Látványcsapatsport-támogatás: itt a vége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új adósaláta-törvény szerint az eddigi kedvezményt a jogalkotó 75 százalékkal csökkentené, ami annyit jelentene, hogy 100 forint támogatás után 10 százalék társaságiadó-terhelést vélelmezve, már nem 10 forint a kedvezmény összege, hanem már csak 2,5 forint – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


Az elmúlt években az előadó-művészeti szervezetekhez, filmhez, valamint a látvány-csapatsport támogatásokhoz kapcsolódó adókedvezmények egyre nagyobb népszerűségre tettek szert.

Az elmúlt években egyre több magyarországi vállalkozás élt a társasági adóról szóló törvény által biztosított lehetőséggel, ebből következően az egyébként sem magas társaságiadó-bevételek jelentősen csökkentek. Az adóbevételek csökkenése különösen fájdalmasan hathat, amikor az idei évi költségvetési hiány tartásához várhatóan további intézkedésekre lesz szükség a nyár folyamán.

Egy kis matek a támogatásokról

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a 2009-es bevezetést követően az igénybe vett adókedvezmény összege folyamatosan emelkedett, a 2011-es adóévben már összességében közel 40 milliárd forint összegű adókedvezményt vettek igénybe a vállalkozások, amely összegből egyedül a látvány-csapatsport támogatás közel 26 milliárd forint összeget tett ki. Az előzetes 2012-es becslések alapján csak a látvány-csapatsport támogatást érintő adókedvezmény várhatóan meghaladja a 40 milliárd forintot, ami a 2012. évi társaságiadó-bevétel (342 milliárd forint) több mint 11 százaléka. A költségvetési háttér ismeretében a korlátozás kódolva volt, ettől függetlenül a hátrányos helyzetű magyarországi sportfinanszírozásra mégis jelentős csapást fog mérni az intézkedés, amennyiben bevezetésre kerül.

Látvány-csapatsport támogatás eddig…

A restriktív intézkedések első csapását a kormány által beterjesztett törvénycsomag alapján a látvány-csapatsportok fogják elszenvedni, amennyiben a javaslatot a parlament elfogadja. A hatályos rendelkezések alapján az eredményes vállalkozások nem csak a társaságiadó-alapjukat, hanem a társasági adójukat is csökkenthették a támogatás vonatkozásában. A sporttámogatással kapcsolatos adókedvezményekről korábbi bejegyzésünkben részletesen írtunk, valamint a kedvezmény pontos kiszámításához kalkulátort is készítettünk. Az eddigi kedvezményrendszer kifejezetten kedvező volt, hiszen a támogatást nyújtó adóalany a társasági adókulcs függvényében (500 millió forintig 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék) 100 forint támogatás után 110 vagy 119 forint összegű kedvezményt tudott érvényesíteni.

Ez egyszerűen azt jelentette, hogy sokkal jobban megérte támogatást nyújtani, mint egyszerűen az adóhatóság részére a társasági adót megfizetni, hiszen a sporttámogatással az adóalany ténylegesen kevesebb adót fizetett a költségvetés részére. Sok esetben a Magyarországon nyereséges leányvállalatot fenntartó külföldi ügyfelek részére hosszasan kellett a konstrukciót magyarázni, mert egyszerűen nem értették, hogy ez miért éri meg az állam részére. Mi, magyarok persze élelmesek vagyunk, így gyorsan megértettük, hogy ez egy kedvező lehetőség, pláne ha a további adóelőleg-mérséklési lehetőségeket is mérlegeljük.

Szép új világ? Kicsit sem az!

A beterjesztett T/10238 számú törvényjavaslat alapján – ami itt olvasható – az eddigi kedvezményt a jogalkotó 75 százalékkal csökkentené, ami annyit jelentene, hogy 100 forint támogatás után 10 százalék társaságiadó-terhelést vélelmezve, már nem 10 forint a kedvezmény összege, hanem már csak 2,5 forint. A tervezet alapján ugyanis a támogatást nyújtó adóalany köteles lenne úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására, tehát a szakszövetségnek az eddigieken felül fizetni, amelyet az adóalap terhére nem számolhat el.

További rossz hír, hogy a támogatókat a tervezet egy új adminisztrációs teherrel sújtaná, amelynek megfelelően a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül a támogatás nyújtója a NAV-hoz bejelenteni köteles. Amennyiben a bejelentés elmarad – tekintettel a jogvesztő határidőre – a támogató a már amúgy is jelentősen megnyirbált adókedvezményt elbukhatja, így várhatóan a támogatás után futhat és azt vissza fogja követelni a sportszervezettől és a sportági szakszövetségtől.

Mi várható?

Amennyiben a tervezet a jelenleg ismert formájában kerül elfogadásra, akkor azzal kell számolni, hogy a sporttámogatások jelentősen csökkenni fognak. A támogatások csökkenésének kárvallottja egyértelműen a magyar sport lesz, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a költségvetési hiánycél tartása érdekében történő módosítás indokolt lehet, de akkor miért éppen a sporttámogatást szükséges ilyen módon érinteni, ha már egyszer bevezetésre került? Azért mert a színháztámogatások szabályozása korábban már megsínylette, ahogy korábbi bogposztunkban erre már kitértünk, vagy azért mert a korábbi szabály túl engedékeny volt? Elméleteket lehet gyártani, de nem érdemes. Az adójogszabályok viszont ismét változnak, nem feltétlenül kedvezően és átgondoltan.

A blogbejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.