Kisokos az adó- és adóalap-kedvezményekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemély adóalap- és adókedvezményt érvényesíthet az összevont adóalapot terhelő adó mértékéig, a törvényi feltételek megléte esetén egyrészt év közben – az adóelőleg megállapítása során –, másrészt a tárgyévet érintő adóbevallásában. Az Adó szaklap cikke bemutatja a magánszemély által az igénybe vehető kedvezmények 2013-ban hatályos rendelkezéseit, illetve a 2012. évi kedvezmények bevallásának szabályait.


Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) alapján a magánszemélyek csökkenthetik

  • az összevont adóalapjukat, az igénybe vehető családi kedvezmény összegével, valamint
  • az összevont adóalap adóját
  1. a tevékenység kedvezményével,
  2. a személyi kedvezménnyel és
  3. az áthúzódó kedvezményekkel.

A leírtakon túl a magánszemély adóalap-kedvezményt érvényesíthet, az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetésével összefüggően.

1. Adóalap-kedvezmények

1.1. Családi kedvezmény

Az adóalap-kiegészítés kivezetése miatt 2013-tól egyszerűsödik az összevont adóalap megállapításának, így a családi kedvezmény érvényesítésének menete, amely során a következők szerint kell eljárni.

  • A jogosult magánszemélynek az összevont adóalapból le kell vonni az őt megillető családi kedvezmény összegét.
  • Ezek után ki kell számítani a családi kedvezmény levonása után fennmaradó adóalap 16 százalékát; az eredményül kapott összeg az összevont adóalapot terhelő – más kedvezmény hiányában – fizetendő adó.

Röviden: a családi kedvezményt a jogosult jogosultsági hónaponként az eltartottak létszámától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A családi kedvezmény összege az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén

206250 forint.

Tehát a kedvezmény összege attól függ, hogy a jogosult magánszemélynek hány eltartottja van.

1.1.1. Jogosultak

Azt, hogy ki a jogosult a családi kedvezmény igénybevételére, az Szja-törvény 29/A. § (3) bekezdése alapján a következők szerint határozható meg:

  • Az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. Kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

= gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

= szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

= javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja.

  • A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, tehát a várandós nő élettársa nem minősül jogosultnak.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy.
  • A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy.

A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében egy adóéven belül csak egy jogosult lehet. Ez azt jelenti, hogy az év végén ugyanaz a személy a jogosult, aki év közben a kedvezmény érvényesítésére volt jogosult, azaz a kedvezményt érvényesítette. Természetesen, ha év közben a választott jogosult nem vette igénybe a kedvezményt, akkor a bevallás beadásakor még lehet választani.

Amíg korábban a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő a jogosultságot bárkinek átengedhette, akivel közös háztartásban élt, addig 2012-től a jogosultságot csak a közös háztartásban élő hozzátartozónak lehet átengedni.

A hozzátartozó fogalmát a Polgári törvénykönyv 685. § b) pontja határozza meg, amely szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

1.1.2. Kedvezményezett eltartott

A jogosult magánszemély a családi kedvezmény összegét a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

Kedvezményezett eltartottnak minősül

  • az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában, a fogantatás 91. napjától megszületéséig,
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A leírtak alapján megállapítható, hogy nemcsak az minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, hanem az is, akire nem folyósítanak, de egyébként a jogosultság fennáll. Így azok is igénybe vehetik a családi kedvezményt, akik nem kapnak családi pótlékot – mert például nem igényelték –, de egyébként jogosultak lennének rá.

1.1.3. Eltartott

Az eltartottak számától függ, hogy milyen összegű kedvezmény vehető igénybe az egyes kedvezményezetett eltartott után. Az Szja-törvény alapján eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Ugyanúgy, mint a kedvezményezett eltartottak esetén, a törvény itt is tágabb kört vesz figyelembe 2012-től, mint korábban. A változás szerint – a kedvezményezett eltartottakon kívül – az a személy tekinthető eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe vehető. A gyakorlatban ez a módosítás azt jelenti, hogy például az az egyetemista vagy főiskolás gyermek is beszámít az eltartottak létszámába, aki nappali tagozatra jár, és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, függetlenül attól, hogy a családi pótlékra jogosító gyermek(ek) utáni családi pótlék összegének megállapítása során a szülők nem kérték az említett felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekük figyelembevételét.

