Költségelszámolás távmunkánál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távmunka nem új keletű, atipikus foglalkoztatási forma, amely még mindig nem terjedt el széles körben. Feltehetően a következő évek ebben lényeges változást hoznak, hiszen mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából számos előnye van ennek a foglalkoztatási formának. Az Adó kódex 2011/8 számából a távmunkához kapcsolódó költségelszámolás szabályait emeltük ki.

A távmunka kapcsán főszabályként a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályait kell alkalmazni az ott meghatározott eltérésekkel. A távmunka lényege akként foglalható össze, hogy a távmunkát végző munkavállaló az, aki a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen végzi információtechnológiai és informatikai eszközzel és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbítja.

A távmunka végzéséhez is kötelezően munkaszerződésre van szükség, ebből következően csak a felek közös egyetértésével lehet a dolgozót ilyen konstrukcióban foglalkoztatni. A munkaszerződésben az általános, Mt-ben előírt kötelező kellékeken túl rögzíteni kell a felek távmunka-végzésben történő megállapodását, valamint a felek közötti kapcsolattartás feltételei (munkaviszonyból származó jogok, kötelezettségek teljesítése vonatkozásában), továbbá a távmunkásnál szükségesen és indokoltan felmerült költségek elszámolásának a módját.

A távmunkára az Szja-törvény külön rendelkezéseket tartalmaz a költségelszámolás tekintetében. A munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló az alábbi igazolt kiadások alapján számolhat el költséget: a távmunka végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás; 100 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg. (Az értékcsökkenési leírást egyebekben az Szja-törvény 11. számú melléklete rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, az elszámoláshoz külön részletező nyilvántartást kell vezetni).

Költségként elszámolható továbbá az internethasználat díja (beleértve az egyszeri, a havi, illetve a forgalmi díjat), valamint a munkavégzési hely bérleti díja, fűtési, világítási és a technológiai energia díja. Ez utóbbi esetében azonban, ha a dolgozó lakása és a munkavégzési helye műszakilag nem különíthető el, akkor e kiadásokat a távmunka végzésével arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni az Szja-törvény 3. számú melléklete I.24. pontja szerint.

Tekintettel arra, hogy a távmunkás munkaviszonyban állónak tekintendő, társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül, így a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Az Adó-kódex béren kívüli juttatások szabályai ismertető 2011/8. száma a távmunka kapcsán részletesen foglalkozik a munkáltató tájékoztatási kötelezettségével és ellenőrzési lehetőségével, valamint a kártérítési felelősség kérdésével is.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.