Kisértékű áruk importja 2021. július 1-jétől a vám- és adóeljárások szemszögéből


Az internet az 1990-es évek óta egyre meghatározóbb szerepet játszik az életünkben. A munka, a tanulás, az ismeretterjesztés, a szociális kapcsolatok mellett már otthonunk felügyeletében is segítségünkre van, de okos használati tárgyainkat is vezérelhetjük a segítségével. Ez a rendkívüli ütemben zajló fejlődés a vásárlási szokásainkra is hatással van, hiszen így az otthonunk kényelméből tudjuk a termékeket a világ túlsó felén megvásárolni, és az ajtónkig szállíttatni. Ez a globális kereskedelmi átalakulás ugyanakkor olyan változásokat generál, amelyekre a meglévő jogszabályi keretek már nem feltétlenül alkalmazhatók. Ez a cikk rövid áttekintést ad az interneten rendelt kisértékű küldemények Európai Unióba történő behozatalát érintő, 2021. július 1-jétől hatályba lépő változásokról.

  1. Helyzetkép – avagy miért volt szükség a változásokra?

Természetesen a távol-keleti, jellemzően kínai cégek is páratlan lehetőséget láttak abban, hogy a nemzetközi piacot, ezen belül a stabil vásárlóerőt felmutatni képes Európai Uniót is ellássák – sokak szerint elárasszák – olcsó termékeikkel. Ennek sikeréhez hozzájárul még az az uniós szabályozás is, hogy a 22 euró érték alatti küldeményeket sem vám-, sem importáfa-fizetési kötelezettség nem terheli az Európai Unióba történő behozatalukkor. Ezt a szabályozást azonban sok esetben megpróbálják oly módon kijátszani, hogy a 22 eurót meghaladó értékű küldeményeken alacsonyabb értéket tüntetnek fel az adókötelezettség elkerülése érdekében.

Mindez értelemszerűen jelentős versenyhátrányba kényszeríti az Európai Unión belüli gazdálkodókat, értékesítőket, emellett jelentős, egyes becslések szerint évi 7 milliárd euró költségvetési bevételkiesést okoz a tagállamoknak uniós szinten. Az Európai Bizottság ezért átfogó reformot indított az import áfa tekintetében, amely eredetileg 2021. január 1-jén lépett volna hatályba, azonban a COVID-19 világjárvány miatt ennek bevezetését 2021. július 1-jére halasztotta. Az Európai Unió célja ezzel a reformmal az volt, hogy egyszerűsítse az áfakötelezettségek adminisztrációját azoknak a vállalkozásoknak, amelyek áruk vagy szolgáltatások határokon átnyúló, elsősorban online értékesítését végzik a végső fogyasztók számára, és biztosítsa, hogy az ilyen értékesítések után fizetendő áfát szabályosan fizessék be a vevő tagállamában, a rendeltetési tagállam adóztatási elveivel összhangban.

  1. Hogyan működik most a kisértékű küldemények behozatala?

Jelenleg az Európai Unión kívülről (ún. harmadik országból) az Európai Unióba behozott küldeményekre az alábbi szabályozás vonatkozik: A 22 euró érték alatti küldemények vám- és áfamentesen hozhatók be az Európai Unióba. Ezekre a küldeményekre ennek megfelelően írásbeli vám-árunyilatkozatot sem kell benyújtani.

A 150 euró értéket meg nem haladó küldemények behozatala vámmentes, azonban 22 euró érték felett áfafizetési kötelezettség keletkezik a behozatalkor. Az áfa mértéke az adott tagállamban érvényes adómérték, vagyis Magyarországon – fő szabály szerint – 27 százalék. Ettől függetlenül létezik jelenleg egy olyan szabály is Magyarországon, miszerint a 10 euró alatti összeget nem kell beszedni és megfizetni. Mivel a 22 eurós értékhatár felett a termékek behozatalakor fizetési kötelezettség keletkezik, ezekre az árukra vám-árunyilatkozatot kell benyújtani.

A vámmentesség kapcsán meg kell még említeni azokat az ajándék küldeményeket, amelyeket egy harmadik országbeli magánszemély küld egy Európai Unióban lévő magánszemélynek. Az ilyen küldemények 45 euró értékig vám- és áfamentesek, azonban ez a kedvezmény csak bizonyos feltételek fennállása esetén érvényesíthető: magánszemély küldi magánszemélynek, ellenszolgáltatás nélkül, kizárólag saját és családi felhasználásra, és a küldemények nem tartalmazhatnak jövedéki terméket. A vámmentes vámkezelés feltételeinek vizsgálata érdekében ezekre a küldeményekre szintén vám-árunyilatkozatot kell benyújtani.

  1. Változás 2021. július 1-jétől

A 2021. július 1-jétől hatályba lépő szabályozás leglényegesebb eleme, hogy a 22 euró érték alatti küldemények import áfamentessége megszűnik, egyúttal a 10 euró alatti áfaösszegek beszedése kötelezővé válik. A fizetési kötelezettség következtében valamennyi küldeményre írásbeli vám-árunyilatkozat benyújtása válik szükségessé. A vám-árunyilatkozatot a vevő (importőr) saját maga, vagy meghatalmazottja, képviselője is benyújthatja.