1.1.4. Jogosultsági hónap

A jogosult a családi kedvezményt minden olyan hónapra érvényesítheti, amelyre a jogosultság legalább egy napig fennáll. Az Szja-törvény alapján jogosultsági hónapnak minősül az a hónap:

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

1.2. A családi kedvezmény érvényesítése

2013. január 1-jétől változtak a családi kedvezmény érvényesítésének szabályai. A családi kedvezményt a jogosult továbbra is arra a hónapra veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Azonban több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. Például, ha a szülők együtt szeretnék igénybe venni két gyermekük után a családi kedvezményt, akkor ezt, mint jogosultak, közösen megtehetik.

Mindegyik jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

Fontos megjegyezni, hogy azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás továbbra sem alkalmazható.

Példák

A családi kedvezmény közös igénybevétele

1. Az elvált szülők a kiskorú gyermekük után 50–50 százalékban jogosultak a családi pótlékra. Amíg 2012-ben a családi kedvezményt csak egyikük érvényesítheti, addig 2013-ban, közösen érvényesíthetik a kedvezményt. Azaz mindketten kérhetik a kedvezmény rájuk eső részének figyelembevételét akár év közben a munkáltatójuktól is.

2. Közösen lehet a kedvezményt igénybe venni abban az esetben is, ha például novemberben elválnak a szülők és a közös gyermek az édesanyánál marad. Ekkor az első tizenegy hónapra az apa jogosultnak minősül, ezért erre az időszakra akár egyedül vagy az anyával közösen igénybe veheti a gyermek után a kedvezményt. Viszont a maradék egy hónapra csak az anya – miután csak ő minősül jogosultnak – érvényesíthet családi kedvezményt.

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély jogosultja kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt a kedvezmény figyelembevétele.

Amennyiben év közben a magánszemély a házastársával közösen igénybe kívánja venni a családi kedvezményt, akkor erről nyilatkozatot kell adniuk az adóelőleget megállapító munkáltatójuk számára.

Tehát a közös igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek nyilatkozata, amelynek tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, illetve a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. Ezt a nyilatkozatot nemcsak az adóelőleg megállapítása során, hanem az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is meg kell tenni.

A magánszemélynek az adóelőleg megállapításáig, illetve az adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozatában nyilatkoznia kell a kedvezmény igénybevételéről – a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról –, illetve megosztás esetén a kedvezmény megosztásáról. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden eltartott – kivétel a magzat – (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

Abban az esetben, ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, akkor az adóévére eső jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást az adóbevallás elévüléséig meg kell őrizni, mert az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során kérheti.

Az Szja-törvény 1. § (4) bekezdése szerint a kedvezmény érvényesíthetőségét, annak kell bizonyítania, akinek az az érdekében áll. Problémát okozhat, hogy mivel bizonyíthatja a szülő a jogosultságát, ha a családi pótlékot nem igényelte, illetve a csak eltartottnak minősülő gyermeket a családi pótlék számításánál nem kérte figyelembe venni.

Amennyiben a gyermek az adott hónapban – akár csak egy napot is – még kiskorú, akkor kedvezményezett eltartottnak minősül. Azonban, ha a gyermek már nagykorú, de a kedvezmény igénybevétele szempontjából figyelembe vehető – eltartottként, kedvezményezett eltartottként –, akkor a bizonyításhoz megfelelő lehet például az adott időszakra vonatkozó iskolalátogatási igazolás. Így egy főiskolás gyermek esetében elfogadható a hallgatói jogviszonyról szóló igazolás. Mindenképpen célszerű, ha a kedvezményt érvényesítő magánszemély az adóbevallásával együtt megőrzi az említett igazolásokat, dokumentumokat is, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a kedvezmény igénybevételének jogosságát alá tudja támasztani.

A leírtaktól eltérően a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély után érvényesíthető kedvezmény esetében a törvény nem engedi meg a jogosult személyének megváltoztatását. Ez azt jelenti, hogy az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatban szereplő jogosult személyt lehet az adóbevallásban is jogosultnak tekinteni. Ugyanakkor a jogosult a családi kedvezményt megoszthatja közös háztartásában élő házastársával, élettársával.

