Kisokos a helyi iparűzési adóról – III. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2015. október 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatjuk az iparűzési adó bemutatásáról szóló cikksorozatunkat, melynek célja, hogy tisztába kerüljenek a vállalkozók az adónem lényegével és főképp az adó csökkentő tételekkel, egyéb kedvezményekkel.


Az előző részben elkezdtük bemutatni az iparűzési adó alapjának meghatározási módját és részleteztük a kapcsolódó fogalmakat is. Nézzük meg még egyszer tehát hogyan kell kiszámítani állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapját:

+ Nettó árbevétel

– (Eladott áruk beszerzési értéke + közvetített szolgáltatások értéke) meghatározott része

– Alvállalkozói teljesítések értéke

– Anyagköltség

– Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége

= Iparűzési adó alapja

Azt már az előző részből ismerjük, hogy a fenti fogalmak mit jelentenek. Folytassuk a részletszabályokkal.

Adóalap megosztása több településen / külföldön végzett tevékenység esetében

Ha a vállalkozó a székhelyén kívül más településen, vagy akár külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adóról szóló törvény mellékletben meghatározottak szerint megosztania az egyes települések között.

Az adóalap megosztására a törvény három féle módszert mutat be, ezek a következők:

1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere

2. Eszközérték arányos megosztás módszere

3. Vegyes módszer

Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, választhat a fenti módszerek közül. A 100 millió forint feletti előző évi teljes iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozó pedig csak a harmadik módszert alkalmazhatja, ami tulajdonképpel a két módszer együttes alkalmazása, meghatározott szabályok szerint.

Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere

A vállalkozónál megjelenő személyi jellegű ráfordításokat olyan arányban kell megosztani a települések között (székhely és telephelyek), amilyen arányban a foglalkoztatottak köthetők az adott településhez, azaz ott kerülnek foglalkoztatásra, vagy változó munkahely esetén ahol az adott személyek tényleges irányítása történik.

A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

Eszközérték arányos megosztás módszere:

Ennél a módszernél a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek a törvény melléklete szerint figyelembe veendő értéke.

Fő szabály szerint a vállalkozó egyrészt az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

– termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;

– telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják.A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Vegyes módszer

Ebben az esetben az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

A részletszámítás a következő:

a) Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:

AH = VAa /(VAa+VAb)

ahol

 

VAa = az összes személyi jellegű ráfordítás összege

 

VAb = az összes eszközérték összege

 

AH = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.

 

Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani.

 

b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.

További szabályok az adóalap megállapításához

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével a vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

 

– 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

– 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

– 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

 

A fentiek szerinti adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

Exportértékesítéshez vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után keletkező belföldi értékesítés nettó árbevételéhez tartozó eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét a fentiektől eltérően teljes összegben lehet csökkentő tételként figyelembe venni.

Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke is teljes összegében csökkenti a nettó árbevételt.

A számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

Tehát érdemes egy segéd táblázatot készíteni azoknak a vállalkozóknak, akiknek legalább 500 millió forintot tesz ki az eladott áruk beszerzési értéke + közvetített szolgáltatások értéke.

Példa:

 

Nettó árbevétel:                                 3.500.000 eFt

Eladott áruk beszerzési értéke:          1.400.000 eFt

Közvetített szolgáltatások értéke:        850.000 eFt

 

Az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együtt: 2.250.000 eFt.

 

Számítás: 2.250.000 eFt / 3.500.000 eFt = 64,29%

 

1. sáv csökkentő tétele: 500.000 eFt árbevétel * 64,29% = 321.429 eFt

Ennek korlátja: 500.000 eFt, ami magasabb, tehát csökkentő tétel: 321.429 eFt.

 

2. sáv csökkentő tétele: 3.000.000 eFt árbevétel * 64,29% = 1.928.571 eFt

Ennek korlátja: (3.000.000 eFt * 85%) 2.550.000 eFt, ami szintén magasabb, tehát csökkentő tétel: 1.928.571 eFt.

 

Kapcsolt vállalkozások közös adóalapja és annak megosztása

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját együttesen állapítják meg. Fontos, hogy csak azokat az adóalanyokat kell közösen figyelembe venni, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja.

Számítási lépések:

Tehát első lépésben azt kell tisztázni, hogy az adott vállalkozás árbevételének 50%-át meghaladja-e az ELÁBÉ+Közvetített szolgáltatások értéke. Ha igen, akkor meg kell állapítania az összes kapcsolt vállalkozását (csak azokat, akik a HIPA törvény hatálya alá esnek, tehát belföldön tevékenységet nem végző külföldi kapcsolt vállalkozásokat nem kell figyelembe venni). Majd a kapcsolt vállalkozások közül is azokat kell számításba venni, akiknél szintén érvényes a fenti szabály (tehát árbevétele meghaladja az ELÁBÉ+Közvetített szolgáltatások értékét). Ha megvan az összes figyelembe veendő vállalkozás, akkor össze kell adni a nettó árbevételüket és az összes nettó árbevétel csökkentő ráfordításaikat. Az előzőből ki kell vonni az utóbbit, és ezt a pozitív jelű különbözetet (közös adóalap) kell megosztani olyan arányban a cégek között, amilyen arányú az adott vállalkozás árbevétele a közös (összeadott) árbevételen belül.

Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.

Fontos, hogy ezt a számítást nem csak évzáráskor, hanem a feltöltésre kötelezet vállalkozóknál már jellemzően december 20-án el kell végezni, így a kapcsolt vállalkozások közötti együttműködés kiemelkedő jelentőséget kap már az adóelőleg kiegészítésekor is.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.