A 150 eurót meg nem haladó valós értékű áruk vámmentessége továbbra is hatályban marad, vagyis nem kell vámot fizetni az Európai Unióba behozott olyan küldeményben lévő áruk után, amelyek valós értéke nem haladja meg a 150 eurót (kivéve az alkoholtartalmú termékeket, parfümöket, kölnivizeket, dohányt és dohánytermékeket). Ezeket az árukat nevezzük kisértékű áruknak.

Hogyan határozzák meg a termék valós, más néven belső értékét? Kereskedelmi áruk esetében ez az érték az Európai Unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő értékesítéskor maguknak az áruknak az ára, amely nem tartalmazza a szállítási és biztosítási költségeket, kivéve, ha azok szerepelnek az árban, de nincsenek külön feltüntetve a számlán. Szintén nem tartalmazza azokat az egyéb adókat és díjakat (különösen pl. az áfát), amelyek a vámhatóságok által a vonatkozó dokumentumokból megállapíthatók. Nem kereskedelmi jellegű áruk esetében azt az árat tekintjük belső értéknek, amelyet az Európai Unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő értékesítés esetén magukért az árukért kellett volna fizetni. A szállítási és a biztosítási költségek mellett minden egyéb olyan kapcsolódó költséget ki kell zárni a belső értékből, amely nem tükrözi maguknak az áruknak az értékét, amennyiben azokat a számlán elkülönítetten és egyértelműen feltüntetik (pl. licencdíjak). Az „egyéb adók és díjak” kifejezés minden olyan adóra vagy díjra vonatkozik, amelyet az áru értéke alapján vagy az ilyen árura kivetett adó vagy díj kiegészítéseként vetnek ki.

Nyilvánvaló, hogy az új szabályozás alapján a valamennyi behozott termék után esedékessé váló áfa beszedése hatalmas kihívást jelent, így az import áfa bejelentésére és megfizetésére két egyszerűsítési lehetőséget dolgozott ki az Európai Bizottság az uniós áfacsomagban. A harmadik országból importált kisértékű termékek esetében bevezetnek egy új, speciális áfabeszedési sémát, az import egyablakos rendszert (Import One Stop Shop – IOSS), amelyben az értékesítést végző online platformok kapnak kiemelt szerepet, és amelynek alkalmazásakor az import áfa a termék megvásárlásával egyidejűleg, a vételárral együtt kerül megfizetésre. Amennyiben ezt nem alkalmazzák, úgy egy másik könnyítés, az ún. különös szabályozás (Special Arrangement – SA) használható, ahol jellemzően a küldeményt szállító és kézbesítő postai vagy gyorspostai szolgáltató szedi be az áfát a küldemény kézbesítésekor. Mindkét egyszerűsítésnél fontos kitétel, hogy azok jövedéki termékekre nem alkalmazhatók.

Ezekkel az áfa megfizetésére irányuló egyszerűsítésekkel párhuzamosan a jogalkotó lehetőséget teremtett arra is, hogy az ilyen kisértékű termékekre, küldeményekre csökkentett adattartalommal lehessen vám-árunyilatkozatot benyújtani. Csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatok azonban nem nyújthatók be olyan termékekre, amelyek behozatala valamilyen tiltó vagy korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozik, így általában valamilyen engedélyhez kötött (pl. fegyverek, lőszerek, kábítószerek, védett állatok vagy növények).

Amennyiben egyik egyszerűsítés sem kerül alkalmazásra, akkor a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően történik mind a vám-árunyilatkozat benyújtása, mind az áfa megfizetése, vagyis a vám-árunyilatkozatnak teljes adattartalmú árunyilatkozatnak kell lennie, és az áfát az importőr saját maga fizeti meg a vámkezeléskor (vagy import áfa önadózói engedély birtokában lévő gazdálkodók esetén az áfa bevallásakor).

A 45 euró értéket meg nem haladó ajándék jellegű küldemények vám- és áfamentessége a feltételek teljesülése esetén továbbra is fennmarad, azokra csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozat nyújtható be.

A 150 euró értéket meghaladó import küldemények után fizetendő vámot és áfát a változások nem érintik, azokra a jelenleg is érvényes szabályok szerint kell a jövőben is a vám-árunyilatkozatot benyújtani és utánuk az áfát megfizetni.

Az áfa- és vámmentességre vonatkozó változások az alábbiak szerint foglalhatók össze:

A küldeményben importált termékek értéke (kivétel: jövedéki termékek) 2021. július 1. előtt 2021. július 1. után
Áfa Vám Áfa Vám
≤ 22 euró Áfamentes Vámmentes A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes
≤ 150 euró A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes
> 150 euró A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Az Európai Uniót megillető vám A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Az Európai Uniót megillető vám

Érdemes megjegyezni, hogy az új szabályok alkalmazása a vám-árunyilatkozat benyújtási és áfafizetési kötelezettség kapcsán nem a termékek megrendelésének időpontjához kötődik. Azon 22 euró érték alatti termékekre kell majd 2021. július 1-jétől csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatot benyújtani és az import áfát megfizetni, amelyek vám elé állítására azon a napon vagy azt követően kerül sor.

Nézzük meg részletesebben, hogy melyek a leglényegesebb gyakorlati tudnivalók a kisértékű áruk 2021. július 1-jét követő behozatala után az áfa megfizetésére rendelkezésre álló lehetőségekkel, egyszerűsítésekkel kapcsolatosan!

  1. Az import egyablakos rendszer (IOSS)

Az import egyablakos ügyintézési rendszer (más néven behozatali szabályozás) alapelve az, hogy a vevő az áfát a vásárláskor, a termék vételárával együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactéren, platformon, portálon –, így az árut a harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) behozó gazdasági szereplőknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor.

