Magánnyugdíj: az óra ketyeg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távozó kormányzat még elfogadtatta a parlamenttel a magánnyugdíjpénztárak kötelező átalakulásáról szóló törvényt, ezt azonban a köztársasági elnök alkotmányossági aggályokkal visszadobta. Hasznos lenne, ha az új parlament mihamarabb napirendre tűzné a kérdést, hiszen a potenciális szolgáltatóknak is idő kell a felkészülésre.

A pénztárakat szabályozó törvény úgy szól, hogy a magánpénztáraknak 2013. január elsejétől kötelező nyugdíjjáradékot fizetniük, a hazai pénztárak viszont a jelenlegi szabályozás mellett kizárólag a befizetések begyűjtésére, illetve az egyösszegű kifizetésre alkalmasak – emlékeztetett Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A Generali Nyugdíjpénztár ügyvezetője, Lengyel Márk szerint a megvétózott törvénytervezet legnagyobb erénye pont az volt, hogy megpróbálta kezelni ezt a sürgető kérdést.

Az ING Pénztárszolgáltató vezetője, Borza Gábor a Napi érdeklődésére kiemelte: hasznos lenne, ha az új parlament mihamarabb napirendre tűzné a kérdést, hiszen a potenciális szolgáltatóknak is idő kell a felkészülésre.

Minél később kezdhetik ezt meg, annál drágább lesz az ügyfeleknek és annál kevesebb idő marad az esetleges korrekciókra.

Borza nagyon sokféle megoldást elképzelhetőnek tart, a jelenlegi törvény előkészítő anyaga szerinte ehhez nagyon sok opciót tartalmaz; a legfontosabb, hogy a kiválasztott megoldásnak konzisztensnek kell lennie.

Nagy Csaba azt tartja a legfontosabbnak, hogy a járadékszolgáltatás legyen egyszerű, átlátható, biztonságos és olcsó.

A magánpénztáraknál jelenleg rendelkezésre áll ugyan az adatállomány, a számítástechnikai háttér, az erőforrás-állomány, de a pénzügyi biztonságot garantáló szavatolótőke megléte nem mindenkinél adott.

A biztosítók szabályozásilag alkalmasak lennének ugyan jelenleg is a járadékfizetésre, de a magánpénztári számlák kezeléséhez teljesen új üzletágat kellene kiépíteniük, ami időigényes és költséges mulatság.

A VIT nyugdíjpénztár vezetője, Pellei József keményen fogalmazott a visszadobott törvénnyel kapcsolatban: vélhetően lobbialapon létrejött, profitérdekeket szolgáló szabályozásnak minősítette.

A tervezet ugyanis – fejtette ki – figyelmen kívül hagyta a vagyonban a pénztárpiac 12 százalékát, taglétszámban 9 százalékát képviselő független pénztárak érdekeit; a nyolc munkáltatói pénztárból közben hét már jelenleg is megfelel az új jogszabályban előírt indulótőke-követelménynek, miközben a 11 pénzintézeti pénztárból csak háromról mondható el ugyanez.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.