Macedónia a magyarokat is csábítja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Macedónia alacsony adókkal, kedvező piaci perspektívákkal és állami támogatásokkal ösztönzi a külföldi befektetők letelepülését a balkáni országban. Erről Gligor Taskovics, a külföldi befektetések minisztere számolt be az MTI-nek.

A macedón miniszter budapesti látogatásán a múlt hét végén magyarországi cégek képviselőivel találkozott Budapesten azért, hogy felkeltse érdeklődésüket a hazájában történő beruházások iránt. A találkozóiról szólva, amelyen mintegy ötven magyar cég – köztük az OTP, a Mol és a Wizzair képviselőivel találkozott, elmondta, tapasztalatai szerint a magyar cégek ismerik a macedón piacot és nagy érdeklődést tanúsítottak az ottani befektetési lehetőségek iránt.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a macedón kormány komoly erőfeszítéseket tesz az ország gazdasági fejlődésének élénkítése érdekében.

Ezek közül kiemelte, hogy az adórendszer korszerűsítése jegyében fokozatosan 10 százalékra csökkentették a vállalkozások nyereségadóját, miként a személyi jövedelemadót is.

Hangsúlyozta, hogy az intézkedéssel nem csökkentek, sőt emelkedtek az állam adóbevételei. A külföldi beruházóknak speciális adókedvezményeket is kínálnak, tíz évig terjedő adómentességet nyerhetnek el.

A kiemelt beruházásokhoz kedvező földbérletet, illetve az infrastruktúra kiépítését is biztosítják speciális szabadkereskedelmi övezetekben. Az ország szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik.

Gligor Taskovics szavai szerint az autógyártást, az információtechnológiát, ezen belül a szoftver- és hardvergyártást, a mezőgazdaságot, a turizmust és a fémipart kezelik stratégiai ágazatokként, amelyekbe a leginkább várják a külföldi befektetőket. A miniszter megemlítette, a befektetői klíma javítása érdekében tett erőfeszítései eredményét mutatja, hogy a Világbank azon kimutatásán, amely a befektetési klíma lehetőségének javulása alapján csoportosítják az országokat, a balkáni ország 2006-ban a negyedik helyre került.

Kormánya határozott lépéseket tett az országra korábban jellemző korrupció visszaszorítására. A lépések eredményességét nemzetközi szervezetek is elismerték. A 2,1 millió lakosú Macedónia az elmúlt két évben 0,5 illetve 3,2 százalékos infláció mellett 4,1 illetve 3,2 százalékos gazdasági növekedést ért el. Költségvetése kiegyensúlyozott, 2006-ban a GDP 0,5 százaléka volt a hiány, míg 2005-ben 0,2 százalékos többlete volt. A külföldi beruházások értéke az országban elérte a 350 millió dollárt 2006-ban, ami több mint kétszerese az előző évek átlagának.

Míg a kereskedelmi forgalomban Szerbia, Németország és Görögország a legnagyobb partnere Macedóniának, addig a tőkebefektetésekben 2002-2006-ban az élen Ausztria áll, a második Hollandia, a harmadik Görögország. A legnagyobb magyar befektetés még 2000-ben kezdődött Macedóniában, amikor a Magyar Telekom (akkor még MATÁV) 362 millió euróért megvette a nemzeti távközlési társaságot, a Maktelt, amelyben azóta tovább növelte – 2006-ban 56 százalék fölé – részesedését. A magyar-macedon kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan bővülnek, bár nagyságrendjük nem nevezhető kiemelkedőnek. Az onnan érkező import értéke forintban a 2005-ös 418,8 millió forintról 1,467 milliárdra emelkedett 2006-ban, míg az oda irányuló export 15,5 milliárd forintról 20,2 milliárd forintra emelkedett – a KSH adatai szerint.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.