Magáncsőd: a bírósági adósságrendezés menete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunk újabb részében megismerheti az adósságtörlesztési eljárás és az adósságtörlesztési terv részleteit, kiderül, hogy mekkora összegek maradhatnak az adósnál, mit és miként kell értékesíteni az adós vagyonából, valamint az is, miért nem érdemes megszegni az adósságrendezési tervet.

Cikksorozatunk előző részében kitértünk arra, hogy a bírósági adósságrendezés során egyezség születik a tartozás megfizetéséről, amelyet a bíróság végzéssel hagy jóvá abban az esetben, ha az a jogszabályoknak megfelel. Ezt az adós és hitelező között létrejött megállapodást a családi vagyonfelügyelő készíti el, és a feleknek lehetőségük van a módosítására is abban az esetben, ha az adós személyi körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható okból rendkívüli esemény következik be, vagy esetleg olyan változás áll be, amely már nem teszi lehetővé számára a teljesítést.

Amennyiben az egyezség záró adatai szerint az adós minden fizetési kötelezettségét teljesítette, a bíróság lezárja a bírósági adósságrendezési eljárást, és egy úgynevezett mentesítési eljárás keretében minden további követelés megfizetése alól mentesíti az adóst.

Azonban ha a bíróság azzal szembesül az eljárás végén, hogy az adós és adóstárs nem fizette meg teljes egészében a hitelezői követeléseket az egyezségben foglalt módon, akkor az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és emellett elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását. Ebben az esetben fellebbezéssel kizárólag az adós és adóstárs élhet.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek Rendelje meg most >>

Az adósságtörlesztési eljárás

Az adósságtörlesztési eljárás lényege, hogy az adós vagyona és bevételei felosztásán túl meghatározásra kerül egy adósságtörlesztési terv is, amelynek teljesítésében az adósok, a családi vagyonfelügyelő, valamint a hitelezők kötelesek 5 évig együttműködni. A törlesztési határidőket az adós életkörülményeit figyelembe véve határozzák meg, és amennyiben nem biztosítható a megtérülés, akkor 2 évvel meghosszabbítható az eljárás.

Az adósságtörlesztési terv elkészítése a családi vagyonfelügyelő feladata, amelyben a következőket határozza meg:

• az adósoknál visszahagyható/visszatartható bevételeket és vagyont,

• az adósságtörlesztésre fordítható vagyontárgyak értékesítésének szabályait,

• az értékesítésből származó bevételek és az egyéb pénzeszközök hitelezők közötti felosztásának szabályait,

• az adósok és a hitelezők feladatait.

Amennyiben az adósok kérik a lakóingatlanuk megtartását, akkor a családi vagyonfelügyelő javaslatot tesz rá, azonban erre csak akkor van lehetőség, ha az alábbiak teljesülnek:

• az ingatlan lakhatási feltételek megtartására, méltányolható lakhatást szolgáló ingatlannak minősül és

• az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú és/vagy

• az együtt élő hozzátartozók között van kiskorú, vagy tartósan és súlyosan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy 70 év feletti személy és

• a zálogjoggal biztosított követelések összege nem éri a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét.

Amennyiben ez alapján az adós nem tarthatja meg az ingatlant, akkor a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot tesz, ami az ingatlan eladását követően egy bizonyos összeg visszatartását teszi lehetővé, amelyből egy kisebb, méltányolható lakásigényt meg nem haladó lakást tudnak az adósok vásárolni. Azonban ehhez a javaslathoz meg kell kérni a hitelező írásbeli hozzájárulását is.

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

Milyen összegek maradhatnak az adósnál?

A családi vagyonfelügyelő meghatározza azt is, hogy mennyi az az összeg, amely az adós számára megmaradhat, és azt szabadon felhasználhatja a mindennapi költségeinek fedezésére. Nem kell túlzott összegre gondolni, csupán a minimális, legszükségesebb kiadások fedezete az, amire ilyenkor az adós jogosult. Ez azt jelenti, hogy

• havonta és személyenként legalább az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét elérő összeget kaphat meg (jelenleg 28.500.-Ft)

Azonban kivétel a méltánylást érdemlő körülmény (mint pl. iskolás korú gyermek iskoláztatási kötelezettsége): ebben az esetben legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét elérő összeget kaphat (jelenleg legfeljebb 57.000.-Ft)

• a lakhatáshoz kapcsolódó költségek és az egyéb folyamatosan és rendszeresen fizetendő kötelezettségek adósokra eső részének fedezetére is jogosult

• ezen kívül ide tartoznak még a közüzemi díjak, lakásbiztosítás, társasházi közös költség, lakásszövetkezeti fenntartási díj, adók és járulékok, tartásdíj, stb.

A családi vagyonfelügyelő a javaslatában féléves költségkeretet határoz meg, amelyet az adósok a saját a bankszámlájukról vehetnek fel heti, havi, vagy egyszeri összegként. Ezzel az adósoknak félévente el is kell számolniuk.

