Kisokos az osztalékelőlegről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének kifizetése után sem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél. 


A Polgári Törvénykönyv 3. fejezetének 186.§-a szerint kft esetében a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Részvénytársaság esetén hasonlóak a feltételek, de ezzel most nem foglalkozunk.

A számviteli törvény 21.§-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ez az osztalékelőleg fedezetének megállapítására is vonatkozik. Ugyanakkor létezhet olyan jogszabály is, amely nem fogadja el a régi (hat hónapja készült) beszámoló adatait.

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy a hat hónappal előbbi adatok hogyan biztosíthatják a fedezettséget? Ennyi idő alatt tetemes veszteséget is össze lehet hozni! A jogászok szerint semmi baj nem lehet, mert a tulajdonosoknak az előleg vonatkozásában visszafizetési kötelezettségük van.

Nemcsak a gazdaságot nem ismerik, de a tulajdonosok osztalék-felhasználási szokásait sem. Mindenesetre októbertől jövő májusig – vagyis a végleges osztalék döntésig – nem ülnek a pénzen, hanem elköltik. Azután majd legfeljebb hosszú időtartamra részletfizetést kérnek.

 

A gazdasági társaságok, a pénzintézetek és a szövetkezetek által a magánszemély részére kifizetett osztalék, vagy osztalékelőleg teljes összege a magánszemély jövedelmének minősül, amely után személyi jövedelemadót és általános esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. E megfogalmazásból adódik, hogy az osztalékkal vagy osztalékelőleggel szemben költséget nem lehet elszámolni.

A személyi jövedelemadót alapesetben a kifizető köteles a kifizetés időpontjában megállapítani, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallani és megfizetni. Kifizető hiányában az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. A jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.

Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval ellentétben az osztalékelőleg után nem kell megfizetni, csak az osztalék jóváhagyását követően az adózott eredményből ténylegesen kifizetett osztalék összege után, természetesen a korábban esetleg már kifizetett osztalékelőleg összegének beszámításával. A magánszemély az adóévben megszerzett osztalék után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 000 forint) eléréséig.

A kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket az osztalékelőleg kifizetésére abban az esetben kell alkalmazni, ha az osztalékelőleg egésze vagy annak egy része az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásával nem vált osztalékká.

 

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni az osztalékelőlegnek azt a részét, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált.

A korlátolt felelősségű társaság esetében nem kerülhet sor a társaság saját tőkéjéből a tagok javára a tagok tagsági jogviszonyára tekintettel történő kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

A számviteli törvény 39.§ (4) bekezdése értelmében, osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének kifizetése után sem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél.

Tudnunk kell róla, hogy egyéb jövedelemként adózik az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.