KKV besorolás közösen fellépő magánszemélyek cégeinél

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2016. május 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KKV méret besorolás tekintetében sokszor a kapcsolódó vállalkozások meghatározása az egyik legösszetettebb feladat. A kapcsolódó vállalkozás definíciója azonban eltér a kapcsolt vállalkozások fogalmától. Így előfordulhat, hogy olyan társaságokat is bele kell venni a KKV méret besoroláshoz a számításba, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.


Tipikus eset, amikor két vállalkozás azért nem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának, mert mindkét vállalkozásban független (nem közeli hozzátartozó) két magánszemély 50-50%-ban tulajdonos. Gyakran előfordul  olyan eset is, amikor több magánszemély alapít több céget, melyekben mindegyikük részt vesz valamilyen formában (tulajdonos, ügyvezető, stb.), de nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak a társaságok. Ilyenkor gondolnunk kell arra, hogy ezeket a vállalkozásokat a KKV méret besorolásnál lehet, hogy mégis számításba kell venni.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3.§. (1) – (3) bekezdése szerint:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. tv. 5.§. (3) bekezdése szerint azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Partnervállalkozás az,

  • a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
  • b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

  • a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
  • b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  • c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
  • d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
  • (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.

Eddig a fogalom nagyon hasonló (szinte egyező) a kapcsolt vállalkozások fogalmával, attól eltérően, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyt 2015.01.01-től már az ügyvezetés egyezősége is megalapozza. Azonban a következő bekezdésben foglaltak teljesen eltérő elemeket tartalmaznak:

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A szomszédos piac fogalmát is tartalmazza a jogszabály:

Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A fenti fogalomrész még ma is sok gondot okoz a könyvelőknek, illetve a tulajdonosoknak, mert minden ügyet egyedileg szükséges megvizsgálni. A könnyebb meghatározás érdekében az Adóhatósághoz fordultunk iránymutatásért, melyet a következőkben adunk közre.

A tényállás szerint egy magyar Kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50% tulajdoni arányban, akik nem minősülnek közeli hozzátartozónak, azonban ugyan ilyen tulajdoni arányban még három külföldi vállalkozásnak is tulajdonosai, ahol egyik magánszemély sem jogosult többlet jogokra. A Kft-ben és a külföldi vállalkozásokban mindkét tulajdonos önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A négy vállalkozás egymással szomszédos piacokon tevékenykedik, mivel a magyar Kft. az általa beszerzett termékeket részben a külföldi társaságoknak értékesíti tovább. A kérdésünk az volt, hogy a négy vállalkozás egymás kapcsolódó vállalkozásának minősül-e.

Az adóhatóságtól a következő válasz érkezett:

A kapcsolódó vállalkozások fogalmi meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 4.§. (3) – (6) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

A magánszemély tagokból álló cégek között a Kkv. tv. 4.§. (5) bekezdése szerint – a végzett tevékenységük alapján – is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony. Ezek szerint ugyanis: 

“kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják”.

A KKV-k definiálásának jogalkotói célja azon vállalkozások beazonosítása, amelyek méretükből fakadóan gazdasági hátrányt szenvednek. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás – melynek való megfelelést szolgálja a magyar jogrendszerben a Kkv. tv. – preambulumának (9) bekezdése alapján a KKV kategória alól kivenni szükséges azon vállalkozásokat, melyek gazdasági ereje ténylegesen – más vállalkozásokhoz fűződő viszonyára tekintettel – meghaladja egy KKV-ét.

Mindezek fényében, amennyiben két vállalkozás között létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a közösen fellépő természetes személyek egy csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek, akkor azokat – függetlenül akár attól, hogy formálisan nem áll fenn köztük a Kkv. tv. 4.§. (3)-(4) bekezdései szerinti viszony – kapcsolódó vállalkozásoknak lehet tekinteni. 

Közösen fellépő természetes személyek azok, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami által kizárt, hogy őket egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen minősíteni. E feltétel megvalósulását mindig az adott ügy körülményeire figyelemmel kell megítélni. Tárgybani esetben a tulajdonosi struktúra teljes egyezőségére tekintettel az Adóhatóság álláspontja szerint alappal vélelmezhető az együttműködés, így a kapcsolódó vállalkozási viszony.

Fenti álláspontot erősíti meg az Európai Bíróság joggyakorlata is, különös tekintettel a HaTeFo GmbH v Finanzamt Handelsleben ügyben, C-110/13. számon hozott ítéletére, melyben a Bíróság kimondta, hogy nem szorítkozik a jogszabály szó szerinti értelmezésére, mivel a KKV definíció nyilvánvaló célja a KKV minősítés megakadályozása olyan esetekben, mikor egy vállalkozás gazdasági ereje csak látszólag kismértékű, de a valóságban a személyi összefonódásra tekintettel nagyobb források mozgósítására képes.

Forrás: 3145287972. iktatószámú NAV állásfoglalás

Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.