Az IOSS alkalmazása azon harmadik országbeli eladók részére célszerű, amelyek az Európai Unió több tagállamába is értékesítenek. Az IOSS-t használó eladónak elég egy tagállamban bejelentkeznie, és a vásárlótól beszedett áfát oda befizetnie, a befolyt áfát a tagállami adóhatóságok az áru rendeltetési helye szerint elosztják egymás között. Fontos azonban tudni, hogy az IOSS alkalmazása nem kötelező, azt az online értékesítők saját döntésük szerint választhatják.

A termékértékesítésre akkor alkalmazható az IOSS, ha a termékeket az értékesítés időpontjában harmadik országból adják fel/fuvarozzák el, és ezeket a termékeket olyan küldeményben adják fel, amelynek valós értéke nem haladja meg a 150 eurót. Emellett a termékeket az értékesítő vagy az ő nevében eljáró személy fuvarozza el vagy adja fel, és a termékek nem tartoznak az uniós szinten harmonizált jövedéki adó hatálya alá (jellemzően alkohol- vagy dohánytermékek). Megjegyzendő tehát, hogy az IOSS nem használható kisértékű termékek jövedéki termékekkel együtt történő vásárlása és/vagy feladása esetén, függetlenül attól, hogy a szállítmány értéke meghaladja-e a 150 eurót vagy sem.

Az IOSS esetén alkalmazandó áfakulcs az az áfatétel, amely az adott termékre vonatkozóan az értékesítés helye szerinti uniós tagállamban érvényes. A gyakorlatban ez az a tagállam, amit a vevő a termékek leszállítási helyeként megjelöl.

Amikor a termékeket uniós vevőnek értékesítő, az Európai Unióban nem letelepedett értékesítők saját online felületükön keresztül értékesítenek, közvetlenül (azaz közvetítő kijelölésének kötelezettsége nélkül) is igénybe vehetik az IOSS-t, ha olyan harmadik országban telepedtek le, amellyel az Európai Unió az áfa tekintetében kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötött (ilyen megállapodás egyelőre csak Norvégiával van). Ez azonban csak akkor érvényes, ha kizárólag az adott harmadik országból értékesítenek termékeket. Amint más harmadik országokból is végeznek értékesítést, akkor közvetlenül már nem vehetik igénybe ezt a lehetőséget, hanem közvetett módon kell használniuk azt. Ebben az esetben egy, az Európai Unióban letelepedett közvetítőt kell igénybe venniük.

Azoknak az adóalanyoknak (értékesítőknek és elektronikus felületeknek) tehát, akik/amelyek nem telepedtek le az Európai Unióban vagy olyan harmadik országban, amellyel az Európai Unió az áfa tekintetében kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötött, közvetítőt kell kijelölniük ahhoz, hogy a tevékenységüket az IOSS szabályai szerint végezhessék. Az Európai Unióban letelepedett adóalanyok kijelölhetnek közvetítőt, de erre nem kötelesek.

Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek az IOSS szerinti működéshez első lépésként regisztrálnia kell valamelyik tagállam elektronikus portálján. Az IOSS-rendszerbe történő regisztrációkor az azonosítót kiadó tagállam adóhatóságai IOSS azonosító számot adnak ki az értékesítőknek vagy a vélelmezett értékesítőnek minősülő elektronikus felületeknek, valamint az értékesítők vagy elektronikus felületek nevében eljáró közvetítőknek. Ez az IOSS azonosító szám csak az IOSS keretében importált termékek távértékesítésének bevallására használható. Ha az értékesítő vagy az elektronikus felület az IOSS alkalmazása mellett dönt, akkor az importált termékeknek uniós vevők részére történő minden ilyen távértékesítését az Európai Unió egész területén ennek az IOSS azonosító számnak a használatával vallja be.

Mielőtt az adóalany IOSS-ben történő regisztrálására sor kerülhetne, a közvetítőnek először be kell jelenteni a tevékenységét a letelepedési helye szerinti tagállamban ahhoz, hogy az IOSS-t a kisértékű importált termékek távértékesítését végző értékesítők számára is igénybe vehesse. A közvetítő azonosító számot kap, amely lehetővé teszi számára, hogy a behozatali szabályozás keretében közvetítőként járjon el. Az érintett tagállam ezzel a számmal tudja azonosítani a közvetítőt. Ez a közvetítői azonosító szám azonban nem azonos az IOSS azonosító számmal, és a közvetítő nem használhatja az adóköteles ügyletek áfabevallásához. Ezt követően a közvetítő az azonosítót kiadó tagállamban nyilvántartásba vesz minden általa képviselt adóalanyt, és az őt kijelölő minden egyes adóalany tekintetében megkapja az IOSS áfa-azonosító számot.

Azoknak, akik az IOSS-rendszerben közvetítőként kívánnak eljárni, meg kell felelniük a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek. A közvetítőnek az Európai Unióban letelepedett adóalanynak kell lennie. Teljesítenie kell az őt kijelölő értékesítőre vagy elektronikus felületre vonatkozóan meghatározott valamennyi kötelezettséget, beleértve a kisértékű importált termékek távértékesítésére vonatkozó áfa IOSS-rendszerben történő bevallását és megfizetését.

