Kinek rossz a fordított áfa?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közelmúltig nagyon sok pénzt lehetett keresni a gabonakereskedelem során elkövetett áfacsalással.
A kormány csak idén szeptemberben keményített be, amikor bejelentette, hogy 2012-től az Európai Bizottság hozzájárulásával a gabonakereskedelemre is kiterjesztik a fordított áfafizetést. (Ez azt jelenti, hogy sem a termelő, sem a közvetítő kereskedő nem számíthat fel áfát, így a köztes állomásokon sem befizetni, sem visszaigényelni nem lehet az adót. Áfafizetésre egyedül a végfelhasználót kötelezik.)
A Pénzcentrum.hu gazdasági portál számításai szerint csak a gabonakereskedelemben évi 21-27 milliárd forintnyi áfát nem fizetnek be, vagy hamisan igényelnek vissza. Ez a csalássorozat méreteiben és a körülötte kialakult szervezett bűnözői kör miatt a késleltetett vámfizetés miatt kialakult olajbűnözésre emlékeztet. Bagi Ádám szegedi gabonatermelő szerint ha az adóhatóság akarta volna, korábban is nyomára bukkanhatott volna az áfacsalásoknak.
Aki nagyobb tételben termel, az rendszerint raktároztatja valahol a gabonáját. Minden raktárban kiállítanak raktárjegyet, mert a raktározó cég vezetője nem akarja vásárra vinni a bőrét. A raktárjegyen szereplő mennyiségből, az igénybe vett területalapú támogatásból és az adott vidékre jellemző termésátlagból percek alatt kideríthető, hogy saját maga termelt-e annyi gabonát a raktároztató, vagy (esetleg feketén) vásárolta. Akit elkapnak, megfenyegetnek, majd vádalkut ajánlanak neki, az előbb-utóbb bemártja azokat is, akiktől vette az árut. Ez azokra az őstermelőkre is vonatkozik, akiknek több búzájuk terem,mint amennyi az őket megillető adómentesség összeghatára alá befér, ezért feketén adják el a termés egy részét. Ők eközben a legálisan eladott árura 12 százalékos állami kompenzációt kapnak, mert az input anyagokért őstermelőként is áfát kell fizetniük, de nem igényelhetik vissza, mert nem tartoznak az áfakörbe.
Bagi Ádám szerint a csalók papíron több cégen is átfuttatják az árut. Ezek az áfát akkor is visszaigényelhetik, és vissza is igénylik, ha az eredeti tulajdonosnak nem fizettek érte, vagy „mezítlábasan”, számla nélkül fizettek. Az is előfordul, hogy akár Magyarországon, akár Romániában a csalók tulajdonában van az a (gyakran fiktív) cég, amelytől első lépcsőben az árut (papíron vagy a valóságban) megvásárolják.
A szegedi gabonatermelő szerint a visszaélés-sorozat alapvető oka, hogy Magyarországon évi öthat millió tonna gabonafelesleg terem, mert visszaszorult az állattenyésztés. Ezt az irdatlan mennyiséget alapanyagként kell exportálni. Az eddigi rendszer szerint a kereskedő akkor is visszaigényelhette az áfát az államtól, ha az eladónak nem fizetett. Ez 25 – jövőre 27 – százalékos áreltérítést jelent, ami tönkretette a legális árrendszert. Még nem tudni, hoz-e megoldást a fordított áfafizetés, amely egyes bírálatok szerint a tisztességes termelőket is sújtja azzal, hogy ők nem kapják meg a termésük után az áfát, miközben nekik áfát kell fizetniük például a vetőmag, a műtrágya vagy az üzemanyag után, amit csak jelentős fáziskéséssel igényelhetnek vissza.
Forrás: Nol.hu
