Kiskereskedelmi különadó: itthon folytatják a pert

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. február 11.
Rovat: Egyéb kategória

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság múlt szerdán hozott ítélete alapján, a megjelölt ellenőrzés körében folytatódik a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az a közigazgatási per, amelyben a Hervis Sport és Divatkereskedelmi Kft. nyújtott be keresetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte a Székesfehérvári Törvényszék.


A közlemény szerint, amint az Európai Bíróság ítélete hivatalosan is megérkezik a törvényszékre, elrendelik a per tárgyalásának folytatását. Amennyiben a felperes a keresetét fenntartja, a bíróság várhatóan a feleket bizonyítékaik, bizonyítási indítványaik előterjesztésére hívja fel abban a körben, amelyben az Európai Bíróság által meghatározottak szerint vizsgálódnia kell.

A Hervis 2011 októberében benyújtott keresetében kérte a NAV határozatának megváltoztatását vagy a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, mert a hatóság a felperes 2010-es adóévre vonatkozó önrevízióját – amely a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végzők különadója bevallására vonatkozott – elutasította. A Hervis az adóigazgatási eljárásban annak megállapítását kérte a NAV-tól, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény bolti kiskereskedelem adóztatásával összefüggő rendelkezései ellentétesek az EU közvetlenül alkalmazandó, elsődleges jogforrásával.

A perben a Hervis indítványozta, hogy a törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróság előtt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján. A bíróság a per tárgyalását felfüggesztette és 2012. július 26-án kelt végzésében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást. Az ügy hátteréről itt olvashat bővebben

 

 

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság február 5-i ítéletében jelezte, hogy a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett – azóta már megszűnt – magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízta annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.

A luxembourgi ítélkező fórum megállapította: az idevágó uniós előírásokat – az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkét – úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett adóra vonatkozó olyan tagállami jogszabály, amely e jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősülő, vállalatcsoportba tartozó adóalanyokat arra kötelezi, hogy árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazása keretében adják össze, majd az így kapott adóösszeget egymás között valós árbevételük arányában osszák szét, amennyiben a vállalatcsoportba tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt szerdai közleménye szerint az Európai Bíróság döntése megerősíti a magyar álláspontot, amely szerint a kiskereskedelmi különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák között. Hozzátették: az ítélet nyitva hagyja ugyanakkor azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében sértheti-e az uniós jogot az ágazati különadó árbevétel-összeszámítási szabálya. Szerintük az Európai Bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen – a jelenleg már hatályát vesztett – magyar ágazati különadó volt.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel
2021. március 5.

Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel

Továbbra is megengedett az éttermi ételelvitel, nyitva lehetnek a bankok, a lottózók, a járműszervizek, s még egy sor más üzlet és szolgáltató. Maszkot csak egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kötelező viselni közterületen.