Kinek éri meg az árfolyamrögzítés? Kalkulátorral segít a PSZÁF


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Árfolyamrögzítő kalkulátort és fogyasztóvédelmi tájékoztatót jelentetett meg honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a fizetési nehézségekkel küzdő deviza alapú ingatlanhitel-adósok döntésének támogatására.

A törlesztési nehézségekkel küzdő adósok egyre növekvő számára tekintettel a Felügyelet honlapján új tájékoztatót tett közzé a fizetési nehézségekkel küzdő deviza alapú ingatlanhitelesek részére. Ez röviden összefoglalja az ügyfelek jogszabályban előírt adósságkönnyítő lehetőségeit, bemutatja a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által kialakított piaci adósságrendező programok fő jellemzőit, illetve a kormányzat által elfogadott rögzített árfolyamon való törlesztési lehetőség ismérveit. A létező lehetőségek közül az érintett ügyfeleknek saját jelenlegi és várható élethelyzetük alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hogy fizetési nehézségeikre mi jelentheti a legmegfelelőbb megoldást.

A PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu) megjelentetett internetes kalkulátor a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának átmeneti rögzítéséről szóló törvény kapcsán segít a fogyasztónak a döntés meghozatalában. Az átmeneti árfolyamrögzítés akkor fontolandó meg, ha az ügyfelet az árfolyamok elmúlt időszakban lezajlott drasztikus változása miatt komoly törlesztési gondok fenyegetik, de még nincs 90 napon túli tartozása, s pénzügyi lehetőségei 1-3 éven belül várhatóan kedvezőbben alakulhatnak. A kalkulátor orientáló jellegű, az árfolyamfixálásról szóló döntés előtt az ügyfélnek célszerű személyre szóló tájékoztatást kérnie hitelintézetétől.

A programban az ügyfél által korábban felvett devizahitel fő jellemzőinek megadásával kalkulált értékek alapján lehet összehasonlítani feltételezett piaci, valamint a rögzített árfolyamon számolt törlesztő részletek várható alakulását. Kiszámítható a rögzített árfolyam mellett a gyűjtőszámlán felhalmozódó összeg (azaz a rögzített árfolyam miatt felgyűlő tartozás), s ez alapján a későbbi törlesztési kötelezettség is. Az ügyfél e mellett a feltételezett devizaárfolyamok, kamatlábak változtatásával tudja modellezni gyűjtőszámla-hitele törlesztő részletének változását is. A programot közérthető pénzügyi szótár és fogyasztóvédelmi tájékoztató egészíti ki.

A PSZÁF az ügyfelek tájékoztatásával egyidejűleg a hitelintézetek számára közzétett vezetői körlevélben szólította fel a piaci szereplőket: saját figyelemlehívó anyagaikkal, személyre szabott, közérthető ügyintézői tájékoztatással – például a különböző lehetséges árfolyamok esetén a tőke- és kamattartozás alakulásának bemutatásával – segítsék elő a fogyasztók megalapozott döntéshozatalát az árfolyamfixálásról vagy az egyéb, adósságkönnyítő eszközök igénybe vételéről.

A Felügyelet elvárja, hogy az adósságkönnyítő ügyféldöntés meghozatalához a hitelintézetek – a törvényben előírt évi egyszeri térítésmentes kimutatáson túl – a fogyasztó kérésére ingyenesen adjanak ki naprakész írásos kimutatást az adós fennálló tartozásairól, s azok jogcímenkénti tételes bontásáról. A pénzügyi intézmények adjanak előzetes iránymutatást az ügyfeleknek arról, hogy milyen módszerrel állapítják meg a gyűjtőszámlán felgyűlt hitel piaci kamatát a jellemzően 2015-től induló törlesztéshez. Az árfolyamrögzítés időszakában pedig adjanak rendszeres kimutatást, internetes lekérdezési lehetőséget a fogyasztónak gyűjtőszámla hitelének aktuális egyenlegéről.

Forrás: PSZÁF


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.