Kinek kell plusz EHO-t fizetni június 12-ig?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. július 12-éig kell összeszámolniuk a munkáltatóknak a 2012-ben a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat és teljesíteni a többletfizetési kötelezettséget. Ha az egy dolgozóra eső juttatás meghaladja az évi 500 ezer forintot, a különbözetre 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a munkaadót.


A 2012-ben (30,94 százalék közteherrel) kiadott béren kívüli juttatásokat minden juttatónak össze kellett számolni, és erre az összesített értékre külön kellett figyelnie a munkáltatóknak.

Milyen béren kívüli juttatásokat kell összegezni?

A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem a munkavállaló és közeli hozzátartozója részére 

  • munkahelyi étkeztetés 
  • Erzsébet-utalvány
  • Széchenyi Pihenő Kártya
  • iskolakezdési támogatás
  • helyi bérlet
  • iskolarendszerű képzés
  • önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás
  • foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás

A munkáltatónak dolgozónként meg kell vizsgálnia, hogy ez az összeg meghaladja-e az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét.

Amennyiben az összeg meghaladja az évi 500 ezer forintot, akkor az e feletti részre nem 10, hanem 27 százalék EHO-t kell fizetni, amit az EHO törvény szerint az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Ebből adódik, hogy a 2012-ben kiadott juttatásokra ezt a többletfizetési kötelezettséget 2013. június 12-ig kell a cégeknek teljesíteniük.

Nemcsak azoknak érdemes azonban erre figyelni, akik az év során sok juttatást adtak. Túlléphetjük az arányos összkeretet úgy is, ha rövid ideig (mondjuk egy hónapig) munkaviszonyban lévő dolgozónknak adtunk nagyobb összegű (például 60.000 forint értékű) béren kívüli juttatást. – figyelmeztet Fata László cafeteria szakértő.

cafeteriatrend.hu portál összefoglalója szerint hibaforrás lehet az is, hogy a klasszikus cafeteria elemekhez nem adja hozzá a munkáltató az egy-egy munkavállalójának fizetett iskolarendszerű képzés díját vagy az üdültetést.

A cikk szerzője cafeteria szakértő, a Cafeteria Trend magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.