Létezik négyszereplős háromszögügylet?

Szerző: Sztankó Dániel
Dátum: 2017. október 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfaszakértők többsége erre a kérdésre általában nemleges választ adna, hiszen hogyan is létezhetne négyszereplős háromszögügylet, ha már a jogintézmény nevében is benne van az, hogy három-szög-ügylet. Persze létezhetnek négyszereplős láncügyletek, de a láncügylet nem azonos a háromszögügylettel – írja az RSM blogja.


Az Áfatörvény szerinti adminisztrációs egyszerűsítés lehetősége háromnál több szereplős ügylet kapcsán is alkalmazható, amennyiben teljesülnek a jogszabályban felsorolt feltételek. Az alábbiakban példaként felhozunk egy olyan láncügyletet, amelyben négy különböző tagállamban letelepedett vállalkozás vesz részt, de a háromszögügylet-egyszerűsítés szabályai – véleményünk szerint – mégis alkalmazhatóak.

A láncügylet szabályai

Adott egy láncügylet, amelynek négy szereplője egy német, egy cseh, egy szlovák és egy magyar illetőségű adóalany gazdasági társaság. 

„A” vállalkozás – németországi illetőségű adóalany gazdasági társaság
„B” vállalkozás – csehországi illetőségű adóalany gazdasági társaság
„C” vállalkozás – szlovákiai illetőségű adóalany gazdasági társaság
„D” vállalkozás – magyarországi illetőségű adóalany gazdasági társaság

A láncértékesítés során az áru szállítása a német feladótól közvetlenül a magyarországi végső vevő részére szóló rendeltetéssel kerül feladásra. A fuvarozás megrendelője a szlovák vállalkozás.  

A termék fuvarozásával járó értékesítések esetén a termékértékesítésteljesítési helye az a hely, ahol a termék a feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor található. Ha egymást követő több adás-vétel kapcsán csak egyszer történik szállítás, amelynek során az árut az első eladótól közvetlenül a végső vevő részére szállítják, úgy az előbbi teljesítésihely-szabály csak a fuvarozással járó értékesítésre alkalmazható. Ez az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője (illetve javukra más) a terméket elszállíttatja. Ha a láncügylet fuvarozást megrendelő szereplője olyan áfaalany, aki az ügylet során beszerzőként és értékesítőként is megjelenik, az Áfatörvény vélelmezi, hogy a fuvarozást vevői minőségében rendelte meg. 

 

Példánkban a törvényi vélelem alapján a „C” cég vevői minőségben rendeli meg a fuvart, így a „B” és a „C” vállalkozások közti ügylet minősül a fuvarozásos ügyletnek. Az ezt megelőző ügylet az „A” és a „B” cég közti értékesítés a kiindulás országában, Németországban, az ezt követő ügylet a „C” és a „D” fél közötti értékesítés pedig az áru érkezési országában, Magyarországon teljesül.

Háromszögügylet négyszereplős ügyletre?  

Mivel a „C” szereplő adóköteles közösségi beszerzést valósít meg Magyarországon, felmerül kérdésként, hogy emiatt, illetve a „C” szereplőnek a „D” felé történő magyarországi teljesítési helyű értékesítése miatt be kell-e jelentkeznie Magyarországon?

Sok esetben az áfában jártas szakemberek is rávágják, hogy igen, mivel a köztudatban „háromszögügylet” néven élő adminisztrációs egyszerűsítési szabály sokat emlegetett előírásainak nem feleltethető meg a kérdéses ügylet. Bár az ügyletben résztvevő felek mindegyike más-más tagállamban bejegyzett adóalany, de az alapvetésként elfogadott három szereplőnél többen vesznek részt az ügyletben.

Vizsgáljuk meg „C” szereplő vonatkozásában az Áfatörvény. ide vonatkozó szabályozását. A törvény (91. § (2) bekezdése) a „háromszögügylet” kapcsán négy együttes feltétel fennállása esetén mentesíti az adó alól a közösségi beszerzést. Emellett (a 141. §) előírja, hogy ilyen esetben az adó fizetésére a belföldi illetőségű adóalany vevő kötelezett. Mindezek alapján a „C” szereplőnek nem kell bejelentkeznie a célországban.

Az Áfatörvény. 91. § (2) bekezdése szerint tehát:

„Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következő feltételek együttes teljesülésének esetében is:

a) a termék beszerzője belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de őt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették;”

A vizsgált eset kapcsán egyértelműen látszik, hogy a „C” szereplő Szlovákiában bejegyzett adóalanynak belföldön (Magyarországon) nincs letelepedése. Az a) pont szerinti feltétel teljesül.

b)a termék beszerzése az a) pontban említett adóalany belföldön teljesítendő további termékértékesítéséhez szükséges;

A terméket a „C” szereplő kizárólag azért szerzi be, hogy azt egy magyarországi teljesítési helyű értékesítés során a „D” szereplőnek továbbértékesítse, tehát a b) pont szerinti feltétel is teljesül.

c)a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye – a b) pontban említett termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség valamely másik olyan tagállama, amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerzőjét az a) pont szerint adóalanyként nyilvántartásba vették;

A termék Németországban kerül feladásra a „D” szereplő nevére szóló rendeltetéssel, a „C” szereplő pedig Szlovákiában nyilvántartásba vett adóalany, tehát teljesül az a feltétel is hogy az feladás helye és a vevő adóalanyisága eltérő EU országot jelent.

d)d) a b) pontban említett termékértékesítés címzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet az állami adóhatóság nyilvántartásba vett.

A „D” vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, így a vizsgált ügylet kapcsán teljesül a negyedik feltétel is.

Mivel a 91. § (2) bekezdésben felsorolt négy feltétel egyaránt teljesül a vizsgált ügyletre, a „C” szereplő közösségi beszerzése adómentesnek minősül. A közösségi beszerzés utáni általánosforgalmiadó-kötelezettség az Áfatörvény (141. § szabálya) alapján a magyar illetőségű „D” vállalkozást terheli, így a „C” vállalkozás alkalmazhatja az adminisztrációs egyszerűsítés lehetőségét, azaz nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie.

Kiemelendő, hogy az adminisztrációs egyszerűsítés csak a törvényi feltételek maradéktalan teljesülése esetén alkalmazható! A klasszikus háromszereplős ügylet esetén a köztes szereplőnek sem a kiinduló-, sem a célországban nem kell regisztrálnia, a vizsgált esetben azonban a „B” vállalkozásnak regisztráltatnia kell magát a kiindulási országban, így az egyszerűsítés alapvetően a „C” vállalkozást érinti.

A Tanács 2006/112/EK Irányelvének (HÉA-irányelv) 194. cikke a tagállamok részére lehetőségként biztosítja a fentiekben részletezett fordított adózási mechanizmus alkalmazását! Így minden tagállam esetében meg kell vizsgálni, hogy az említett rendelkezést beépítették-e a nemzeti HÉA-szabályozásukba.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!