Az áfakötelezettség teljesítéséért és az áfa megfizetéséért közvetítő kijelölése esetén is a közvetítőt kijelölő értékesítő vagy vélelmezett értékesítő felel a közvetítővel együtt. A gyakorlatban a tagállamok az áfát megpróbálják a közvetítőtől behajtani, és ha ez a kísérlet kudarcot vall, akkor az értékesítőhöz fordulhatnak ezzel az igénnyel. Elmondható ugyanakkor, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatokat nem feltétlenül a közvetítő nyújtja be.

Az IOSS-t alkalmazó értékesítőknek vagy platformoknak, illetve adott esetben az általuk megbízott képviselőknek minden egyes naptári hónapra vonatkozóan elektronikus adóbevallást kell benyújtaniuk, függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végeztek-e az IOSS-szabályozás hatálya alá tartozó távértékesítést, azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik. Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank (EKB) által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni. Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra.

Az adóalanynak vagy adott esetben az általa megbízott közvetítőnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon kell eleget tennie, hogy a teljesítés helye szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye, azt felhívásra elektronikus úton rendelkezésre kell bocsátania. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére is alkalmas legyen. A közvetítőnek az általa képviselt valamennyi adóalany tekintetében nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást az IOSS-rendszerben történő értékesítés teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.

Ez a szabályozás tehát lehetővé teszi a harmadik országból uniós vevőknek feladott vagy szállított termékeket értékesítők számára, hogy a kisértékű importált termékek távértékesítése során beszedjék az áfát a vevőtől, és azt az import egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül vallják be és fizessék meg.

Az IOSS alkalmazása esetén a kisértékű termékek Európai Unióba történő behozatala (szabad forgalomba bocsátása) áfamentes, mivel a vevő a vételár részeként fizeti meg az áfát. Annak érdekében, hogy ezeket a termékeket az Európai Unióban áfamentesen lehessen szabad forgalomba bocsátani, és így a termékek kettős adóztatása elkerülhető legyen, az eladóknak az IOSS azonosító számot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozaton fel kell tüntetniük. A vámhatóság ellenőrzi a benyújtott vám-árunyilatkozatokat, és ha abban érvényes azonosító szám szerepel, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a továbbiakban: NAV) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban. Amennyiben azonban a vám-árunyilatkozaton megadott IOSS azonosító szám érvénytelen, vagy az IOSS azonosító szám nem kerül feltüntetésre, akkor az áfát a termék behozatalakor kell megfizetni.

Az egyes uniós tagállamokban benyújtott vám-árunyilatkozatok alapján havonta kimutatás készül, amely tartalmazza az egyes IOSS azonosító számokra vonatkozóan az Európai Unióban az adott hónap során bevallott kisértékű áruk behozatalának összértékét. A bevallást készítők nem vesznek részt az IOSS havi kimutatásainak összeállításában.

Az összesített havi kimutatásokat az uniós adóhatóságok rendelkezésére bocsátják. Az adóhatóságok e kimutatások alapján elemzik az IOSS azonosító számok alatt adómentesként bevallott behozatal és az ugyanazon adóalany által az IOSS-bevallásban bevallott áfa értékét.

Az IOSS előnyös abból a szempontból, hogy használatával az értékesítő vagy az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) átlátható ügyletet biztosít a vevő számára, aki az online vásárlás időpontjában áfával növelt árat fizet. A vevőnek bizonyossága van az ügylet teljes árával kapcsolatban, és nem kell előre nem látható költségeket (áfa és elvben kiegészítő vámkezelési díj) fizetnie az áruk Európai Unióba történő behozatalakor. Ezen kívül az IOSS alkalmazásának célja, hogy a vámhatóságok gyorsan felszabadítsák az árukat, és azok a lehető legrövidebb időn belül kézbesítésre kerülhessenek a vevő részére, ami a vevő számára gyakran alapvető fontosságú.

Az IOSS használata egyszerűsíti a logisztikát is, mivel a termékek bárhol beléphetnek az Európai Unióba, és bármely tagállamban szabad forgalomba bocsáthatók, függetlenül attól, hogy végső soron melyik tagállam a rendeltetési helyük.

Az IOSS alkalmazásával kapcsolatos további részletek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIX/B. fejezetében találhatóak.

Az IOSS folyamatát az alábbi ábra szemlélteti:

A küldeményben importált termékek értéke (kivétel: jövedéki termékek) 2021. július 1. előtt 2021. július 1. után
Áfa Vám Áfa Vám
≤ 22 euró Áfamentes Vámmentes A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes
≤ 150 euró A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Vámmentes
> 150 euró A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Az Európai Uniót megillető vám A rendeltetési tagállamban fizetendő áfa Az Európai Uniót megillető vám

Forrás: Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága

  1. Különös szabályozás (SA)

Az úgynevezett különös szabályozás alkalmazásával a postai és gyorspostai szolgáltatók, valamint egyéb, természetes személyek megbízásából eljáró gazdálkodók egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, amennyiben a vársárlás az IOSS-t nem alkalmazó eladótól vagy platformról történt. Ha a termékeket az Európai Unión kívülről rendelik meg, az Európai Unióban az áfát általában annak a vevőnek kell megfizetnie, aki az árut megrendeli és behozza. A különös szabályozás értelmében a vevő az áfát a nyilatkozattevő (az árut vám elé állító személy) számára fizeti meg. Az esetek többségében ez a nyilatkozattevő a postai szolgáltató, az expressz fuvarozó vagy a vámügynök lesz. Vagyis a különös szabályozás alkalmazásakor az áfát végső soron a küldemény címzettje fizeti meg, de azt a küldemény vámeljárását kezdeményező gazdálkodó szedi be a címzettől, és fizeti be a NAV-nak.

