Kkv-k: megfelelés és transzferárképzés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai előírások szerint a középvállalkozásokra ugyanolyan transzferár dokumentációs előírások vonatkoznak, mint a nagyvállalkozásokra. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében pedig a szokásos piaci ár elvének betartását ugyanúgy biztosítaniuk kell, mint a közép- és nagyvállalkozásoknak. Milyen elvek mentén lehetne a KKV-k transzferár-megfelelését könnyíteni?
Az Unióban a transzferárképzési előírások betartása jelenleg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) modellegyezményének 9. cikke szerinti szokásos piaci ár elvének való megfelelést jelenti. A szokásos piaci ár elve a multinacionális vállalat méretétől függetlenül alkalmazandó (és ezt a hazai szabályozásban a Tao. törvény 18.§-a rögzíti).
Ugyanakkor a kkv-k esetében az alkalmazással járó nehézségek jelentősebbek lehetnek. Az OECD transzferárképzési iránymutatása több ponton is kifejezetten elismeri ezeket a nehézségeket. A 3.80 pont például utal a kkv-kat terhelő megfelelési költségekre:
„Az összehasonlító elemzés szükségességével kapcsolatban felmerülő egyik kérdés, hogy milyen mértékű terhet és költséget róhat az összehasonlítható ügyletek vagy vállalkozások meghatározása és az azokkal kapcsolatos részletes információszerzés az adóalanyra.
Az információk költsége elismerten komoly aggodalomra adhat okot, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára, de sok országban a nagyon nagyszámú kapcsolt ügyletet lebonyolító multinacionális vállalatcsoportok esetében is.
A 4.28., 5.6., 5.7. és 5.28. bekezdések kifejezetten megfogalmazzák, hogy az összemérhetőség dokumentálásának követelményét ésszerűen kell alkalmazni.”
Az OECD-iránymutatás 3.83 cikke szerint a kis- és középvállalkozások fokozatosan belépnek a transzferárképzés területére, emellett a határokon átnyúló ügyletek száma folyamatosan nő. Jóllehet a szokásos piaci ár a kis- és középvállalkozásokra, valamint ezek ügyleteire is egyformán alkalmazandó, indokolt lehet olyan pragmatikus megoldások kidolgozása, amelyek segítségével az egyes transzferárképzési esetekben felmerülő egyes kérdésekre ésszerű válasz adható.
Az EU közös transzferárfóruma által 2010 júliusa és 2012 augusztusa között végzett munkáról és a kapcsolódó javaslatokról szóló Bizottsági közlemény fontolóra veszi, hogy melyek azok a legjobb gyakorlati megoldások és ajánlott iránymutatások, amelyek levezethetők a megfelelés érdekében jelenleg alkalmazott intézkedésekből. Erre a célra hasznos lehet megvizsgálni az adóellenőrzést megelőző időszak, az adóellenőrzés és a vitarendezés során alkalmazott intézkedéseket.
Az adóellenőrzést megelőző szakasz
Világszerte egyre inkább elismerik, hogy az adóhatóság és az általa ellenőrzött társasági adózók közötti viszony javítása a folyamatos, adóellenőrzésektől függetlenül folytatott párbeszéd által mindkét fél számára előnyös. A kommunikáció ilyen módon kevésbé konfrontatív és több lehetőséget ad a másik fél nézőpontjának átfogóbb és jobb megértésére. Emellett az adóellenőrzés megkezdésének időpontjában már valamennyi érintett fél több előzetes információval rendelkezne.
A kis- és középvállalkozásokkal való kapcsolattartást biztosító kommunikációs hálózat létrehozása nem utolsósorban a kkv-k korlátozott erőforrásai miatt nehéz. A kkv-kat képviselő csoportok hasznos betekintést nyújtanak a tagjaikat érintő ügyekbe. Nehezebb ugyanakkor a közvetlen kommunikáció megteremtése az élvonalbeli kis- és középvállalkozásokkal.
