Könnyebb áfaszabály: így járjon el!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ígéretes lehetőség, ám komoly feltételek teljesítéséhez kötött a jövő év elején életbe lépő, pénzforgalom szerinti áfafizetés – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Jövő év elejétől a kisvállalkozások számára megvalósulhat egy régóta szorgalmazott szabályváltozás: az áfát csak akkor kell leróni a költségvetésnek, ha az adott számla ellenértéke valóban megérkezett a céghez. Legalábbis amennyiben az Országgyűlés rábólint a nemrég a nemzetgazdasági tárca által benyújtott törvénymódosításra.
Miközben a módosítás lényege immár mindenki számára világos, a tervezetben számos olyan részletszabály szerepel, amelyek szem elől tévesztésével egy-egy vállalkozás komoly bajba is sodorhatja magát. Az alábbi sorokban áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a 2013. január 1-jével életbe lépő szabályozás kapcsán.
Először is vegyük a két alapvető feltételt, az évi 500 ezer eurós bevételi limitet és a kisvállalkozói státuszt.
500 ezer eurós bevételi határ
- fontos, hogy ezt az összeget minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás figyelembe vételével kell megállapítani, és az új adófizetési mód csak akkor alkalmazható, ha a bevétel mind az adott naptári évben, mind az azt megelőző évben e határérték alatt marad;
- az előbbi szabály alól akad néhány kivétel, így többek között a tárgyi eszköz, az ingatlan vagy ingatlanrész, valamint az új közlekedési eszköz értékesítését nem kell hozzászámolni a bevételekhez;
- ha egy, a pénzforgalom szerinti áfafizetés alá már bejelentkezett cég év közben lépi át az 500 ezer eurós limitet, erről köteles értesíteni az adóhatóságot, és arra a számlára, amivel a cég túllépte az összeghatárt, már nem vonatkozik az új adózási mód. Vagyis ilyenkor azonnal megszűnik a pénzforgalmi adózói státusz.
Kisvállalkozói státusz
- a második feltétel az, hogy a cég a kis- és középvállalkozásokról szóló szabályozás szerint kisvállalkozásnak minősüljön. Vagyis a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, az éves árbevétel vagy a mérlegfőösszeg pedig 10 millió eurónál alacsonyabb kell, hogy legyen;
- ha egy pénzforgalom szerint áfázó cég év közben veszíti el kisvállalkozói státuszát (pl. az alkalmazottak létszámának növekedése miatt), folyó év végéig még adózhat a jövőre életbe lépő új szabály szerint, vagyis ilyenkor e státusz megszűnése nem azonnali hatályú.
További fontos tudnivaló, hogy a pénzforgalom szerinti áfafizetéshez be kell jelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) az előző naptári év végéig: ez az idén 2012. december 31-i határidőt jelent. A határidőből kicsúszó cégek további egy éven keresztül nem kerülhetnek be a kedvezőbb áfafizetési szabályok hatálya alá. A pénzforgalom szerinti adózás viszont az újonnan induló vállalkozások számára is nyitva áll, náluk azonban az 500 ezereurós bevételi limitet éven belül az indulás dátumához képest időarányosan kell értelmezni: egy július 1-jén indított cégnél tehát arra az évre már csak 250 ezer euró lehet a bevétel.
Később arra kell odafigyelni, hogy a bejelentkezést minden évben meg kell újítani, tehát a már az új szabályok szerint adózó vállalkozások is kötelesek évente jelezni, hogy a következő évben is kitartanak a pénzforgalmi áfafizetés mellett.
Megkötés, hogy a pénzforgalmi áfafizetők köréből kieső vállalkozások a következő két évben nem kérhetik ismét az új adózási mód alkalmazását.
Elvárás továbbá, hogy az új szabályokat alkalmazó cég a számlákon tüntesse fel a pénzforgalom szerinti adózás tényét. Ez jogszabályi hivatkozás formájában vagy más egyértelmű utalás keretében történhet meg, a jogszábály ebben a tekintetben rugalmas.
Rugalmatlan a jogszabálytervezet abban az esetben, amennyiben a vállalkozás egy számlán elfelejti jelezni a pénzforgalom szerinti adózást, ekkor az adóalanynak az adott számla értéke után a hagyományos módon kell lerónia az áfát, tehát az adófizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a partner nem fizet. Érdemes erre különös figyelmet szentelni, hiszen a mulasztási bírság mellett az adóhatóság akár adóbírsággal is sújthatja az adóalanyt.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