Összefoglalva: a különös szabályozás az olyan kisértékű termékek behozatalára vonatkozik, amelyek esetében nem alkalmazzák az IOSS-t, a termékeket uniós vevők számára értékesítik, a termékeket 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményben adják fel az uniós vevőknek, a termékek nem tartoznak az uniós harmonizált jövedéki adó hatálya alá (jellemzően alkohol- vagy dohánytermékek), és a termékeket abban a tagállamban bocsátják szabad forgalomba, ahol a fuvarozás befejeződik. Az IOSS-hez hasonlóan a különös szabályozás alkalmazása sem kötelező. Fontos megjegyezni azonban, hogy az IOSS-től eltérően a különös szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a szabadforgalomba bocsátásra abban a tagállamban kerül sor, ahol a kisértékű termékeket a vevőnek leszállítják, kézbesítik.

Ez az egyszerűsítési forma tehát különösen az Európai Unióban működő postai szolgáltatókra, expressz fuvarozókra vagy más vámügynökökre vonatkozik, akik akár közvetlen, akár közvetett vámjogi képviselőként, vagy akár saját nevükben és érdekükben eljárva általában kisértékű árukat jelentenek be behozatalra. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) nem határoz meg feltételeket a különös szabályozás alkalmazására, a tagállamok azonban a különös szabályozás tekintetében is alkalmazhatják a vámfizetés elhalasztásának a vámjogszabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó feltételeket. Magyarországon a különös szabályozás alkalmazásának feltétele ennek megfelelően a halasztott vámfizetési engedély megléte.

Egy másik feltétele is van a különös szabályozás alkalmazásának, mégpedig az, hogy az ezt az egyszerűsítési formát alkalmazni kívánó szolgáltatónak vagy közreműködőnek erről a szándékáról bejelentést kell tennie a NAV felé. A bejelentés formai kötöttség nélküli, annak megtételére 2021. április 1-jétől nyílt lehetőség. A bejelentést a NAV elbírálja, annak elfogadása esetén tájékoztatást küld a bejelentőnek. Amennyiben a bejelentés valamely oknál fogva nem fogadható el, az elutasítás határozattal történik. A bejelentés elfogadása esetén a különös szabályozás a bejelentés időpontjától alkalmazható.

A különös szabályozás mindaddig alkalmazható, ameddig annak feltételei fennállnak. Vagyis a különös szabályozás alkalmazhatósága megszűnik, ha pl. az SA-t alkalmazó szolgáltató adószáma megszűnik, vagy a halasztott vámfizetési engedélyének érvényessége lejár. Emellett természetesen maga az ügyfél is dönthet úgy, hogy meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását. Ez utóbbi esetben erről bejelentésben kell tájékoztatnia a NAV-ot.

Az uniós tagállamok a különös szabályozás keretében bejelentett valamennyi termék esetében előírhatják az általános áfatétel alkalmazását. Magyarországon a jogalkotó úgy döntött, hogy ez az általános áfakulcs – vagyis 27 százalék – kerüljön alkalmazásra ezekben az eljárásokban. Ez jelentősen megkönnyíti a nyilatkozattevők számára a nyilatkozattételi eljárást, hiszen a kisértékű küldeményekben található, rendkívül változatos áruk esetében nehézséget jelenthet a helyes áfakulcs meghatározása. A vevő ugyanakkor az általános adómérték automatikus alkalmazása helyett választhatja, kérheti a kedvezményes adómérték alkalmazását, azonban a nyilatkozattevő (az árut vám elé állító személy) az ilyen árubehozatalra már nem alkalmazhatja a különös szabályozást.

A különös szabályozást alkalmazó gazdasági szereplőknek az importált termékeket kísérő kereskedelmi számlák és okmányok alapján a megfelelő összegű áfát kell beszedniük. Lényegében biztosítaniuk kell a bejelentett valós érték helyességét, a helyes áfakulcsot kell alkalmazniuk, és általában a termékeket nem kézbesíthetik addig, amíg az uniós vevő meg nem fizeti az áfát.

A különös szabályozás alapján a címzettektől beszedett áfáról az árut behozó gazdálkodónak a NAV-hoz havi bevallást kell benyújtania. A bevallásnak az adott naptári hónapban beszedett áfa teljes összegét tartalmaznia kell (az esetlegesen át nem vett küldemények utáni áfát nem). A Héa-irányelv szerinti havi bevallás, amelyet átvett az áfatörvény, az egyszeri havi befizetés alapjául szolgál, és nem minősül vám-árunyilatkozatnak. A bevallást elektronikus úton kell megtenni, és annak tartalmaznia kell a különös szabályozást igénybe vevő személy által az egyes vevőktől az adott naptári hónapban ténylegesen beszedett áfaösszegeket. A tagállamok elfogadhatnak bármely olyan dokumentumot, amely tartalmazza azokat az információkat, amelyekkel az egyösszegű áfafizetés összekapcsolható az előző naptári hónap során a behozatal után beszedett áfa összegével.

A nyilatkozattevő vagy az árukat vám elé állító személy havonta egyszer, egy összegben megfizeti az illetékes hatóságoknak a vevőktől beszedett összes áfát. Mivel a különös szabályozás esetében a referencia-időszak a naptári hónap, a havi fizetést az áfa beszedésének hónapját követő hónap 16. napjáig kell teljesíteni.

