Magánnyugdíjpénztárak: reálhozam, garancia, megszűnés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit lehet tudni a reálhozamról, mikor juthat hozzá a pénzéhez, s mi történik, ha magánnyugdíjpénztár tagja marad, de a szervezet megszűnik? A hvg.hu cikksorozatának folytatása.

Kinek éri meg visszalépni és kinek maradni?

Ez az a kérdés, amire nincs egyértelmű válasz. Az általános, kiindulásként alkalmazható tanácsok többsége szerint annak éri meg a magánnyugdíjpénztárban maradni, akinek már jelentősebb összeg halmozódott fel a számláján, és az átlagosnál magasabb jövedelmű. Ez azonban a konkrét esetekhez vajmi kevés támpontot ad.

Ami biztos, az éppen az, hogy egyelőre semmi sem biztos. Sem az, hogy a szabályozást a jövőben „visszacsinálják”-e, sem az, milyen nyugdíjkorhatárra lehet majd számítani, és azt sem tudni, hogy kevés taggal működő pénztárak találhatnak-e olyan befektetési formát, ami érdemi hozamot produkál majd. A Stabilitás Pénztárszövetség a héten jelentette be, hogy elkészített egy kalkulátort, amely néhány adat felhasználásával segíthet dönteni.

Ami a tágabb összefüggéseket illeti, konkrétumokat nem árult el a kormány a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzelésekről, de a miniszterelnök bejelentése szerint ennek egyik alapelve lesz, hogy az állam csak a nyugdíjalapba befolyó összeget fogja nyugdíjkifizetésre fordítani, ami az állami nyugdíjak értékének gyorsabb csökkenését vonhatja maga után. Ismert közgazdászok a magánpénztárakban maradás mellett érvelnek azzal, hogy az állami nyugdíjrendszernek lényegesen nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak.

További részletek a hvg.hu-n.

Forrás: hvg.hu

---