Lényegesen egyszerűsödik a közúti áruforgalom adminisztrációja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen egyszerűsödik a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer, az EKAER: jövő évtől nem kell jelenteni a nem kockázatos termékeket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Ezzel a magyar kereskedők és gyártók nagy része teljesen búcsút mondhat az EKAER-rendszernek. Aki viszont kockázatos terméket fuvaroz, az a jövőben is lényegében ugyanolyan szabályok szerint kell eljárjon.

A közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer (EKAER) lényege, hogy az EU-ból vagy EU-ba szállított áruk, illetve a külföldről beszerzett áru itthoni első továbbértékesítése esetén előre regisztrálni kell a fuvarozást. A regisztráció alapján a NAV-nak előzetes és folyamatos információja van arról, hogy az adott árut konkrétan melyik kamion szállítja és fordítva, azaz egy-egy kamion pontosan mennyi és milyen árut szállít. Ez összevethető a közúti kamerák és mérőállomások adatával.

A rendszer hozzájárul a gazdaság kifehérítéséséhez, és jelentősen javítja az áfa-beszedés hatékonyságát, csökkentve az úgynevezett körhintacsalások mértékét (amikor az áru értékesítési folyamatában egy ponton nem fizetik meg az áfát). Ugyanakkor az EKAER vállalkozások számára az egyik legtöbb problémát okozó adminisztratív teher. Szemben az online pénztárgépekkel és számlázórendszerekkel, folyamatos – bár sok esetben automatizálható – adminisztrációt igényel, és jelentős bírságokkal fenyeget akár egyszerű hibák esetén is.

Az évek alatt többször is enyhítettek az EKAER-hez kapcsolódó adminisztráción, például egyedi mentességet lehetett igényelni olyan rövid útszakaszokra, ahol annyira gyakran szállítanak árut, hogy aránytalan teher lenne minden fuvarra EKAER-számot igényelni. Ez tipikusan a nagy autógyárak és a köréjük települt beszállítói raktárak közötti folyamatos szállítást könnyítette meg.

A szankciók szempontjából is oldódott a kezdeti szigor. Bár változatlanul az áru értékének 40 százalékig terjedő bírsággal lehet sújtani a be nem jelentett vagy túljelentett fuvarokat, de ma már meghatározott feltételek mellett utólag is lehetséges korrigálni a bejelentéseket. A nyilvános információk alapján csak nagyon kirívó esetekben szabott ki az adóhatóság a 40 százalékot egyáltalán megközelítő bírságot, a kisebb adminisztrációs hibák esetén legfeljebb néhány 10 ezer forint volt a mulasztási bírság.

ekaerAz eddigi legnagyobb változás 2021. január 1-től érkezik: ezentúl nem kell jelenteni a nem kockázatos termékeket. Az EKAER-re vonatkozó szabályokat a 2021-es költségvetést megalapozó, nemrég elfogadott salátatörvényben – sok egyéb adójogszabály mellett – írták újra.

„Az EKAER egyszerűsítés a kormányzat egyik legnagyobb adminisztráció-csökkentő lépése. Ez összefüggésben áll az online számlázás bevezetése és bővítésével – mondta dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi szakértője. – A rendelkezésre álló hatalmas adattömeg miatt ma már a NAV egyre kevésbé van rászorulva arra, hogy az EKAER bejelentésekből szerezzen valós idejű információt a gazdasági ügyletekről.”

A változás lényege, hogy a jövőben már csak egy külön rendeletben meghatározott kockázatos termékek fuvarozásakor kell EKAER számot igényelni. A kockázatos termékek körébe tartoznak egyrészt meghatározott élelmiszerek – például a cukor, vagy a gabonák –, amelyek esetében gyakori az áfacsalás. Ezen kívül ide tartoznak azok az áruk – például különböző vegyszerek vagy ruhák –, amelyek forgalma szintén nehezen lenne ellenőrizhető.

Ezzel az EKAER bejelentés alól a magyar cégek nagyon jelentős része mentesül. Sok kereskedő és gyártó gyakorlatilag teljesen búcsút mondhat az EKAER bejelentéseknek. Aki kockázatos terméket fuvaroz, lényegében ugyanolyan szabályok mellett kell eljárjon. Emellett továbbra is megmarad a kockázati biztosíték fizetési kötelezettsége azok esetében, akik még nem minősülnek megbízható adózónak.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.