Amennyiben az adós vállalkozó, akkor a fentieken kívül visszatarthatóak bizonyos ingóságok is, amelyeket az adós kizárólag vállalkozási tevékenysége körében használhat. Ilyenek a következők lehetnek:

• a foglalkozás, egyéni vállalkozás gyakorlásához szükséges ingóságok legfeljebb 800.000.-Ft értékig, illetve (ezen felül)

• a foglalkozás gyakorlásához szükséges pl. informatikai eszközök, személygépjármű legfeljebb 1 millió forint értékig, vagy

• ha a foglalkozás gyakorlásához valamilyen haszongépjármű szükséges, ezt legfeljebb 1,8 millió forint értékhatárig.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek
Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is. Időpont: 2015. november 3. Részletes program és jelentkezés >>

Értékesítés

Az adósságtörlesztési tervben foglaltak betarthatósága miatt a vagyonfelosztási tervnek megfelelően az ingatlanokat és ingóságokat értékesíteni kell.

Amennyiben az ingatlan nem tartható meg (pl. nagyságára tekintettel), akkor megkezdhető annak értékesítése. Azonban erre 90 napot várni kell abban az esetben, ha az adósok és a velük együtt lakó közeli hozzátartozók máshol való lakhatása nem biztosított.

A 300.000 forint alatti vagyontárgyakat az adósok is értékesíthetik, de csak a vagyonfelügyelő ellenőrzésével. Ennek bevételét haladéktalanul arra a bankszámlára kell átutalni, amelyen a törlesztésre szolgáló pénzösszeget tartják, innentől pedig efelett is a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. A 300.000 forint értéket meghaladó vagyontárgyakat csak a vagyonfelügyelő jogosult értékesíteni, és az ebből befolyt bevételek szintén a törlesztésre nyitott bankszámlára kerülnek.

Fontos tudni, hogy az értékesítés során egyrészt az adós és adóstárs nem szerezhet tulajdon jogot, valamint az alábbi szereplők sem:

• hitelező (kivéve az eredménytelen nyilvános értékesítés után, ha az aktuális forgalmi értéken vásárolja meg az ingatlant),

• az adósságrendezési eljárásban résztvevők,

• a bíróságon kívüli adósságrendezésben a főhitelező nevében eljárt személy,

• végrehajtásban résztvevők,

• és ezek közeli hozzátartozói

Ha a meglévő vagyontárgyakon kívül az adósok bármilyen más ingóságot szereznek, 8 napon belül be kell jelenteniük a családi vagyonfelügyelőnél, valamint meg kell tenni a bejelentést akkor is, ha rendkívüli bevételhez jutnak.

Nem érdemes megszegni a tervben foglaltakat

Az adósságtörlesztési tervben, vagy a törvényben foglalt szabályokat az adós, adóstársak részéről érdemes betartani, ugyanis komoly következményei vannak a kötelezettségek megszegésének.

Ilyenek kötelezettség szegések lehetnek az adós/adóstársak részéről például:

• ha a hitelezőit, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,

• ha valamely hitelezőjével összejátszik,

• a többi hitelező érdekeit sértő lépést tesz vagy mulasztást követ el,

• nem teljesíti a beszámolási kötelezettségét,

• a beszámolóban valótlan dolgot állít, vagy jelentős dolgot elhallgat,

• nem teljesíti a vagyonértékesítési kötelezettségeit, vagy azt csak jelentős késedelemmel teljesíti,

• az adósságtörlesztési végzésben meghatározott fizetési kötelezettségeit legalább 3 hónapig nem teljesíti,

• csak alacsonyabb összegben teljesíti és nem kezdeményezi a tartós adósságtörlesztési határozat módosítását,

• az eljárás kezdetét követően 300.000 forint feletti (kamat, késedelmi pótlék, adóbírság nélkül értendő), 90 napot meghaladóan késedelmes adó-, vagy köztartozása van és erre nem kapott az adóhatóságtól valamilyen fizetési könnyítést.

Ha ezek közül bármelyik kötelezettségszegés megvalósul, akkor a családi vagyonfelügyelő erről jegyzőkönyvet készít, amit megküld a bíróságnak, ahol az adósságrendezési eljárás megszüntetését kéri. Erről a bíróság 15 napon belül meg is hozza végzését. Ha ilyen módon megszűnik az eljárás, akkor az adósok/adóstársak részéről ez nagy hátránnyal jár, ugyanis a hitelezők innentől teljes összegben követelhetik a lejárt és esedékessé váló követeléseiket. Ez pedig azt is jelenti, hogy a végzés jogerőre emelkedésének napján a korábban felfüggesztett végrehajtást is folytatni kell.

Az adós mentesül, ha teljesít

Az ötéves adósságtörlesztési időszak leteltét követően amennyiben az adós/adóstárs teljesítette kötelezettségét, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. Ez azt jelenti, hogy onnantól fogva minden további hitelezői követelés alól mentesülnek az adósok és adóstársak.

Amennyiben azonban a bíróság azt állapítja meg a záró elszámolásból, hogy a hitelezők nem jutottak a törvény szerinti minimális megtérüléshez, abban az esetben 2 évvel meghosszabbítja a törlesztési időszakot.

Amennyiben az eljárás végén mentesítésre kerül a sor, azonban később felszínre kerülnek olyan tények és bizonyítékok, amelyek alátámasztják azt, hogy az adós és adóstárs elvonta, illetve eltitkolta a vagyont a hitelezők elől, vagy valamelyik hitelezőt előnyben részesítette, akkor a mentesítő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. Ezt követően pedig a hitelezők egyrészt követelhetik azon összegek megfizetését, amelyek az adósságrendezési eljárásban elengedésre kerültek, másrészt a nyilvántartásba-vétel díját is az adósra háríthatják.

---