Lakáscélú munkáltatói támogatás: fontos határidő jön

Szerző: Varga Norbert
Dátum: 2019. február 26.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy a munkáltató akár 5 millió forint összegű adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást nyújtson munkavállalóinak. Ez a közkedvelt adómentes juttatási forma 2019-től már nem adható, viszont a korábban adott támogatásokra vonatkozó igazolások leadása, begyűjtése mind a dolgozó mind a cég érdeke.

Az Szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy a munkáltató meghatározott jogszabályi feltételek fennállása mellett 5 éven belül akár 5 millió forint összegű lakáscélú munkáltatói támogatást nyújtson adómentesen munkavállalóinak. Bár ez a kedvelt juttatási forma 2019-től megszűnt, nem szabad megfeledkezni a korábban nyújtott támogatások adómentességének és tényleges felhasználásának utólagos vizsgálatáról, hiszen mindez adókockázatot rejt magában.

A lakáscélú munkáltatói támogatás keretén belül az egyes munkáltatók lakásvásárláshoz, építéshez/építtetéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez és lakáscélú hitel, valamint korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújthattak adómentes támogatást munkavállalóik számára 2018. december utolsó napjáig. Az adómentes juttatási lehetőséggel a munkáltatók egy adott lakás vételárának, teljes építési költségének, bővítési, korszerűsítési, vagy akadálymentesítési költségének a 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig nyújthattak támogatást munkavállalóik részére. A támogatás összege úgy került korlátozásra, hogy az a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat együttesen figyelembe véve nem haladhatta meg az 5 millió forintot.

Határidők a lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználásának igazolására

Az adómentes juttatásra való jogosultság kapcsán szigorú előfeltételeket határozott meg a jogszabály, melyeket megfelelő dokumentumokkal kellett igazolni. A felhasználást követően pedig dokumentumokkal kell igazolni a jogszerű felhasználást is.

Bár a 2019-es évtől ez az adómentes juttatási forma megszűnt, azonban nem szabad megfeledkezni a nyújtott támogatások adómentességének és tényleges felhasználásának utólagos vizsgálatáról. Ugyanis a korábban nyújtott támogatások adómentességének és felhasználásának igazolására előírt dokumentumok rendelkezésre bocsátására a jogszabály határidőket szabott, s ezek a közeljövőben lejárnak.

A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy mely juttatásokat meddig lehet felhasználni, valamint azt, hogy az adott juttatási forma felhasználását igazoló dokumentumokat meddig kell a munkáltató rendelkezésére bocsátani.

RSM-lakascelu-munkaltatoi-tamogatasok-igazolasok-hatarideje

A lakáscélú munkáltatói támogatás csak és kizárólag akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítást követő második év május 31-éig rendelkezik a jogszabályban meghatározott igazolásokkal!

Érdemes odafigyelni, 20 százalékkal növelt összeg után számított szja és bérjárulék a tét!

A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok köre igen széleskörű. Utólagos beszerzésük akár gondot is okozhat a munkáltatóknak, azonban a kockázat is magasabb, hiszen a nyújtott juttatás utólagosan 20 százalékkal növelt értéken bérként válik adókötelessé, mely után mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak további adóterhei keletkeznek.

Az alábbiakban egy példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen következményekkel jár, ha az utólagos ellenőrzés során fény derül arra, hogy a munkáltatói támogatás végül mégsem tekinthető adómentesnek.

RSM lakáscélú munkáltatói támogatások adókockázatok

A fenti kalkulációból tehát összességében levonható a következtetés, hogy ha egy munkavállaló, a korábban adómentesen kapott 5.000.000 forint támogatás jogszerű felhasználását nem tudja határidőig igazolni, úgy a kapott támogatás 20 százalékkal növelt összege (6.000.000 Ft) után összesen 3.270.000 Ft közteher fizetési kötelezettség keletkezik, amely a korábban folyósított támogatási összeg 65,4 százaléka. A munkáltatót a munkavállaló számára juttatott támogatás 25,2 százalékának megfelelő adókötelezettség terheli, ami az adott esetben összesen 1.260.000 forint.

A fentiek alapján tehát látható, hogy az adómentesség megszüntetése után sem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. Javasolt és szükséges minél előbb tájékoztatni a munkavállalókat a támogatás adómentességét és felhasználását igazoló dokumentumok köréről, valamint azok leadásának végső határidejéről, emellett javasolt mielőbb felülvizsgálni a munkavállalók által rendelkezésre bocsátott dokumentumok megfelelősségét.

Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállását eredetileg nem vizsgálták meg részletesen, vagy annak megbízhatósága kapcsán esetlegesen kétségek merülnek fel, a kockázatok elkerülése érdekében érdemes mielőbb ellenőrizni azt és szükség esetén pótolni a hiányzó dokumentumokat. A dokumentumok ellenőrzésébe és felülvizsgálatába mindenképp javasoljuk gyakorlattal rendelkező szakértő bevonását, hiszen  a támogatás adómentességének és felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok köre igen széles, megfelelőségük vizsgálatához nagy segítséget és könnyebbséget jelenthet egy hozzáértő szakmai szempár.

A bejegyzés szerzője Varga Norbert, az RSM Hungary szenior adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Hárommilliárd forint áfát igényeltek jogtalanul vissza
2020. december 3.

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúja miatt indult nyomozás egy dunántúli bűnszervezet ellen, mely parfümöt és táplálékkiegészítőket utaztatott Magyarország, Csehország és Szlovákia között.

A kiváról, részletesen – az adó bemutatása, története, célja (1.)
2020. december 3.

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.

Adóemelési stop jön az önkormányzatoknál
2020. december 2.

A kormány megtiltja az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket.

Kúriai ítélet közösségen belüli termékértékesítésről
2020. december 2.

A közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. Jogeset.