Ha egy példán keresztül nézzük, a folyamat az alábbiak szerint írható le.

PÉLDA

Egy 150 euró alatti értékű terméket 2021. július 30-án importálnak Magyarországra a magyar postai szolgáltatón keresztül. Mivel a platform, ahol a vevő az árut megvásárolta, nem regisztrált az IOSS-be és így az áfa nem került a vásárláskor megfizetésre, az ügyfél (vagyis a vevő) 2021. augusztus 1-jén az általános áfatételnek (27 százalék) megfelelő áfaösszeget megfizeti a magyar postai szolgáltatónak. A magyar postai szolgáltatónak az áfát 2021. szeptember 16-áig kell megfizetnie az illetékes hatóságoknak, a különös szabályozás alapján 2021 augusztusában beszedett további áfaösszegekkel együtt.

Fontos, hogy az árukat vám elé állító személynek csak azt az áfaösszeget kell befizetnie az adó- vagy vámhatóságoknak, amelyet egy naptári hónap során ténylegesen beszedett a vevőktől. Ezzel az intézkedéssel elkerülhető, hogy a le nem szállított vagy a vevő által át nem vett termékek esetében a nyilatkozattevő vagy a vámjogi képviselő legyen köteles megfizetni az esedékes áfát.

Az árut behozó gazdálkodónak a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, azt 5 évig kell megőriznie. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az import szerinti tagállam adó- vagy vámhatósága meg tudja állapítani a bevallás helytállóságát. E nyilvántartásnak lehetővé kell tennie többek között annak igazolását is, ha az ügyfél által elutasított vagy át nem vett csomagok után fizetendő áfa nem kerül megfizetésre. Ez a nyilvántartási követelmény a vámjogszabályok alapján fennálló nyilvántartási kötelezettségeken felül nem ró új kötelezettségeket a nyilatkozattevőre.

Megjegyzendő, hogy mivel a behozatali áfa nem tekintendő a vámtartozás részének, az árut vám elé állító személy csak az áfatörvény alapján válik felelőssé az ilyen áfa megfizetéséért, a vámjogszabályok alapján nem. A nyilatkozattevőnek vagy a vámjogi képviselőnek az e küldemények után fizetendő áfa alóli mentesség igazolására bizonyítékot kell megőriznie arról, hogy a termék leszállítása nem történt meg, vagy a vevő azt nem vette át (pl. a visszalépés igazolását). A vámszabályoknak való megfelelés érdekében a termékeket az eredeti értékesítő címére vagy az általa megjelölt más címre történő visszaszállítás céljából exportálni kell, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatot pedig érvényteleníteni kell.

Egy összetettebb gyakorlati példával az alábbiak szerint illusztrálható a folyamat:

PÉLDA

Egy magyar állampolgár 2 könyvet vásárol online egy angliai internetes üzletben, összesen 40 euró értékben. Ez az ár nem tartalmazza az áfát. Az eladó becsomagolja, majd postára adja a könyveket. A küldeményt a brit posta veszi fel és a küldeményhez kapcsolódó elektronikus adatokat tartalmazó ITMATT üzenetet küld a magyar postának az eladó által közölt információk alapján, amely tartalmazza többek között a vevő és a termék adatait is. A küldeményt légi úton Magyarországra szállítják, a magyar postai szolgáltatónak.

A behozatali áfát Magyarországon kell megfizetni. A különös szabályozás értelmében Magyarország engedélyezte az általános áfamérték módszeres alkalmazását (27 százalék). Amennyiben nem tette volna lehetővé ezt a lehetőséget, a könyvekre a kedvezményes hazai áfakulcs (5 százalék) vonatkozna.

Az árukat vám elé állító személy (vagyis a magyar postai szolgáltató) csökkentett adatkészletet tartalmazó behozatali vám-árunyilatkozatot nyújt be a magyar vámhatóságnak a kapott elektronikus adatok felhasználásával. A vevő által az árukat vám elé állító személynek fizetendő áfa összege az általánosan alkalmazandó áfamértékkel számolva 10,80 eurónak megfelelő forint összeget (a kedvezményes áfamértékkel ez 2,00 euró lenne). Amikor a magyar postai szolgáltató kézbesíti a termékeket, a vevő elfogadhatja vagy visszautasíthatja a csomagot. Ha a vevő elfogadja a csomagot, akkor a magyar postai szolgáltatónak megfizeti az áfát, minden valószínűség szerint a kézbesítés előtt vagy annak időpontjában. A magyar postai szolgáltató ezt az áfaösszeget a beszedésének hónapját követő hónap 16. napjáig az adott naptári hónapra vonatkozóan az összes behozatalra kivetett áfával együtt bevallja és befizeti a NAV számára. Ha a vevő visszautasítja a csomagot (pl. nem a megrendelt könyveket küldték, vagy nem számított arra, hogy további összegeket kell fizetnie), és nem fizeti meg az áfát a magyar postai szolgáltatónak, akkor áfabeszedésre nem kerül sor. Ebben az esetben e tranzakció után a magyar postai szolgáltató nem fizet áfát.

