Kisokos a 2013-as béren kívüli juttatásokról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mint a mesebeli okos lány, hozott is meg nem is szigorítást és kedvezményt az adótörvény-módosítások személyi jövedelemadót érintő végszavazása. A béren kívüli juttatások változásait tekintjük most át.
A béren kívüli juttatások eho-ja
Csökken ugyan, de nem szűnik meg a béren kívüli juttatások kedvezményezettsége a kifizetői közteher-fizetés mellett adható egyéb juttatásokhoz képest. A béren kívüli juttatások után a munkáltatónak 2013. január 1-jétől továbbra is 1,19-szeres adóalap-szorzóval számolva 16 % személyi jövedelemadót kell fizetnie, viszont az egészségügyi hozzájárulás (eho) nem 10, hanem 14 % lesz, vagyis összességében az eddigi 30,94 százalékos kötelezettség 35,7 százalékra nő. Ez a 27 %-os eho-val, 51,17 százalék összes kifizetői kötelezettséggel adható többi juttatáshoz képest még így is jóval kedvezőbb lesz.
Erzsébet-utalvány, étkezési juttatások
Jövőre havi 8000 forintra emelkedik a kedvezményesen (35,7 % befizetés mellett) adható Erzsébet-utalványok jelenlegi 5000 forintos értékhatára, és Erzsébet-utalványt a munkáltató 51,17 % befizetése mellett továbbra is korlátozás nélkül lehet adni. Egy 2012-ben átmenetinek szánt rendelkezés, amely szerint az Erzsébet-utalványokat melegétel vásárlására 2013.január 1-jétől nem lehetett volna felhasználni, hatályon kívül került, így azok nem csak az élelmiszer-áruházakban, üzletekben kapható élelmiszerre, futárszolgálattal kiszállított ételekre lesznek beválthatóak, hanem továbbra is lehet velük éttermi fogyasztásért fizetni.
Az Erzsébet-utalvány mellett szintén kedvezményesen (35,7 százalék közteher mellett) adható továbbra is a havi 12 500 (évi 150 ezer) forint olyan étkezési juttatás is, amely a munkáltató telephelyén működő munkahelyi étkezdében történő fogyasztásra szól (ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is), mégpedig – az eddigiekkel szemben – akkor is, ha az étkezdében a juttatásra jogosultakon kívül más vendégek is fogyaszthatnak.
Az előbbi juttatásokat ugyanazon magánszemély akár több munkáltatótól is megkaphatja.
Változatlan, hogy az előzőek mellett a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést), éttermi és mozgó vendéglátás, illetve egyéb vendéglátás keretében étkezési szolgáltatásra felhasználható – több munkáltató esetében együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás is (35,7 százalék közteher mellett) adható kedvezményesen a munkavállalók (a munkaviszonyban állók, továbbá a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai) számára.
Iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatást jövőre kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására szolgáló, papír alapú vagy elektronikus utalványként lehet adni, az említett holmik vásárlásáról leadott számlák alapján nem lehet kifizetni. Az adminisztrációt csökkenti az is, hogy a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról (a gyermek tanulói jogviszonyáról, a családi kapcsolat fennállásáról) a munkavállalónak nem kell majd igazolásokat bemutatnia, elegendő lesz, ha erről a munkáltatónak nyilatkozatot ad.
Az iskolakezdési utalványok értéke nem korlátozott, de kedvezményesen (35,7 százalék közteher mellett) gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékáig adható, míg a meghaladó rész után a munkáltatót 51,17 % befizetés terheli. Kedvező, hogy a juttatás időszak meghosszabbodik, ugyanis a tanév első napját megelőző 60. naptól számítva december 31-éig lehet majd azokat kiosztani.
| ADÓMOZAIK 2013 |
- Többet szeretne tudni a 2013-mas adó-tb-számviteli változásokról?
- Kérdései vannak?
- Választani szeretne az új kisvállalkozói adónemek közül?
Értesüljön az újdonságokról a nemzetgazdasági tárca, a NAV, az OEP és az ONYF szakembereitől, jöjjön el 2012. november 26-27-én kétnapos konferenciánkra!
Előadóink többek között:
- Dr. Kovács Ferenc elnökhelyettesi tanácsadó, NAV
- Dr. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár NGM
- Dr. Futó Gábor főtanácsos, Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Tóth Mihály vezető tanácsos, NGM
A képzés adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles adószakértőknek 13-13 kreditpontot ér!
Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14.
Részvételi díj:
- 9800 Ft+áfa/fő/2nap (bruttó: 12 446 Ft)
- 4900 Ft+áfa/fő/nap (bruttó 6 223 Ft)
Bővebb információk és jelentkezés itt |
Biztosítás
A személyi jövedelemadó módosítások többsége a biztosításokra vonatkozó adószabályok teljes átalakításával függ össze. Ezek közül a cafetériába illeszthető juttatások szempontjából a következőket kell kiemelni:
A magánszemély javára kötött élet-, baleset- és betegségbiztosítás szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj 2013. január 1-jétől nem összevonandó jövedelem, hanem a kifizetőt terhelő 51,17 % befizetés mellett adható ún. egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Az olyan személybiztosítás esetében, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke (kockázati biztosítás), adómentes havonta, a minimálbér 30 százalékáig az ugyanazon biztosított magánszemélyre tekintettel más személy által fizetett díj (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része).
Szintén adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja. Rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
A más személy által fizetett adómentes biztosítási díj adókötelessé válik azonban, ha a szerződés úgy módosul, hogy, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve ha a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem tekinthető kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításnak, továbbá akkor is, ha a kockázati biztosítás adómentes díjából a biztosító az adott biztosítási időszakra esedékes díj 30 százalékát meghaladó, magánszemélyt megillető engedményt (díjvisszatérítést) ad.
Mivel bővülhet még a cafeteria?
Egy módosítás az élelmiszerboltokban beváltható utalványok kizárásával, szűkíti a munkáltató által 51,17 % befizetése mellett adható azon juttatások körét, amelyeket a törvényben meghatározott magánszemélyek (munkavállalók stb.) azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján a munkáltató közteherfizetése mellett kaphatnak. Így 2013. január 1-jétől az ilyen élelmiszer-utalványok juttatása esetén, ha azt a munkavállaló kapja, a juttatás munkaviszonyból származó jövedelemként, míg ha pl. a hozzátartozója vagy nyugdíjas kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket. Ennek következtében egyértelmű, hogy élelmiszer-utalványt már csak Erzsébet-utalvány formájában lesz érdemes adni.
Ez nyilvánvalóan súlyos hátrányt jelent az utalvány-kibocsátás piaci szereplőinek, de azért még nem kell feltétlenül csomagolniuk. Az iskolakezdési támogatás kötelező utalványformáján kívül marad még lehetőség utalványok forgalmazására, mivel abba a juttatási körbe, amelyben azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján a munkáltató 51,17 % közteherfizetése mellett adhat juttatásokat, továbbra is bekerülhet bármilyen más termékre (ruházatra, háztartási felszerelésekre stb.), szolgáltatásra (pl. internet használatra, éttermi fogyasztásra) beváltható utalvány.
Ráadásul 2013. január 1-jétől új adómentes elemmel is kiegészülhet a cafetériában választható juttatások köre. Az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben az eddig csak sporteseményre szóló jegyeken, bérleteken kívül adómentes lesz a kifizető által ugyanazon magánszemélynek juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj is. Ez a szabály kizárja ugyan az adómentességből a 35,7 százalék munkáltatói befizetés mellett adható béren kívüli juttatásokat, (pl. a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalható 75 ezer forint összeget), de az nincs tiltva, hogy egyébként az említett szolgáltatások juttatása utalványformában történjen. Érdemes lesz tehát az adóköteles SZÉP-kártya utalás helyett a felsorolt célokra beváltható adómentes utalványok választási lehetőségét a kafetéria étlapjára felvenni, annál is inkább, mert ennek nem feltétele az azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján történő juttatás. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ilyen juttatást nem csak a munkáltató, hanem bármely kifizető, bárkinek adhat, tehát ugyanazon magánszemély akár több kifizetőtől is kaphatja (kafetérián kívül is) külön-külön az évi 50 ezer forint értékű sport- és kultúra-juttatást (utalványt).
Az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba utalt, akár kedvezményes, akár magasabb összegű befizetés mellett utalt munkáltatói támogatás előnyét növeli, hogy annak felhasználhatósága többek között kibővült a közüzemi díjak finanszírozásának, a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének, az otthoni és intézményi idősgondozás támogatásával is.
