Kisokos az eSZJA-ról – így érvényesítsük a kedvezményeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részletes, csaknem 50 oldalas tájékoztatót tett közzé a NAV az eSZJA-bevallásról. Sorozatunkban most azt mutatjuk meg, miként érvényesíthetők az adókedvezmények az ügyfélkapun keresztül a bevallási tervezetben, és miként kell a befizetett adót visszaigényelni.


A NAV által mindenki számára elkészített adóbevallási tervezet a munkáltatók, kifizetők által beküldött bevallások, adatszolgáltatások alapján készült, ezért azokban bármiféle adókedvezmény (családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, vagy a súlyos fogyatékosság után járó személyi kedvezmény) csak akkor szerepel, ha azokat év közben, a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján a munkáltató figyelembe vette. Ha a kedvezmények nem szerepelnek a tervezetben, akkor azt az ügyfélkapun keresztül az adózónak módosítania kell, vagy ha nincs ügyfélkapus hozzáférése, akkor „hagyományos” módon el kell készítenie szja-bevallását – ahogy erről sorozatunk előző részében írtunk. Most az ügyfélkapun keresztül történő módosítás lépéseit vesszük végig a NAV tájékoztatója alapján.

A családi kedvezmény „beépítésének” menete

A „Gyakori mezők” menüpontra kattintva megjelennek az adózók bevallásaiban leggyakrabban előforduló mezők. A „Családi kedvezmény” ikonra kattintva lehet hozzáadni a kívánt sorokat a tervezethez – ez esetben az „Eltartottak után járó családi kedvezmény” sorokat. A 152-154. sorokban meg kell adni az eltartott(ak) adóazonosító jelét és nevét, valamint a jogosultsági hónapokat (kedvezményezett eltartott esetén 1-es kód), majd jelölni kell a jogosultság jogcímét. A kedvezmény mértékét (eltartottak után járó családi kedvezmény összegét) a 22., valamint a 26. sorban kell feltüntetni.

[htmlbox art_tukor]

 

Az első házasok kedvezményének bevallása

Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár, melynek legalább egyik tagja az első házasságát köti; a pár a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül jogosult a kedvezményre, amely akkor is érvényesíthető, ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes évben, feltéve, hogy az igénybe vevő rendelkezik annyi összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amivel szemben a kedvezmény egész évi összege érvényesíthető.

A bevallási tervezetben az első házasok kedvezménye kétféle módon érvényesíthető. Vagy a „Gyakori mezők” opciót választva egy 11 lehetőséget tartalmazó felület válik láthatóvá, amelyben kiválasztható a „Első házasok kedvezménye” lehetőség. Ezután a „Tovább” gombra kattintva elérhetővé válnak az első házasok kedvezményével kapcsolatos adóbevallási sorok; jöhet a „Hozzáadás”, majd a „Szerkesztés” gomb megnyomása, így lehet a szükséges nyilatkozatokat megtenni (házastársra vonatkozó adatok, megosztás, jogosultsági hónapok). A másik út nem sokban különbözik: ekkor a „Keresés a hozzáadható mezők között” lehetőséget választva keresőszó megadása alapján választhatja ki a hozzáadni kívánt sorokat, ha a keresőmezőbe beírta az „első házasok” kifejezést.

Súlyos fogyatékosság után járó személyi kedvezmény igénybe vétele

A személyi kedvezményt (súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt) a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt BNO-kód alapján meghatározott betegségekben szenvedő, illetve fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek érvényesíthetik – emlékeztet a NAV tájékoztatója.

Az érvényesítés folyamata a tervezetben a következő: a „Gyakori mezők” opciót választva 11 lehetőséget tartalmazó felület válik láthatóvá, amelyben kiválasztható a „Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény)” lehetőség. Ezután a „Tovább” gombra kattintással válik elérhetővé a súlyos fogyatékosság miatti kedvezménnyel kapcsolatos adóbevallási sorok hozzáadása lehetőség. A „Hozzáadás”-t, majd a „Szerkesztés”-t választva tudja a családi kedvezménnyel kapcsolatos érvényesíthető összeget feltüntetni (jogosultsági hónaponként 6375 forint). Választható még a „Keresés a hozzáadható mezők között” lehetőség is; ekkor a „súlyos fogyatékosság” keresőszó megadása alapján választhatja ki a hozzáadni kívánt sorokat – innen az eljárás megegyezik a fent említettel.

Így kell a befizetett adót visszaigényelni

A visszaigénylésre vonatkozó adatokat szintén a „Gyakori mezők” között található, „Visszaigényelhető adó, részletfizetés esetén kitölthető mezők” néven. A visszaigénylési adatok során jelölni kell a visszaigényelt összeget, majd meg kell adni a számlaszámot, vagy a postai címet, ahová az adóhatóság a visszajáró összeget kiutalja.

A beírt adatokat a „Mentés” gombra kattintva kell rögzíteni. Amennyiben az így módosított adatok megfelelőek, úgy a „Tovább a beadáshoz” gombra kell kattintani, a bevallás benyújtása pedig a zöld színű „Beadás” gomb választását követően történik.

[htmlbox sznkk_2018]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

Áfa a digitális korban – az Európai Bizottság új adócsomagja

Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.

2023. május 31.

Végelszámolással megszűnő cég tulajdonát képező ingatlan értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?