A magyar postai szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amellyel igazolni tudja a visszautasított csomagok utáni áfafizetés elmaradásának jogosságát. A vámszabályoknak való megfelelés érdekében a termékeket az eredeti értékesítő címére vagy az általa megjelölt más címre történő visszaszállítás céljából exportálni, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatot érvényteleníteni kell. A vevő a szokásos kereskedelmi eljárások keretében visszaigényelheti az értékesítőtől a termékekért fizetett összeget (40 euró). Amennyiben a vevő a kedvezményes áfamérték alkalmazását szeretné érvényesíteni, úgy célszerű ezt vagy előre jeleznie a postai szolgáltatónak, vagy az árunyilatkozatot saját magának benyújtania, amire a NAV erre a célra létrehozott webes felületén is lehetősége lesz.

A különös szabályozás szerinti folyamat tehát rendkívül egyszerű. A vevő az Európai Unión kívülről megrendeli a termékeket. A nyilatkozattevő az importőr nevében a behozatalkor vámszempontból bejelenti azt, vagyis vám-árunyilatkozatot nyújt be. A vevő a nyilatkozattevő számára megfizeti az áfát, a termékeket pedig leszállítják, azaz kézbesítik. Ezt követően a nyilatkozattevő a következő hónap 16. napjáig befizeti a beszedett áfát.

A különös szabályozás alkalmazásával kapcsolatos további részletes tudnivalók az Áfa tv. XIX/C. fejezetében találhatók.

  1. Összegzés

Az import áfa megfizetésére alkalmazható könnyítések főbb ismérvei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Import egyablakos rendszer (IOSS) Különös szabályozás (SA)
Kik alkalmazhatják? platformok, online értékesítők postai és gyorspostai szolgáltatók, egyéb közreműködők
Kötelező a használata? nem nem
Mi a használat feltétele? regisztráció bejelentés, halasztott vámfizetési engedély, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
Szükség lehet képviselő megbízására? igen nem
Hol használható? bármely tagállamba történő értékesítéskor csak a végleges rendeltetési tagállamban
Milyen esetben használható? 150 euró értéket meg nem haladó küldeményekre,
ha azokat közvetlenül harmadik országból szállítják
150 euró értéket meg nem haladó küldeményekre,
ha azokat közvetlenül harmadik országból szállítják
Milyen termékekre nem alkalmazható? jövedéki termékekre jövedéki termékekre
Milyen áfakulcs alkalmazandó? rendeltetési tagállamban alkalmazandó tényleges áfakulcs rendeltetési tagállamban alkalmazandó tényleges áfakulcs vagy általános áfakulcs (Magyarországon 27%)
Mikor kell bevallani és befizetni az áfát? tárgyhónapot követő hónapban tárgyhónapot követő hónapban

Amennyiben egyik könnyítési formát sem alkalmazzák, vagy azok feltételei nem adottak, akkor az import áfát az illetékes vámhatóság általában a vámkezelés során a vámmal együtt szabja ki és szedi be. A megbízható importőröknek és közvetett képviselőknek – engedélyezett gazdálkodóknak és a nagy forgalmat bonyolító gazdálkodóknak – azonban lehetőségük van arra, hogy az import áfát önadózással fizessék meg. Ehhez külön engedélyre van szükség, amit Magyarországon országos hatáskörrel a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága ad ki.

6.1. Az új import áfa szabályozásának előnyei

Az import áfa beszedésének és megfizetésének új, egyszerűsített módjai szinte valamennyi szereplőnek előnyöket nyújtanak. A vásárlók az IOSS használata esetén már a vásárláskor egyértelműen látják az összes fizetendő közterhet, és biztosak lehetnek abban, hogy a szállítás vagy az import során további közterhek nem kerülnek kiszabásra. Az alkalmazott áfakulcs ugyanaz lesz számukra, mintha saját tagállamukban vásárolnának.

Az értékesítők és az online piacterek számára a rendszer egyszerűen használható, és csupán egyetlen tagállamban követeli meg a regisztrációt abban az esetben is, ha az értékesítés több tagállamba történik. Amennyiben az értékesítő az IOSS-t alkalmazza, az a logisztikai, kiszállítási folyamatot is lerövidíti.

A postai és gyorspostai szolgáltatók számára az IOSS szintén meggyorsítja a kézbesítési és kezelési folyamatokat, amennyiben viszont az IOSS nem kerül alkalmazásra, úgy ők élhetnek a különös szabályozásban rejlő egyszerűsítési lehetőséggel.

Az új szabályozás emellett azt is biztosítja, hogy a fogyasztás helyén történjen az áfa megfizetése, ami a tagállamok költségvetései számára teszi átláthatóvá a helyzetet. Ez egyúttal az Európai Unióban letelepedett gazdálkodók számára is egy kiegyensúlyozottabb helyzetet biztosít, ahol egyenlő feltételekkel érvényesülhetnek, és a versenyképességüket megőrizhetik. A növekvő tagállami áfabevételek, valamint az áfa kijátszásából eredő hiányok kiküszöbölése révén pedig az Európai Unió minden tagállama és állampolgára előnyöket élvezhet.

6.2. Vannak kockázatok az új rendszerben?

Természetesen sokan nem fogadják örömmel, hogy az interneten rendelt apróságaik után 2021 júliusától áfát is kell fizetniük. Sok értékesítő vagy online felület is tart attól, hogy emiatt a vásárlók száma megcsappan majd, ezért különböző megoldásokat próbálnak találni arra, hogy hogyan lehetne továbbra is adómentesen értékesíteni a termékeket. Sokan raktárakat hoznak létre az Európai Unió területén, azzal az elgondolással, hogy a szállítás így majd az Európai Unión belülről történik. Azonban az Európai Unión kívül letelepedett vállalkozás az uniós vevők számára történő értékesítés előtt hiába helyezi vámraktárba ezeket a termékeket, hiszen az IOSS-t ezekre a tranzakciókra nem alkalmazhatja, mivel ilyenkor nem valósul meg a harmadik országból való közvetlen szállítás kritériuma.