Példa

A családi kedvezmény igénybevétele

A férj a feleségével közösen neveli két kiskorú gyermekét. Júniusban az anya eléri a fogantatás 91. napját, és erről orvosi igazolással is rendelkezik, majd decemberben megszületik a harmadik gyermek.
Az anya bérjövedelme 1,8 millió forint, illetve ingatlanértékesítésből 1 millió forint jövedelme keletkezett.
Apa bérjövedelme 2326200 forint. Egy társasággal kötött szerződés alapján 1430050 forintot kap adószámos magánszemélyként, amiért német nyelvet tanít a társaság dolgozóinak.

A szülők adókötelezettsége a kedvezmény közös igénybevételével a következők szerint alakul 2013-ban.

1.3. Összefogás az Államadósság Ellen Alap

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény alapján a magánszemély szja adóalap-kedvezményt veheti igénybe. A magánszemély az általa az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (a továbbiakban: alap), az adóévben befizetett összeget – a befizetést igazoló bizonylat alapján – a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) vonhatja le.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek több jogcímen keletkezett bevallásköteles jövedelme – például összevont adóalapba tartozó és különadózó jövedelme is van – az adóévben, akkor dönthet, hogy a kedvezményt melyik adóalapja, adóalapjaival szemben kívánja érvényesíti. Ezt a döntését a bevallásában jeleznie kell. Amennyiben az adóévi adóalapok (a kedvezménykeret) nem nyújtanak fedezetet az alap javára teljesített befizetés levonására, akkor a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további – legfeljebb négy – adóév kedvezménykerete terhére érvényesíthető. Abban az esetben is alkalmazható ez a szabály, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt kedvezménykerete.

A magánszemély az alap javára történő befizetésének azon része után vehet igénybe adóalap-kedvezményt, amely után kedvezményt nem érvényesít.

2. Adókedvezmények

Adókedvezményt a magánszemély az összevont adóalapját terhelő adójával szemben számolhat el. A kedvezmény együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójáig érvényesíthető.

Abban az esetben, ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:

  1. lakás célú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
  2. személyi kedvezmény,
  3. őstermelői kedvezmény,
  4. egyéb (képzési költség, felnőttképzés költsége címén igénybe vehető halasztott) kedvezmények.

2.1. Lakás célú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye

2007. január 1-jétől megszűnt a lakás célú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény. Azonban átmeneti szabály alapján azok a magánszemélyek, akik a hitel törlesztését az említett időpontot megelőzően megkezdték, és a 2006. évi törvényi feltételeknek megfelelnek, a kedvezményt továbbra is igénybe vehették, illetve vehetik.

Az Szja-törvény 84/I. §-a alapján ilyen címen adókedvezményt utoljára a 2015. évi adójával szemben érvényesíthet a magánszemély.

Fontos megjegyezni, hogy 2011-től a lakás célú hiteltörlesztésre tekintettel már csak a 2006. december 31-én hatályos Szja-törvény 38. § (7) bekezdésének második mondatában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet a kedvezményt igénybe venni. Az említett jogszabály szerint az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.

A jogszabály egyik feltételként írja elő, hogy az adókedvezmény igénylőjének (az adósnak vagy az adóstársnak) legyen olyan gyermeke, aki után a hiteltörlesztési időszakában jogosult a családi pótlékra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kedvezmény igénybevételét nem befolyásolja, hogy a családi pótlékra jogosító gyermek 2006. december 31-e előtt vagy után született.

Másrészt a rendelkezés két vagylagos feltételt is tartalmaz, amelyek közül bármelyik teljesülése esetén a magánszemély jogosult a kedvezmény meghosszabbított időszakban történő érvényesítésére. Azaz meghosszabbított időtartamban vehető igénybe a kedvezmény akkor, ha

  1. az adókedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakás célú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy
  2. ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre („szoc.pol.”-ra) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult.

Az 1. pontban meghatározott feltételt, miszerint a felvett hitel részben vagy egészben megelőlegező kölcsön-e, kizárólag a szerződés megkötésekor lehet vizsgálni. Tehát, ha a későbbi körülmények (gyermek születése, türelmi idő letelte stb.) miatt változás is következik be, ez már nem érinti a magánszemély jogosultságát.

