Magáncsőd: a lakóingatlan megtartásának feltételei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adósságrendezési eljárásban az adósoknak arra is lehetőségük van, hogy lakóingatlanukat megtartsák.


A hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára ma már kézzel fogható segítséget nyújt a köznapi nyelven csak magáncsődnek nevezett adósságrendezési eljárás lehetősége. Az eljárás keretein belül az adós egy csődbiztost kap segítség képen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére vonatkozóan. A vagyongazda a további törlesztés folyamatában is tevékenyen részt vesz annak érdekében, hogy az adósok fizetőképességét fenntartsa.

Az adósságrendezési eljárásban az adósoknak arra is lehetőségük van, hogy lakóingatlanukat megtartsák és ez alól még az az eset sem jelent kivételt, ha törlesztési támogatást igényelnek. Természetesen ennek azonban vannak feltételei, melyek közül az egyik legfontosabb az, hogy méltányolható lakásigénynek számítson a tulajdonukban lévő ingatlan.

A lakóingatlan megtartása a következő feltételek esetén lehetséges:

  • az ingatlan lakhatási feltételek megtartására, méltányolható lakhatást szolgáló ingatlannak minősül és
  • az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú és/vagy
  • az együtt élő hozzátartozók között van kiskorú, vagy tartósan és súlyosan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy 70 év feletti személy és
  • a zálogjoggal biztosított követelések összege nem éri a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét.

Amennyiben a fentiek teljesülnek és a családi vagyonfelügyelő is javasolja, akkor az ingatlant nem kell értékesíteniük az adósoknak.

A méltányolható lakásigény

Az adósságrendezésre vonatkozó törvényhez kapcsolódón külön kormányrendelet foglalkozik a méltányolható lakásigény szabályaival. Amit figyelembe kell venni a méltányolhatóság szempontjából, az a lakásban élők száma (amelyet lakcímkártyával kell bizonyítani) és az ahhoz viszonyított szobák száma, valamint az ingatlan forgalmi értéke.

 

Méltányolható a lakásigény, ha az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján:

a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba van az ingatlanban,

b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba van az ingatlanban,

c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba van az ingatlanban,

d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba van az ingatlanban.

Ennél több lakó esetén minden további személynél fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban öt lakószobánál semmi képen nem lehet több az ingatlanban.

Mivel manapság divat az amerikai konyha típus, jó tudni azt is, hogy amennyiben a nappali, konyha és étkező egy térben van és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, akkor ezt már két lakószobaként kell figyelembe venni.

Amennyiben a hitel felvételekor a házaspár lakásépítési támogatást vagy a családok otthonteremtési kedvezményét igényelte, abban az esetben a leendő gyermekek számát is figyelembe kell venni a méltányolható lakás méretének meghatározásakor. Tehát a már betervezett, de még meg nem született gyermekek részére is kell szobával számolni.

A lakószobák számán kívül fontos szempont a lakás értéke. A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az alábbi táblázat jól szemlélteti. Ezeknél az összegeknél semmi esetre sem lehet magasabb értéke az ingatlannak, és az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák.

Lakó szobák száma

Lakóingatlan hasznos alapterületének mérete (m2)

Budapesten (ezer forintban)

Budapesti agglomerációban (ezer forintban)

Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában (ezer forintban)

Más városokban (ezer forintban)

Községekben (ezer forintban)

 

1

<35

8 000

7 200

5 200

5 100

4 000

 

1,5

35-50

11 250

9 200

7 600

7 000

4 500

 

2

45-60

12 750

10 200

7 700

7 600

5 500

 

2,5

55-70

14 750

11 000

9 300

8 100

6 000

 

3

65-80

17 000

13 000

11 000

10 000

7 000

 

3,5

75-90

22 000

15 500

14 000

12 000

7 500

 

4

85-105

26 000

17 500

16 000

13 000

8 500

 

Az adósnak lehetősége van arra, hogy a fenti forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kérjen, azonban ezt csak akkor teheti meg, ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják.

Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása

Az adósnak alap esetben nincs lehetősége albérletbe, vagy használatba adni a jelzáloggal terhelt és az adósságtörlesztési eljárás alapját képező ingatlant. Azonban egy esetben mégis köthet bérleti szerződést, méghozzá a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítása céljából. Azonban erre vonatkozóan is ki kell kötni a lakásbérleti vagy lakáshasználati szerződésben, hogy a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket sem lehet azonban önkényesen meghatározni, ugyanis annak mértéke is kormányrendeletben szabályozott. Eszerint a lakószobák számát és az elhelyezkedését figyelembe véve az alábbi táblázatban szereplő összegeket lehet figyelembe venni.

méret

lakószobák száma

Budapesten Ft/m2

Budapesti agglomerációban Ft/m2

Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában** Ft/m2

Más városokban Ft/m2

Községekben Ft/m2

 

<55 m2

1-2

1400

1100

1100

800

600

 

55-80 m2

2,5-3

1300

1000

1000

700

500

 

80 m2<

3+

1100

900

900

700

500

 

Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.

Ebben az esetben is van lehetősége az adósnak eltérést kezdeményezni, azonban a feltételeknek szintén meg kell felelnie, vagyis csak akkor kérheti a maximum 5%- os emelést, ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).