Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adósságrendezési eljárásban az adósoknak arra is lehetőségük van, hogy lakóingatlanukat megtartsák.
A hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára ma már kézzel fogható segítséget nyújt a köznapi nyelven csak magáncsődnek nevezett adósságrendezési eljárás lehetősége. Az eljárás keretein belül az adós egy csődbiztost kap segítség képen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére vonatkozóan. A vagyongazda a további törlesztés folyamatában is tevékenyen részt vesz annak érdekében, hogy az adósok fizetőképességét fenntartsa.
Az adósságrendezési eljárásban az adósoknak arra is lehetőségük van, hogy lakóingatlanukat megtartsák és ez alól még az az eset sem jelent kivételt, ha törlesztési támogatást igényelnek. Természetesen ennek azonban vannak feltételei, melyek közül az egyik legfontosabb az, hogy méltányolható lakásigénynek számítson a tulajdonukban lévő ingatlan.
A lakóingatlan megtartása a következő feltételek esetén lehetséges:
Amennyiben a fentiek teljesülnek és a családi vagyonfelügyelő is javasolja, akkor az ingatlant nem kell értékesíteniük az adósoknak.
A méltányolható lakásigény
Az adósságrendezésre vonatkozó törvényhez kapcsolódón külön kormányrendelet foglalkozik a méltányolható lakásigény szabályaival. Amit figyelembe kell venni a méltányolhatóság szempontjából, az a lakásban élők száma (amelyet lakcímkártyával kell bizonyítani) és az ahhoz viszonyított szobák száma, valamint az ingatlan forgalmi értéke.
Méltányolható a lakásigény, ha az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján:
a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba van az ingatlanban,
b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba van az ingatlanban,
c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba van az ingatlanban,
d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba van az ingatlanban.
Ennél több lakó esetén minden további személynél fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban öt lakószobánál semmi képen nem lehet több az ingatlanban.
Mivel manapság divat az amerikai konyha típus, jó tudni azt is, hogy amennyiben a nappali, konyha és étkező egy térben van és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, akkor ezt már két lakószobaként kell figyelembe venni.
Amennyiben a hitel felvételekor a házaspár lakásépítési támogatást vagy a családok otthonteremtési kedvezményét igényelte, abban az esetben a leendő gyermekek számát is figyelembe kell venni a méltányolható lakás méretének meghatározásakor. Tehát a már betervezett, de még meg nem született gyermekek részére is kell szobával számolni.
A lakószobák számán kívül fontos szempont a lakás értéke. A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az alábbi táblázat jól szemlélteti. Ezeknél az összegeknél semmi esetre sem lehet magasabb értéke az ingatlannak, és az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák.
|
Lakó szobák száma |
Lakóingatlan hasznos alapterületének mérete (m2) |
Budapesten (ezer forintban) |
Budapesti agglomerációban (ezer forintban) |
Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában (ezer forintban) |
Más városokban (ezer forintban) |
Községekben (ezer forintban) |
|
|
1 |
<35 |
8 000 |
7 200 |
5 200 |
5 100 |
4 000 |
|
|
1,5 |
35-50 |
11 250 |
9 200 |
7 600 |
7 000 |
4 500 |
|
|
2 |
45-60 |
12 750 |
10 200 |
7 700 |
7 600 |
5 500 |
|
|
2,5 |
55-70 |
14 750 |
11 000 |
9 300 |
8 100 |
6 000 |
|
|
3 |
65-80 |
17 000 |
13 000 |
11 000 |
10 000 |
7 000 |
|
|
3,5 |
75-90 |
22 000 |
15 500 |
14 000 |
12 000 |
7 500 |
|
|
4 |
85-105 |
26 000 |
17 500 |
16 000 |
13 000 |
8 500 |
Az adósnak lehetősége van arra, hogy a fenti forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kérjen, azonban ezt csak akkor teheti meg, ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják.
Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása
Az adósnak alap esetben nincs lehetősége albérletbe, vagy használatba adni a jelzáloggal terhelt és az adósságtörlesztési eljárás alapját képező ingatlant. Azonban egy esetben mégis köthet bérleti szerződést, méghozzá a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítása céljából. Azonban erre vonatkozóan is ki kell kötni a lakásbérleti vagy lakáshasználati szerződésben, hogy a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket sem lehet azonban önkényesen meghatározni, ugyanis annak mértéke is kormányrendeletben szabályozott. Eszerint a lakószobák számát és az elhelyezkedését figyelembe véve az alábbi táblázatban szereplő összegeket lehet figyelembe venni.
|
méret |
lakószobák száma |
Budapesten Ft/m2 |
Budapesti agglomerációban Ft/m2 |
Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában** Ft/m2 |
Más városokban Ft/m2 |
Községekben Ft/m2 |
|
|
<55 m2 |
1-2 |
1400 |
1100 |
1100 |
800 |
600 |
|
|
55-80 m2 |
2,5-3 |
1300 |
1000 |
1000 |
700 |
500 |
|
|
80 m2< |
3+ |
1100 |
900 |
900 |
700 |
500 |
Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.
Ebben az esetben is van lehetősége az adósnak eltérést kezdeményezni, azonban a feltételeknek szintén meg kell felelnie, vagyis csak akkor kérheti a maximum 5%- os emelést, ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják.