Az adóhatóságokat arra ösztönzik, hogy keressék az egyes kis- és középvállalkozásokkal, az őket képviselő csoportokkal és a szakmai tanácsadókkal való együttműködés lehetőségét a kkv-kkal való kapcsolattartást szolgáló helyi kommunikációs hálózat kialakítása vagy megerősítése céljából. Egy viszonylag egyszerű és néhány adóhatóság által már alkalmazott intézkedés például a technikai jellegű szakmai találkozók szervezése. Az ilyen találkozókra több kis- és középvállalkozás kap meghívást, hogy megvitassák a problémás területeket, megoldásokat találjanak, továbbá feltérképezzék a legjobb gyakorlati megoldásokat. Ezek az események lehetőséget teremtenek arra is, hogy az adóhatóságok konzultációt folytathassanak a kis- és középvállalkozásokkal az esetlegesen tervezett, transzferárképzést érintő kezdeményezésekről.
Emellett eltérő azoknak az információknak a terjedelme és mélysége, amelyeket az egyes adóhatóságok azzal a céllal bocsátanak a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy elősegítsék a transzferárképzési előírásoknak való megfelelést. A vállalkozások és az adóhatóságok számára egyaránt előnyt jelentene, ha elérhetővé válnának ezek az információk.
A kkv-k gyakran a lebonyolítást megelőzően szeretnének megbizonyosodni arról, hogy egy adott ügylet megfelel a transzferárképzési előírásoknak, azonban nem feltétlenül tudják, milyen módon tehetnék ezt meg. Erre a célra a transzferárképzés területén általában az előzetes árképzési megállapodás (Advance Pricing Agreement – APA) mechanizmusát alkalmazzák.
[htmlbox art_tukor]
Ennek keretében az adóhatóság és az adóalany meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható egy jövőbeni ügylet transzferára. Ugyanakkor az előzetes árképzési megállapodásra vonatkozó előírások olyan összetettségi küszöböket vagy díjakat tartalmazhatnak, amelyek ezt az eljárást a kis-és középvállalkozások számára elérhetetlenné vagy legalábbis kevésbé elérhetővé teszik.
Adóellenőrzés
Legalább egy olyan tagállam van, amely úgy véli, hogy a területén található kis- és középvállalkozások által végrehajtott ügyletek túlnyomó részének mentesítése a transzferárképzésre vonatkozó előírások hatálya alól megfelelő megoldást jelent.
Más tagállamok kevésbé átfogó megközelítést választanak az arányosság elvének alkalmazása során. Mind az adóellenőrzési, mind az előzetes árképzési megállapodással kapcsolatos eljárás során különleges intézkedéseket vezetnek be, melyek többek között a dokumentációra vonatkozó előírás egyszerűsítését, a vonatkozó információk szóbeli rendelkezésre bocsátását, egy, a transzferárképzésre vonatkozó, korlátozott terjedelmű tanulmánynak az adóhatóság általi elkészítését, az adóalanyoknak az adóhatóság által, összehasonlítható adatok formájában nyújtott támogatást és a hosszú távú szerződések esetében alkalmazandó különleges intézkedéseket foglalják magukban.
Vitarendezés
A transzferárképzési kiigazítások gyakran olyan helyzeteket eredményeznek, melyekben előfordulhat a kettős adóztatás. A kettős adóztatás alóli mentesítést valamely adóegyezmény, az úgynevezett választottbírósági egyezmény, illetőleg egyidejűleg e két egyezmény alapján lehet kérelmezni. A kis- és középvállalkozások által benyújtott mentességi kérelmek száma általában alacsony, ugyanakkor ezeknek a kkv-k üzleti tevékenységére gyakorolt hatása gyakran igen jelentős. Emellett az ilyen kérelmek feldolgozására szánt idő gyakran nem áll arányban azok összetettségével és a szóban forgó összegekkel.
Források:
– A Bizottság Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai gazdasági és szociális Bizottságnak az EU közös transzferárfóruma által 2010 júliusa és 2012 augusztusa között végzett munkáról és a kapcsolódó javaslatokról szóló közleményének a kis- és középvállalkozásokról és a transzferárképzésről szóló jelentése
– OECD Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.