Külföldi fióktelep után a forrásállamban fizetendő társasági adó érvényesítése Magyarországon II.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjaink globalizálódó világában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magyar gazdasági társaságokkal, amelyek nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is jelen vannak szolgáltatásaikkal vagy termékeikkel és teszik ezt olyan módon, hogy külföldi fiókteleppel rendelkeznek. Ilyen adóalanyoknál a szokásos adóalap korrekciós tételek alkalmazása mellett speciális adókockázatot jelent, hogy a külföldi fióktelep jövedelme után az adott célországban is társasági adófizetési kötelezettség terheli őket, amelyet valamilyen módon el szeretnének számolni a magyar társasági adófizetési kötelezettségük csökkentéseként.

A BDO Magyarország cikksorozata előző részében a mentesítés módszerét mutatta be, most a beszámítás módszerét részletezik.

A mentesítés módszerétől a beszámítás módszere abban különbözik, hogy nem a külföldön adóztatható jövedelmet vonja le a magyar társasági adó alapjából, hanem magából a magyar fizetendő társasági adóból lesz adóvisszatartás formájában korlátozottan levonható a külföldön fizetett társasági adónak megfelelő adó.

A hatályos nemzetközi egyezmények a vállalkozási nyereség kettős adóztatásának kizárására általában a mentesítés módszerét írják elő alkalmazandónak, ugyanakkor lehetséges a beszámítás előírása is. Továbbá számos olyan ország van, amellyel nincs hatályos adóegyezménye Magyarországnak, mely esetekben kizárólag a Tao. törvény előírásait lehet figyelembe venni, amely pedig a fióktelep kettős adóztatásának elkerülésére szintén a (korlátozott) beszámítás módszerét írja elő.

A magyar szabályok értelmében, egyezmény hiányában a vállalkozás társasági adójából levonható a külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! Regisztráljon és próbálja ki >>

A külföldről származó jövedelmet a mentesítés módszerének bemutatásánál ismertetett számítás alapján szükséges meghatározni. Emlékeztetőül az alábbiak szerint:

 

1. Külföldi fióktelep árbevétele, bevétele;
2. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető költség, ráfordítás;
3. Külföldi fióktelephez közvetetten hozzárendelhető költség, ráfordítás;
4. Külföldi jövedelem (1.-2.-3.);
5. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető adóalap növelő tétel;
6. Külföldi fióktelephez közvetve hozzárendelhető adóalap növelő tétel;
7. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető adóalap csökkentő tétel;
8. Külföldi fióktelephez közvetve hozzárendelhető adóalap csökkentő tétel;
9. Külföldön adóztatható jövedelem (4.+5.+6.-7.-8.) 

A külföldről származó jövedelmet jogcímenként és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Elképzelhető ugyanis, hogy a fióktelep jövedelme mellett a társaság pl. jogdíjjövedelemben is részesült az adott külföldi államból, amely után forrásadót vontak le tőle. A jogdíjjövedelem utáni forrásadó szintén a beszámítás módszerével szűrhető ki a magyar társasági adóból, viszont nem lehet összevonni a külföldi fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét az ugyanebből az államból származó jogdíjbevétellel a beszámítás elvégzésekor, hanem külön-külön jogcímenként kell a számítást elvégezni.   

Átlagos adókulcson a fizetendő társasági adó és az adóalap hányadosát kell érteni. A fizetendő társasági adó a tényleges adófizetési kötelezettséget jelenti, ennek megfelelően, ha a társaság valamilyen jogcímen jogosult adókedvezmény igénybevételére, akkor a fizetendő társasági adó az adókedvezménnyel csökkentett adófizetési kötelezettséget jelenti.

