Már az idén elvérezhetnek a magánnyugdíjpénztárak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még az idén a kormány ölébe hullhat a százezer magán-nyugdíjpénztári tag több mint kétszázmilliárd forintos megtakarítása. A jelenlegi jogszabályi előírások mellett valószínűleg az év végéig az összes kassza tönkremegy.

Sosem látott veszteséggel, közel hatmilliárd forint mínusszal zárták a tavalyi évet a magánnyugdíjpénztárak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a hárommillió tagnak az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéséhez kapcsolódó extra költségek ellenére a kasszák az egy évvel korábbinak csaknem a felére szorították le kiadásaikat, amely összesen kilencmilliárd forint volt. A pénztárak vezetőinek tiszteletdíja és annak közterhei például a harmadára, 58 millió forintra estek, míg az alkalmazottak keresete, illetve az ezek után fizetett adók és járulékok az egy évvel korábbi közel felére, másfél milliárd forintra csökkentek. A működési célú bevételek drasztikus esését, a 2010-es ötödére, hárommilliárd forintra zsugorodását azonban így sem sikerült ellensúlyozni.

A magánnyugdíjpénztárak a tavalyi évnek még csaknem tízmilliárd forint tartalékkal vágtak neki, ez tette lehetővé a működőképesség fenntartását (már annál a 13 kasszánál, amely év végén még talpon volt a korábbi 18-ból), idén azonban ez valószínűleg akkor is elfogy, ha a kasszák tovább tudnak faragni költségeiken. Ez azt jelenti, hogy év végéig teljesen kivérezhetnek a pénztárak, hacsak a kormány nem változtat a jelenleg érvényes jogszabályi előírásokon, vagy a kasszák nem tudják rávenni tagjaikat, hogy – a Stabilitás Pénztárszövetség javaslatának megfelelően – önkéntes adományokkal támogassák működésüket.

A pénztártagok befizetéseit 2010 novemberétől terelték át az állami nyugdíjalapba. Az akkor átmenetinek ígért intézkedés a kormány döntésének megfelelően tavaly véglegessé vált, így a kasszák csak akkor jutnak díjbevételhez, ha a tagok önként befizetnek. Csakhogy az új szabályok szerint a magánnyugdíjpénztárak bevételeik mindössze 0,9 százalékát fordíthatják működésükre, s ebből kell fedezni például a felügyeleti díjakat is. A pénztárszövetség számításai szerint az alacsony kulcs miatt a tagoknak fejenként legalább 14 ezer forintot kellene befizetniük havonta csak ahhoz, hogy az előírt díjakat be tudják fizetni, s a kasszák saját kiadásai ebben még nincsenek is benne. Utóbbival együtt akár 30-40 ezer is lehet, amit be kéne fizetni havonta, s ebből hiába menne csak el 270-360 forint a költségekre, míg a többi a tagok megtakarítását növelné, az ügyfelek döntő része ekkora kiadást nem tudna felvállalni.

További részletek a nol.hu-n.

Forrás: nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.