Egyes szolgáltatók a logisztika oldaláról közelítik meg a kérdést: egy tagállamban tervezik vámkezeltetni a több tagállamban lévő címzettek kisértékű küldeményeit. Erre azonban csak az IOSS-ben van lehetőség, minden egyéb esetben a vámmentes küldemények csak a végleges rendeltetési tagállamban vámkezelhetők és bocsáthatók szabadforgalomba. Amennyiben viszont a küldeményeket nem egyesével kívánják ebben az esetben vámkezeltetni, úgy a 150 eurós értékhatár átlépése miatt az IOSS sem lesz alkalmazható.

Az, hogy a kialakított új import áfa rendszer mennyire lesz működőképes és hogyan váltja be a hozzá fűzött reményeket, majd csak a gyakorlati alkalmazás során derül ki. Sok múlik majd például azon, hogy az elektronikus platformok hajlandóak lesznek-e az IOSS-regisztrációra. Kérdéses továbbá, hogy kellően biztonságos lesz-e az IOSS azonosító számok átadása a felek között, várhatóak-e visszaélési kísérletek az azonosítókkal.

Szintén bizonytalansági tényező, hogy a postai szolgáltatók által benyújtott vám-árunyilatkozatokhoz a nemzetközi postai adatszolgáltatás (ITMATT) mennyire lesz zökkenőmentes, és milyen lesz ezeknek az adatoknak a minősége, ami a vámhatósági ellenőrzések szempontjából kritikus jelentőségű. A becslések szerint napi több tízezer, akár a százezres nagyságrendet is elérő számú küldemény lesz érintett Magyarországon. Ekkora árumennyiség teljes körű fizikai vizsgálata a legális áruforgalom akadályozása nélkül kivitelezhetetlen. Figyelemmel kell lenni arra is az ellenőrzések lefolytatásakor, hogy az adminisztratív terhek arányban álljanak az elérhető eredményekkel. Az erőforrások megfelelő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében kockázatelemzésre szükséges alapozni az ellenőrzéseket, a hatékony kockázatelemzéshez ugyanakkor elengedhetetlen a pontos, minőségi adatok rendelkezésre állása a vám-árunyilatkozatokban.

Ugyancsak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy a vásárlók mennyire lesznek árérzékenyek, a többlet fizetési kötelezettség mennyire veszi el a kedvüket a nagy online piactereken való vásárlástól. Abból a szempontból is okozhat nehézséget az átállás, ha az érintettek nem kellően tájékozottak: amennyiben pl. egy vevő csak a küldemény kézbesítésekor szerez tudomást az áfafizetési kötelezettségről, és emiatt lemond a küldeményről, az ilyen okból át nem vett küldeményeket a postai szolgáltatónak vissza kell küldenie a feladónak.

6.3. Várhatók-e további változások az import áfa tekintetében?

Az Európai Bizottság már most azon dolgozik, hogy a 2021. július 1-jén bevezetésre kerülő új jogi szabályozást hogyan lehetne továbbfejleszteni. Az elmondható, hogy az import áfa tekintetében jelentős változásra nem kell számítani a következő időszakban. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy a rendszert ne kellene felülvizsgálni és finomítani, bizonyos idő elteltével. Ha működőképesnek bizonyul a bevezetett koncepció, akkor az Európai Bizottság javaslatot tesz a jelenlegi szabályozás kibővítésére, és a jelenlegi B2C (business-to-consumer) tranzakciók bevallása mellett a B2B (business-to-business) tranzakciók bevallásának egyszerűsítését is célba veszi.

Mindezek mellett szeretnék minél szélesebb körben alkalmazni az egyetlen bejelentkezési hely (single point of registration) koncepcióját is, amely a mini egyablakos rendszerben (Mini One Stop Shop – MOSS), majd az egyablakos rendszerben (One Stop Shop – OSS) is jól működött, amely szerint elég az Európai Unió egyik tagállamába bejelentkezni, és onnan lehetséges elintézni a más tagállamokban felmerült adókötelezettségek bevallását és befizetését.

Az új jogintézmények egyelőre a tervezőasztalon vannak, de érdemes figyelemmel kísérni a kibontakozó új szabályozásokat.

Hivatkozott jogszabályhelyek:

Áfa tv. XIX/B. fejezet

Áfa tv. XIX/C. fejezet



Kapcsolódó cikkek

2021. július 5.

Jön a nyaralás, de mit vehetünk ki a határon legálisan? Válaszol a NAV

Nyaraláskor felmerül a kérdés, hogy mi lehet az útipoggyászban, mennyi készpénzt, cigarettát, alkoholt, gyógyszert vagy akár gyümölcsöt lehet kivinni és behozni, milyen engedélyeket kell beszerezni, ha például a házikedvenc sem marad otthon? Ahhoz, hogy a külföldi nyaralás tényleg felhőtlen legyen, fontos tudni ezeket a szabályokat, így sok kellemetlenségtől, felesleges adminisztrációtól vagy pluszköltségtől óvhatja meg magát az utazó – hívja fel a figyelmet weboldalán a NAV.