Már az idén elvérezhetnek a magánnyugdíjpénztárak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még az idén a kormány ölébe hullhat a százezer magán-nyugdíjpénztári tag több mint kétszázmilliárd forintos megtakarítása. A jelenlegi jogszabályi előírások mellett valószínűleg az év végéig az összes kassza tönkremegy.

Sosem látott veszteséggel, közel hatmilliárd forint mínusszal zárták a tavalyi évet a magánnyugdíjpénztárak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a hárommillió tagnak az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéséhez kapcsolódó extra költségek ellenére a kasszák az egy évvel korábbinak csaknem a felére szorították le kiadásaikat, amely összesen kilencmilliárd forint volt. A pénztárak vezetőinek tiszteletdíja és annak közterhei például a harmadára, 58 millió forintra estek, míg az alkalmazottak keresete, illetve az ezek után fizetett adók és járulékok az egy évvel korábbi közel felére, másfél milliárd forintra csökkentek. A működési célú bevételek drasztikus esését, a 2010-es ötödére, hárommilliárd forintra zsugorodását azonban így sem sikerült ellensúlyozni.

A magánnyugdíjpénztárak a tavalyi évnek még csaknem tízmilliárd forint tartalékkal vágtak neki, ez tette lehetővé a működőképesség fenntartását (már annál a 13 kasszánál, amely év végén még talpon volt a korábbi 18-ból), idén azonban ez valószínűleg akkor is elfogy, ha a kasszák tovább tudnak faragni költségeiken. Ez azt jelenti, hogy év végéig teljesen kivérezhetnek a pénztárak, hacsak a kormány nem változtat a jelenleg érvényes jogszabályi előírásokon, vagy a kasszák nem tudják rávenni tagjaikat, hogy – a Stabilitás Pénztárszövetség javaslatának megfelelően – önkéntes adományokkal támogassák működésüket.

A pénztártagok befizetéseit 2010 novemberétől terelték át az állami nyugdíjalapba. Az akkor átmenetinek ígért intézkedés a kormány döntésének megfelelően tavaly véglegessé vált, így a kasszák csak akkor jutnak díjbevételhez, ha a tagok önként befizetnek. Csakhogy az új szabályok szerint a magánnyugdíjpénztárak bevételeik mindössze 0,9 százalékát fordíthatják működésükre, s ebből kell fedezni például a felügyeleti díjakat is. A pénztárszövetség számításai szerint az alacsony kulcs miatt a tagoknak fejenként legalább 14 ezer forintot kellene befizetniük havonta csak ahhoz, hogy az előírt díjakat be tudják fizetni, s a kasszák saját kiadásai ebben még nincsenek is benne. Utóbbival együtt akár 30-40 ezer is lehet, amit be kéne fizetni havonta, s ebből hiába menne csak el 270-360 forint a költségekre, míg a többi a tagok megtakarítását növelné, az ügyfelek döntő része ekkora kiadást nem tudna felvállalni.

További részletek a nol.hu-n.

Forrás: nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.