Közeleg a CbCR benyújtásának határideje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A  transzferár-nyilvántartást kiegészítő országonkénti jelentés benyújtásának határidejére figyelmeztet közleményében a LeitnerLeitner.


2017. december 31-ig kell adatot szolgáltatniuk – gyakorlatilag bejelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé – azoknak a magyar leányvállalatoknak és külföldi cégek magyarországi telephelyeinek, amelyek cégcsoportja multinacionális szinten átlépi a jelentési értékhatárt, és így kötelesek országonkénti jelentést készíteni. „Az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibája esetén kiszabható mulasztási bírság elérheti a 20 millió forintot is.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Bár Magyarországon kevés olyan végső anyavállalat működik, amely saját maga lesz köteles benyújtani a vállalatcsoportra vonatkozó teljes jelentést, de az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adminisztráció így is sok céget érint hazánkban is.

A nemzetközi szintű adóelkerülés érdekében az OECD államok létrehoztak egy cselekvési tervet (BEPS Projekt), melynek eredményeként 2017-től a transzferár-nyilvántartást kiegészítő országonkénti jelentés (Country–by–Country Report, CbCR) készítésére kötelezték a multinacionális vállalatokat. Az országonkénti jelentéstételhez (CbCR) kapcsolódó adminisztrációs teher azokat az adózókat érinti, amelyek 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó multinacionális vállalatcsoport tagjai. Idén év végéig a 2016-ra vonatkozó jelentést kell elkészíteni és a végső anyacég országa szerinti adóhatóságnak benyújtani.

Bár az értékhatár igen magasnak tűnik – és a multinacionális vállalatcsoportok kb. 85-90%-a valóban ki is kerül e miatt az adatszolgáltatási körből – az OECD számításai szerint, a bent maradó kb. 10-15% rendelkezik a globális vállalati bevételek kb. 85-90%-val. Vagyis a szabályozás alapvetően kiegyensúlyozott adminisztrációs terhet próbál megteremteni. A magyar vállalatok számára ez azt jelenti, hogy csak a legnagyobb hazai vállalatok, mint például az OTP, a MOL, stb. fognak itthon jelenteni. A legtöbb esetben az országonkénti jelentést, magát egy külföldi csoporttag teljesíti majd, ám a magyar csoporttagoknak ekkor is vannak adminisztrációs teendőik.

 

Adminisztrációs adatszolgáltatási kötelezettsége van ugyanis valamennyi magyar leányvállalatnak vagy a külföldi multinacionális vállalatok magyarországi telephelyeinek, amelyek olyan vállalatcsoport részeként működnek, amelyek csoportszinten átlépik az értékhatárt. Egy elektronikus űrlap kitöltésével (a T201-es jelű nyomtatvány Bejelentő és változás-bejelentő lap) és benyújtásával be kell jelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé. Meg kell adniuk a magyar csoporttag nevét, székhelyét és adóazonosító számát, a cégcsoport szintű országonkénti jelentés benyújtására kötelezett külföldi szervezet nevét és ennek adóügyi illetőségét. Az országonkénti jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje is 2017. december 31.

Az országonkénti jelentés elmaradásáért, valamint az ehhez kapcsolódó további adatszolgáltatások és változás-bejelentési kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítéséért 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság vethető ki, ezért a kötelezettségeket mindenképpen komolyan kell venni.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész)

Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.