Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az iparűzési adó szövevényes rendszerének bemutatása a célja jelen cikksorozatunknak, melyet az iparűzési adó alapjának további megosztási szabályaival folytatunk. Megvizsgáljuk az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját is.
Először is tekintsük át, miről volt szó eddig a cikksorozat korábbi részeiben. Az első részben az adó és az adózói kötelezettségek általános bemutatásával kezdtük az 1990. évi C. törvény (Htv.) iparűzési adóról szóló részének feldolgozását. A második rész az iparűzési adó alapjának meghatározásáról és a kapcsolódó definíciókról szólt. A harmadik részben az adóalap megosztásának részlet szabályait vettük górcső alá, melyhez még néhány kiegészítést teszünk.
Speciális szabályokat találunk még az adóalap megosztáshoz a törvény mellékletében, többek között a villamos energia, földgáz szolgáltatókra és kereskedőkre, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozókra, és a távközlési tevékenységet végző vállalkozókra.
Fontos ellenőrzési pont lehet, hogy az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő legyen a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot a személyi jellegű ráfordítással arányos vagy a vegyes módszer szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
Az eszközérték arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.
Kiemelendő, hogy a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
Mivel ezt a szabályt a tapasztalatok szerint még sokan nem alkalmazzák (pedig az elévülési időn belül végig hatályos), nézzük meg, hogy mit ért a telephely fogalma alatt a helyi adó törvény.
Telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.
További speciális szabályok vonatkoznak a távközlési tevékenységet, valamint villamos energia- és földgáz-szolgáltatást és – kereskedelmet végző vállalkozásokra (52.§. 31. pont).
Iparűzési tevékenység az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (35.§. 1. bek.).
Figyeljük meg, hogy a Htv. telephely definíciója nem egyezik meg a Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) telephely definíciójával, mely utóbbi fogalom így szól (7.§. 2. bek.):
„A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.”
A telephely tehát a cégtörvényben foglaltak szerint szerepel a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, azonban ezzel ellentétben a helyi adó törvény szerint az ezekben nem szereplő üzleti létesítmény is keletkeztethet telephelyet, ha ott iparűzési tevékenység folyik. Ilyen lehet például a társasági szerződésbe be nem jegyzett ingatlan bérbeadás.
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
Az átalányadózó egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő („a” csoport) az adó alapját egyszerűsített módon is meghatározhatja, de élhet ezzel a lehetőséggel más vállalkozó is, ha a nettó árbevétele időarányosan számítva nem haladta meg a 8 millió forintot („b” csoport). Az „a” csoport szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. A „b” csoport szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban: kisadózó vállalkozás) bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
Ha a kisadózó vállalkozás ezt a típusú adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
a) 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig
fizeti meg, és fő szabály szerint adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
Navigátor Adózás modul |
|---|
|
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. |
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem e módszer szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
Az érintett vállalkozóknak feltétlenül javasolt a további szabályok miatt a törvény 39/A.§. és 39/B.§. részeit alaposan átolvasni, itt találhatóak a megszűnésre és az adott adózási forma alóli kikerülés esetére történő előírások.
A cikk szerzője, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
