Kisokos a helyi iparűzési adóról – II. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2015. október 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iparűzésiadó-fizetési és -bevallási kötelezettség gyakorlatilag minden olyan személyt, illetve szervezetet érint, amely Magyarország területén vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó kiszámításának és dokumentálásának megértése fontos, mert az önkormányzati adóellenőrzés ugyanolyan eséllyel előfordulhat egy vállalkozásnál, mint az állami adóhatósági vizsgálat.


Az iparűzési adóról szóló cikksorozatunk első részében többek között bemutattam az adónem lényegét, és emellett szó volt arról, hogy mit jelent az állandó és ideiglenes iparűzési tevékenység, kik válnak az iparűzési adó alanyává, mikor keletkezik, és mikor szűnik meg az adókötelezettség. Részleteztem az adónemmel kapcsolatos vállalkozói kötelezettségeket is. Cikksorozatunk második részében az iparűzési adó alapjának meghatározását és a kapcsolódó fogalmakat kezdjük el bemutatni, melyet a következő részekben folytatunk.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a következő tételekkel:

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a későbbiekben részletezett – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Nézzük meg, mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak!

Nettó árbevétel

A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege),

– csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,

– a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében csökkentve az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével,

– csökkentve továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte,

– valamint csökkentve a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.

A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál, a biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél a nettó árbevétel fenti fogalmát további előírások módosítják, melyeket a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezései között (52.§.) megtalálunk.

Külön kiemeli a törvény a következő szerveket, szervezeteket: a lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó, fent bemutatott nettó árbevétel fogalom az irányadó. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, és szintén az ott meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében (ez utóbbinál feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja) a nettó árbevétel: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele jelenti a nettó árbevételt.

Eladott áruk beszerzési értéke

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke.

Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.

Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, alvállalkozói teljesítés értékeként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Közvetített szolgáltatások értéke

Nagyon fontos fogalom, mert ez az egyik olyan csökkentő tétel, ahol a legtöbb vállalkozás elcsúszhat egy adóellenőrzésnél, ha nem tartja be pontosan a definícióban bemutatott szabályokat, és ez által jogosulatlanul csökkenti az iparűzési adó alapját. A gyakorlatban ez okozza a legtöbb adóhiányt tapasztalataink szerint.

Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke.

Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Ezzel az értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Alvállalkozói teljesítések értéke

Az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.

Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.

Ezzel az értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Anyagköltség

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével.

Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként, alvállalkozói teljesítés értékeként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.