Levonható áfakövetelés áfakörön kívül
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok – többek között katára áttért – cég bár készített áfabevallást, áfa-visszaigénylésre már nem jogosult, mert kilépett az áfakörből. Ezen cégek életében is lesznek olyan ügyletek, amelyek során az áfatörvény szerint „nem járhatnak el alanyi mentes minőségükben”. Ilyenkor használható fel a bevallásban a kimutatott áfakövetelés.
Néhány kevéssé közismert téma felmerülhet az éves áfabevallással kapcsolatban, melynek beadási határideje a tárgyévet követő év február 25-e. Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ezek az adózók tehát egyértelműen kisvállalkozások, melyeknek alacsony szintű az árbevétele és év közben sem növekedett olyan mértékben, hogy annak áfa-vonzata miatt át kellett volna térni egy gyakoribb (például negyedéves) áfa-bevallásra.
Közülük kerül ki az a – számukhoz viszonyítva – nagyon kevés számú, kb. 45.000 adózó, aki áttért a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alkalmazására, ami bevételi nyilvántartás vezetésével jár együtt. Mivel a bevételük amúgy is alacsony, a nyilvántartások számának csökkentése miatt általában áttértek 2013. január 1-től az alanyi adómentességre az áfa rendszerében. (Csak a tárgyévet megelőző év végéig választható az alanyi adómentesség a következő évre.)
Ennek következményeként sokan kerültek abba a helyzetbe, hogy az utolsó áfa-bevallásukban olyan többlet levonható adóösszeg szerepel, – vagyis negatív előjelű a fizetendő és levonható adó különbözete, – melynek visszaigénylése még nem lehetséges az általános forgalmi adóról szóló törvényben előírtak szerint. A másik adónemre történő áttérés ugyanis nem jelent megszűnést, mely a visszaigénylési jogot felélesztené. (Kivétel az egyszerűsített vállalkozói adóra való áttérés, amikor az adózó a tárgyév utolsó napjával megszűnt áfa-alanyisága miatt záró adóbevallást nyújt be, a negatív elszámolandó adóról. Lásd az Eva tv. 16.§-át.)
Ezek a vállalkozások általában nem rendelkeznek külföldi kereskedelmi kapcsolattal.
Az egyszerűség kedvéért vegyük azokat az adózókat példaként, akik 2013. január 1-től váltak alanyi adómentessé és a 2012 utolsó bevallási időszakáról illetve az éves 1265-ös bevallás 86. sorában azokat a követeléseket szerepeltetik, melyek visszaigénylésére még nem jogosultak, – például az értékhatár miatt, – de egy következő bevallási időszakban csökkentő tételként figyelembe vehetők lennének. (Megjegyzem, hogy a „következő időszakra átvihető követelés összege” elnevezésű sorban, abban az esetben is szerepelhet adat, ha az adózó megtehetné, de nem kíván élni visszaigénylési jogával, hiszen ez nem kötelező, csupán lehetőség.)
Számviteli szempontból ezt az áfa-követelést nem lehet leírni. A követelés ugyanis fennáll az áfa elévülési idején belül. A következő években elvileg felhasználható. Ismert, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az alanyi adómentességet választott adózónak is kell áfa-bevallást beadni és adót fizetni. Például, ha
- a vállalkozásában tárgyi eszközként használt terméket értékesít,
- vállalkozásában immateriális jószágként használt, hasznosított vagyoni értékű jogot véglegesen átenged,
- beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, építési telket értékesít (még akkor is, ha ezek nem a vállalkozásában használt tárgyi eszközei körébe tartoznak),
- kibocsátott számlájában a mentessége ellenére fizetendő áfát tüntet fel,
- az ellenérték meg nem fizetése miatt az adó megfizetéséért kezesként felel
- bizonyos feltételek megléte esetén, ha ingyenesen terméket ad át vagy szolgáltatást nyújt.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény ezekre az esetekre úgy fogalmaz, hogy vannak gazdasági események, amelyek vonatkozásában az alanyi mentes adózó „nem járhat el alanyi mentes minőségében”.
Ilyenkor felhasználhatja a bevallásában kimutatott áfa-követelését, hiszen az az általános szabályok szerinti elszámolást alkalmazó korszakából származik, és görgetheti tovább, egészen az adó elévülésének végéig.
Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az alanyi adómentesség időszakában az adózó nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására. Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el. De az alanyi adómentesség időszakát megelőző elszámolási időszakról hozott görgetett követelés felhasználása nem tiltott.
Visszakaphatja még a görgetett követelését az adózó a jogutód nélküli megszűnésekor is az adóellenőrzés után. Kivéve, ha nem évül el. Amennyiben a 6.000.000 Ft-os értékhatár elérése miatt az adózó ismét az általános szabályok szerint fizeti az áfát, akkor is felhasználhatja a görgetett követelését.
Az áfa-törvény 131. § (1) bekezdése szerint, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adó-megállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ez azt jelenti, hogy például februárban nemcsak a februárban keletkezett előzetesen felszámított áfát vonhatom le, hanem az elévülési időszakban bármikor keletkezett áfát is, ha a feltételeknek megfelel. Tehát nem vagyon köteles azonnal minden levonható adót számba venni.
Ha azonban az alanyi adómentesség időszakának kezdetéig ezt nem tettem meg, akkor a tudatosan le nem vont adó a mentes időszakban már nem vehető igénybe.
