Kisvállalati adó tervezett változásai az új adócsomagban

Szerző:
Dátum: 2018. június 21.
Rovat:

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról T/625. számú törvényjavaslat szerint a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé válnak. Emellett a kisvállalati adó kiegészítésre kerül a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel.


1. Bemeneti határ 1 milliárd forintra történő emelése

A módosítás 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.

2. Adószám felfüggesztésre történő hivatkozások törlése

Az adószám felfüggesztésének törlése a törvényben több helyen jogtechnikai pontosítás, tekintettel arra, hogy e jogintézmény 2018. január 1-től megszűnt.

3. Külföldi vállalkozók és külföldi személyek könyvvezetési kötelezettsége

Az új rendelkezés meghatározza a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeit. Az érintett adóalanyok az Air. és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesítik. Az új rendelkezés elősegíti és egyértelműsíti az érintett adóalanyok adóalapjának megállapítását.

4. KIVA választása esetén adótartozás fogalmának pontosítása

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással azonosan kell a továbbiakban vizsgálni, az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Jelenlegi szabályozás:

„Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.”

Tervezett módosítás:

„Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.”

5. Kimeneti határ 3 milliárd forintra történő emelése

A módosítás szerint 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.

Jelenlegi szabályozás:

(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

„a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

Tervezett módosítás:

(1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal.”

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

6. Kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén KIVA alanyiság megszűnése

A módosítás bővíti azon esetek körét, amikor megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága, illetve rendelkezik az adóalanyiság megszűnésének időpontjáról. E szerint megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.

7. Mérlegfordulónap megváltoztatásakor KIVA alanyiság megszűnése

A Katv. hatályos rendelkezése szerint az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását. A törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis sor kerül, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja pedig a választott mérlegfordulónap.

8. Külföldön forrásadóztatás alá vont osztalék mentesítése

A hatályos szabály szerint a kapott (járó) osztalék csökkenti a kisvállalati adó alapját. Külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelem estén azonban a kapott osztalék teljes összegének mentesítése azt eredményezi, hogy a forrásadó összege is csökkenti az adóalapot, mely nem indokolt. Emiatt a javaslat szerint a kapott (járó) osztalék a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett összegben számolható el a kisvállalati adóalap csökkentéseként. E pontosítás összhangban van a kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezések módosításával.

Jelenlegi szabályozás:

(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:

b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,

Tervezett módosítás:

A Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:)

„b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,”

[htmlbox sznkk_2018]

 

9. Kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezések

A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezés módosításának célja az egyezményekkel összhangban lévő, semleges, a kisvállalati adó koncepciójának megfelelő és ösztönzőit támogató szabályozás kialakítása, amely meghatározza a külföldi jövedelmeket érintő mentesítés és beszámítás módszerének alkalmazási szabályait a kisvállalati adó rendszerében. Ennek keretében a módosítás rendelkezik a külföldről származó osztalékjövedelem mentesítésének, az osztaléknak nem minősülő jövedelmek mentesítésének, beszámításának, valamint a külföldön adóztatható személyi jellegű kifizetések mentesítésének szabályairól.

Jelenlegi szabályozás:

24. § A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint meghatározott külföldön adóztatható adóalapot.

Tervezett módosítás:

A Katv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés

b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

(2) Az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült –költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket.

(4) Nem minősül a 20. § (2) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.”

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.