Amennyiben pl. a külföldi fióktelep árbevétele, bevétele 150 millió Ft, a külföldi fióktelep közvetlen költsége és ráfordítása 70 millió Ft, a vállalkozás összes nem a központnak és nem más telephelynek közvetlenül betudható közvetett költsége és ráfordítása 120 millió Ft, a vállalkozás összes árbevétele, bevétele 900 millió Ft, a külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető adóalap növelő tétel 20 millió Ft, közvetlenül hozzárendelhető adóalap csökkentő tétel 30 millió Ft, a közvetett adóalap növelő tétel 30 millió Ft, közvetett adóalap csökkentő tétel pedig 24 millió Ft, akkor a külföldön adóztatható jövedelem az alábbiak szerint számolható:

                                                                                 adatok e Ft-ban

1. Külföldi fióktelep árbevétele, bevétele	150 000
2. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető költség, ráfordítás	70 000
3. Külföldi fióktelephez közvetetten hozzárendelhető költség, ráfordítás (számítása 120.000 e Ft * 150.000/900.000)	20 000
4. Külföldi jövedelem (1.-2.-3.)	60 000
5. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető adóalap növelő tétel	20 000
6. Külföldi fióktelephez közvetve hozzárendelhető adóalap növelő tétel (számítása 30.000 e Ft *150.000/900.000)	5 000
7. Külföldi fióktelephez közvetlenül hozzárendelhető adóalap csökkentő tétel	30 000
8. Külföldi fióktelephez közvetve hozzárendelhető adóalap csökkentő tétel (számítása 24.000 e Ft *150.000/900.000)	4 000
9. Külföldön adóztatható jövedelem (4.+5.+6.-7.-8.)	51 000

 

(400.000 e Ft *10% – 10.000 e Ft) / 400.000 e Ft = 7,5%.

 

Ha a fióktelep forrásállamában a fióktelep jövedelme után 4.000 e Ft társasági adónak megfelelő adót volt köteles fizetni, akkor a magyar 30.000 e Ft társasági adóba beszámítható a külföldön megfizetett adó 90%-a (4.000 e Ft * 90%), de legfeljebb a külföldi jövedelemre jutó átlagos adókulccsal kiszámított belföldi adó (51.000 e Ft * 7,5%).

 

A külföldön megfizetett adó 90%-a 3.600 e Ft, míg a külföldi jövedelemre jutó átlagos adókulccsal kiszámított belföldi adó 3.825 e Ft, ezért a teljes 3.600 e Ft beszámítható a magyar társasági adófizetési kötelezettségbe, így az adókötelezettség összege 30.000 e Ft – 3.600 e Ft = 26.400 e Ft lesz.

Összességében pedig a társaság belföldön 26.400 e Ft, míg a külföldi fióktelep forrásállamában 4.000 e Ft, tehát 30.400 e Ft társasági adó megfizetésére lesz kötelezett.

Amennyiben a fióktelep forrásállamával lett volna kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak, amely a mentesítés módszerét írta volna elő, akkor a magyar társasági adó alapja 400.000 e Ft – 51.000 e Ft = 349.000 e Ft lett volna, amely után a társaságot 34.900 e Ft adófizetési kötelezettség terhelte volna, ténylegesen pedig 24.900 e FT magyar adót kellett volna fizetni az adókedvezmény érvényesítése után. A fióktelep forrásállamában fizetett 4.000 e Ft társasági adónak megfelelő adóval összegezve mindezt, a teljes belföldi és külföldi adókötelezettsége a társaságnak 28.900 e Ft.

Jól látható, hogy a mentesítés módszere kedvezőbb helyzetet, alacsonyabb összegű össz adófizetési kötelezettséget jelentett volna a társaságnak, mint a korlátozott beszámítás.

A kalkulációk elvégzésének első lépéseként mindig arra kell fókuszálnunk, hogy a forrásállammal van-e Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezménye vagy sem, és ha kötött a két állam ilyet egymással, akkor annak megállapítása szükséges, hogy a fióktelep (telephely) útján elért vállalkozási nyereség (általában az egyezmények 7. cikke) kettős adóztatásának elkerülésére melyik módszer alkalmazását írja elő az egyezmény. Amennyiben pedig nincs egyezményünk az adott forrásállammal, nem marad más lehetőség, mint a Tao. törvény szerinti korlátozott beszámítás.     

  

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

---