Környezettanulmány az adósságrendezésben

Szerző: dr. Dénesné dr. Orcsik Judit
Dátum: 2015. november 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára ma már kézzel fogható segítséget nyújt a köznapi nyelven csak magáncsődnek nevezett adósságrendezési eljárás lehetősége. Az eljárás keretein belül az adós egy csődbiztost kap segítség képen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére vonatkozóan. Ennek alátámasztására szolgál a környezettanulmány, amelyet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény végrehajtási rendelete szabályoz.

 


A környezettanulmány célja a valóság alátámasztása

A részletes környezettanulmány elkészítésére szolgáló eljárást a hitelezők kérésére indítja el a Családi Csődvédelmi Szolgálat. A környezettanulmány fontos része az adósságrendezésnek, hiszen ezzel a helyszíni vizsgálattal kerülnek alátámasztásra a következők:

– az adósságrendezési eljárás megindítására vonatkozó kérelemben foglaltak megalapozottsága

– az adós/adóstárs/ és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények

– a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok közötti egyezés

– az adós által lakáshasználatra jogosítottak száma, a lakáshasználat jogcíme

– az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei

A fenti célok alátámasztása elengedhetetlen az adósságrendezési eljárás eredményessége szempontjából, hiszen ezek a feltételek mind szükségesek ahhoz, hogy az adós/adósok részt vehessenek az eljárásban.

Amennyiben adósságtörlesztési terv elkészítéséhez szükséges a helyszíni vizsgálat, akkor egyszerűsített környezettanulmány készül, amely csupán a korábban készített környezettanulmány adataihoz képest történt változásokat rögzíti. Kivétel ez alól, amikor a hitelezők alap esetben nem kérik a környezettanulmány elkészítését, ilyenkor az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez is a bővebb, részletes tanulmányt kell elkészíteni.

A tanulmány elkészítése

A környezettanulmány elkészítésére a jegyző jelöli ki az erre alkalmas személyt, akinek 15 napon belül el kell készítenie a tanulmányt. A helyszíni megtekintést az adóssal egyeztetett időpontban, de mindenképp 8 és 19 óra között kell megtartani. Erről jegyzőkönyv készül, amelynek mintája a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján is megtalálható, ezen a címen: http://www.csodvedelem.gov.hu/jegyzokonyvek

Az adósnak mindvégig biztosítania kell együttműködését a helyszíni vizsgálat során, amely nem csupán az azonosító okmányok átadásából áll, hanem minden szükséges tájékoztatás, nyilatkozat tétel, felvilágosítás adása is lényeges feladata. Amennyiben az adós ezen kötelezettségét megszegi, akkor azzal a következménnyel is számolnia kell, hogy az adósságrendezési kérelme elutasításra kerül.

Miután a helyszíni vizsgálat befejeződik és a jegyzőkönyv elkészül, az adós és a jelenlévők aláírás előtt betekinthetnek a dokumentumba és megtehetik észrevételeiket, amelyeket rögzíteni kell, mellékelve azt a nyilatkozatot is, miszerint az adós által megadott információk teljes körűek és megfelelnek a valóságnak. A jegyzőkönyv a hitelesítését követően a bíróságnak, az ismert hitelezőknek, valamint a jegyzőnek kerül megküldésre.

Mit tartalmaz a környezettanulmány?

A környezettanulmány egy jegyzőkönyv felvételével történik, amelyben számos – az adósságrendezés szempontjából – fontos kérdésre kell választ adni. Ilyenek a következők:

– a lakáshasználat ellenérték fejében történik-e

– az adós vagy a hozzátartozó eltartásra jogosult-e, és ennek ki a kötelezettje

– van-e az együtt élő személyek között fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg

– van-e az együtt élő személyek között egyéb kötelezett (pl. kezes, zálogkötelezett)

Fontos tudni, hogy a környezettanulmány nem kizárólag az adós életvitelét hivatott megvizsgálni, hanem a lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek lakáshasználatának jogcímét, a lakáshasználók hozzátartozói minőségét is, ezáltal valamennyi személy nevét és személyes adatait fel kell vinni a jegyzőkönyvbe.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Szintén lényeges része a jegyzőkönyvnek az adós azon nyilatkozata, amely a vagyontárgyak és lakóingatlanok fellelhetőségére irányul. Eszerint pontosan meg kell határoznia, hogy itthon, vagy külföldön találhatóak- e, kinek a birtokában, vagy használatában vannak, és az említettek a használat fejében fizetnek- e ellenértéket.

Az adós/adóstárs köteles nyilatkozni arról is, hogy öt éven belül kötött-e olyan jogügyletet, amelynek eredményeképpen 500 000 Ft-nál magasabb értékű vagyona elidegenítésére került sor, és ennek során a bevételt hogyan használta fel. Nyilatkozni köteles továbbá az öt éven belüli olyan jogügyletekről is, amelynek során más személy 500 000 Ft-ot meghaladó kötelezettségéért kezességet, óvadékot vagy zálogkötelezettséget vállalt.

A környezettanulmányban továbbá ismertetni kell az alábbi adatokat is:

– a lakóingatlan jellege (lakóház, lakás céljára használt üdülőépület, zártkerti épület, tanya), hasznos alapterülete,

– a lakóingatlan komfortfokozata,

– lakóingatlan műszaki állapota,

– a lakószobák száma, alapterülete, burkolatának típusa,

– a lakószobákat használó személyek neve, életkora,

– a lakóingatlan általános jellemzői (fekvés, építés éve, felújítás éve, közművekkel ellátottság),

– a lakóingatlan felszereltségének, berendezésének rövid ismertetése, ide értve azok műszaki állapotának, avultságának meghatározását is,

– a lakóingatlan fűtési módja,

– a közműdíjak, fűtési és meleg víz előállítási költségek fűtési szezonban és fűtési szezonon kívül,

– a lakóingatlanhoz tartozó egyéb, nem lakás célú épületek, épületrészek (erkély, garázs, műhely, egyéb gazdasági épület, pince, szerszámos kamra, tároló, padlás),

– az adós egyéni vállalkozásához használt épületrészek, helyiségek,

– díszállatok, kedvtelésből tartott állatok, haszonállatok,

– telek, udvar mérete, megművelésére vonatkozó adatok.

Amennyiben az adós egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, abban az esetben köteles bemutatni, hogy mely vagyontárgyakat (gépjárművek, eszközök, felszerelések, készletek) használ rendszeresen vállalkozásához.

A tanulmánynak ára van

A díjazások eltérőek az egyszerűsített és a részletes környezettanulmány esetében, melyet minden esetben az adósnak kell megfizetnie.

Részletes környezettanulmány díja: 5400,- Ft

Egyszerűsített környezettanulmány díja: 2700,- Ft

A díjat az adósnak a települési önkormányzat által megadott számlára kell befizetnie, legkésőbb a környezettanulmány elkészítését követő nyolc munkanapon belül.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.