsgálóval

– letétbe helyezi és nyilvánosságra hozza az éves beszámolót

– stb.

Az ügyvezető, törvényes képviselő feladatai közé tartozik a vállalkozás (jogi személy) jogszabályi előírásoknak történő megfelelésének biztosítása, így a transzferár szabályoknak történő megfelelés biztosítása is.

2. Felügyelő bizottság felelőssége

Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. – Ptk. 3:120. § (3)

Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni. – Ptk. 3:123. § (1)

Ha a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. – Ptk. 3:123. § (2)

3. Könyvelő felelőssége

Mit tartalmaz a könyvelő szerződése?

A könyvelő azt vállalhatja el, amihez kellő ismerete és szaktudása van, és felelősséget is vállal, tehát elvállalhatja a transzferár előírásoknak való megfelelés biztosítását (kapcsolt vállalkozások felmérése, piaci ár elv alkalmazásának vizsgálata, transzferár nyilvántartás készítése), de ez a vállalás nem tipikus.

Fel kell tenni a következő kérdéseket is:

  • Rendelkezik-e a könyvelő szakmai felelősségbiztosítással, amely kiterjed a transzferár szolgáltatásokra is?
  • Elegendő védelmet biztosít a felelősségbiztosítás?

Belső alkalmazott könyvelőként és külső könyvelőként szerződéstől függően az alábbi feladatok elvárhatóak lehetnek:

  • lehetséges kötelezettségek előzetes felmérése
  • lehetséges kötelezettségekre történő szóbeli és írásos figyelemfelhívás, vezető tisztségviselő tájékoztatása
  • költségvetési kapcsolatokat alapvetően befolyásolja a transzferárazás
  • képviselet a hatóságok előtt (szerződés függő)

Megfelelő szaktudás, gyakorlat, tapasztalat és felelősség esetén szerződés alapján elvállalható lehet, de nem tipikusan könyvelői feladat:

  • kapcsolt vállalkozások felmérése, nyilatkoztatás
  • transzferár nyilvántartási kötelezettség megállapítása
  • szokásos piaci ár elv betartásának ellenőrzése, bizonyítása
  • tranzakciók felmérése, transzferár szabályzat/nyilvántartás elkészítése

Kötelezettségek betartása, transzferár dokumentációk megléte vezető tisztségviselői felelősségi körbe tartozik. A könyvelő, gazdasági vezető, főkönyvelő alapvető feladatai a kötelezettségekre történő figyelem felhívása, tájékoztatás.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

4. Könyvvizsgáló felelőssége

Az állandó könyvvizsgáló feladata – Ptk. 3:129. § (1)

A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

Mire jogosult a könyvvizsgáló? – Ptk. 3:38. §  (1)

Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

Magyar Könyvvizsgáló Kamara szakmai állásfoglalások szerint a könyvvizsgálatnak része a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése is, de összességében az ellenőrzés a teljes beszámoló és a beszámoló részeinek és tételeinek a felülvizsgálatára irányul.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 156. § szerint:

(1) A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, …a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

(5)  A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

 e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, …véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg.

Mivel a transzferár szabályok betartása (bejelentési kötelezettségek, szokásos piaci ár elve, transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség) alapvetően befolyásolhatja a társaság gazdasági, pénzügyi, adózási helyzetét, így ma már sok könyvvizsgáló a jelentését csak úgy adja ki, amennyiben megvizsgálta a transzferár szabályzatot, transzferár nyilvántartásokat, és meggyőződött arról, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek nem tartalmaznak kockázatokat.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 


Kapcsolódó cikkek:


Tovább záródnak a transzferár-kiskapuk
2020. február 25.

A nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében a közelmúltban újabb jelentős változás történt a transzferárak szabályozásában. Az OECD 2020. február 11-én kiadta a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyletek transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását. Mindez az érintett vállalatok felé további követelményeket támaszt a jövőbeli adóhatósági ellenőrzésekre való felkészülésben.

Szja-bevallás 2020: így kell elvégezni
2020. február 25.

A munkáltatók, kifizetők által a 2019. évi jövedelmekről benyújtott bevallások, kötelező adatszolgáltatások és a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján a NAV az idén is elkészíti minden magánszemély számára a személyi jövedelemadó (szja) bevallás tervezetét. Cikkünk a bevallási tervezetre, illetve a az érvényes bevallásra vonatkozó fontos tudnivalókat ismerteti.

Varga: nincs még döntés az iparűzési adóról
2020. február 24.

Varga: nincs még döntés az iparűzési adóról

Fontos, hogy még nincs döntés, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatot tett a kormány számára – mondta Varga Mihály a tervezett hipa változásról, amely a vállalkozásoknál hagyna 80-120 milliárd forintot.