Korrupció miatt emeltek vádat a volt NAV-os ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korrupció miatt vádat emeltek a NAV Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta, a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül – aki szintén vádlott az ügyben – megállapodott egy társával abban, hogy pénzt kérnek olyan emberektől, akik adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek érdekeltségében járnak el, cserébe törlik a tartozást és biztosítják a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételeket.

A megállapodás szerint az adott cég tartozásának 10-15 százalékát kérték az ügyintézésért, ezzel mintegy 21 millió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak – tette hozzá.

A vádlott olyan embereknek adta ki a cégek adótitoknak minősülő adatait, akiknek nem volt jogosultságok azok megismerésére, előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázását. Társai közreműködésével – az eljárási jogosultság biztosításáért – pedig azt is elérte, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át.

A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott – akik az érintett kilenc cég érdekében eljártak – tagadta ezeket, és megtagadta a vallomástételt. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.

A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt emelt vádat a korábbi főosztályvezető-helyettes és nyolc társa ellen a Budapest Környéki Törvényszéken.

A volt főosztályvezető-helyettes a kilenc rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és három rendbeli hivatali visszaélés miatt akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.