Kisvállalati adó tervezett változásai az új adócsomagban

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. június 21.
Rovat:

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról T/625. számú törvényjavaslat szerint a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé válnak. Emellett a kisvállalati adó kiegészítésre kerül a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel.


1. Bemeneti határ 1 milliárd forintra történő emelése

A módosítás 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.

2. Adószám felfüggesztésre történő hivatkozások törlése

Az adószám felfüggesztésének törlése a törvényben több helyen jogtechnikai pontosítás, tekintettel arra, hogy e jogintézmény 2018. január 1-től megszűnt.

3. Külföldi vállalkozók és külföldi személyek könyvvezetési kötelezettsége

Az új rendelkezés meghatározza a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeit. Az érintett adóalanyok az Air. és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesítik. Az új rendelkezés elősegíti és egyértelműsíti az érintett adóalanyok adóalapjának megállapítását.

4. KIVA választása esetén adótartozás fogalmának pontosítása

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással azonosan kell a továbbiakban vizsgálni, az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Jelenlegi szabályozás:

„Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.”

Tervezett módosítás:

„Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.”

5. Kimeneti határ 3 milliárd forintra történő emelése

A módosítás szerint 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.

Jelenlegi szabályozás:

(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

„a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

Tervezett módosítás:

(1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal.”

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

6. Kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén KIVA alanyiság megszűnése

A módosítás bővíti azon esetek körét, amikor megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága, illetve rendelkezik az adóalanyiság megszűnésének időpontjáról. E szerint megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.

7. Mérlegfordulónap megváltoztatásakor KIVA alanyiság megszűnése

A Katv. hatályos rendelkezése szerint az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását. A törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis sor kerül, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja pedig a választott mérlegfordulónap.

8. Külföldön forrásadóztatás alá vont osztalék mentesítése

A hatályos szabály szerint a kapott (járó) osztalék csökkenti a kisvállalati adó alapját. Külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelem estén azonban a kapott osztalék teljes összegének mentesítése azt eredményezi, hogy a forrásadó összege is csökkenti az adóalapot, mely nem indokolt. Emiatt a javaslat szerint a kapott (járó) osztalék a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett összegben számolható el a kisvállalati adóalap csökkentéseként. E pontosítás összhangban van a kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezések módosításával.

Jelenlegi szabályozás:

(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:

b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,

Tervezett módosítás:

A Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:)

„b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,”

[htmlbox sznkk_2018]

 

9. Kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezések

A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezés módosításának célja az egyezményekkel összhangban lévő, semleges, a kisvállalati adó koncepciójának megfelelő és ösztönzőit támogató szabályozás kialakítása, amely meghatározza a külföldi jövedelmeket érintő mentesítés és beszámítás módszerének alkalmazási szabályait a kisvállalati adó rendszerében. Ennek keretében a módosítás rendelkezik a külföldről származó osztalékjövedelem mentesítésének, az osztaléknak nem minősülő jövedelmek mentesítésének, beszámításának, valamint a külföldön adóztatható személyi jellegű kifizetések mentesítésének szabályairól.

Jelenlegi szabályozás:

24. § A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint meghatározott külföldön adóztatható adóalapot.

Tervezett módosítás:

A Katv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés

b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

(2) Az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült –költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket.

(4) Nem minősül a 20. § (2) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.”

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.