A leírtak alapján a magánszemély például a következő esetekben is jogosult a lakás célú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményének érvényesítésére:

  • ha a hitel felvételekor részben lakásépítési kedvezményt kapott, részben pedig megelőlegező kölcsönt vett fel (például egy gyermekes család, amely a szerződésben további egy gyermeket vállalt);
  • ha a megelőlegező kölcsön részben vagy egészben átalakul lakásépítési kedvezménnyé a vállalt gyermek(ek) megszületésével;
  • ha a vállalt második gyermeke nem született meg, ezért a megelőlegező kölcsönt részben vagy egészben vissza kellett fizetnie.

A 2. pontban említett feltétel esetén, a lakás célú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezményt meghosszabbított időtartamban nem vehetik igénybe azok a magánszemélyek – ide nem értve az 1. pont felsorolásában megjelölt magánszemélyeket –, akik a lakásépítési kedvezményt igénybe veszik.

A 2. pontban foglalt rendelkezésből következően az a személy sem jogosult meghosszabbított időszakban érvényesíteni az adókedvezményt, aki a lakásépítési kedvezményre és/vagy a megelőlegező kölcsönre jogosult volt, de azokat nem igényelte.

A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 120 ezer forintot.

A lakás célú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes jövedelme a 3400ezer, illetőleg a törvényben meghatározott esetben a 4400ezer forintot nem haladja meg.
Fontos megjegyezni, hogy a 2012. adóévre vonatkozó kedvezmény igénybevétele esetén az adóalap-kiegészítést nem kell figyelembe venni az összes jövedelem meghatározása során.

Amennyiben a magánszemély összes jövedelme a 3,4 millió forintot meghaladja, azonban nem több 4 millió forintnál, akkor a kedvezmény összegét – legfeljebb 120ezer forintot – csökkentenie kell a 3400ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.

Példa

Ha a magánszemély összes jövedelme 3,6 millió forint, akkor az igénybe vehető maximum kedvezményt a következők szerint kell megállapítani:

A jövedelemkorlátot meghaladó rész:3600000 – 3400000 = 200000.
Ezen összeg 20 százaléka = 40000.
A maximálisan igénybe vehető kedvezmény: 120000 – 40000 = 80000.

A jogszabály alapján más-más a kedvezmény mértéke az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakás célú hitel törlesztése esetén.

40 százalék az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költségek törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után abban az esetben, ha

  • a magánszemély által felvett hitel a lakás célú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és
  • a kedvezmény alapjául szolgáló lakás célra felvett hitel, illetve hitelek együttes összege nem haladja meg a 15millió forintot.

A 40 százalékos mértékű kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a hitel belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez vette fel a magánszemély.

A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más személy lakcímként még nem jelentette be.

30 százalék az adókedvezmény mértéke abban az esetben,

  • ha a 40 százalékos mértékű adókedvezményre vonatkozó feltételek nem valósultak meg, és
  • ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek együttes összege nem haladta meg a 10millió forintot.

Amennyiben a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre (gyesre) volt jogosult, valamint kedvezményre jogosító hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár 4,4millió forint.

Abban az esetben, ha a magánszemély adóévi összes jövedelme az említett összeget meghaladja, de nem több 5millió forintnál, akkor a kedvezmény csökkentett mértékben érvényesíthető. A 40, illetve 30 százalékkal kiszámított összeget – maximum 120 ezer forintot – csökkenteni kell a 4,4millió forint feletti jövedelem 20 százalékával.

A kedvezményt a magánszemély a hitelintézet igazolása alapján az adóbevallásában érvényesítheti. Az igazolást az általános bizonylatmegőrzési szabályok szerint az elévülési időig (a bevallás benyújtását követő 5. év végéig) meg kell őrizni, és egy esetleges ellenőrzés során be kell mutatni.

Kopányiné Mészáros Edda az Adó szaklap 2013/3. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a személyi kedvezményekről, a tevékenységi kedvezményekről, a tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezményekről, a külföldi illetőségű magánszemély kedvezményének érvényesítéséről és az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményről is. Az Adó szaklap 2013/3. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).