Már ötezren választották a kivát december 1-je óta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötezer cég jelentkezett be kivásként december 20-ig, és ez a szám még jelentősen nőhet. Jövőre ugyanis csökken az adó mértéke, ezért még inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani – nyilatkozta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A gyengülő európai gazdaságban a magyar gazdaság védelmének újabb fontos eleme lehet a kiva kulcsának egy százalékpontos, 13 százalékról 12 százalékra történő csökkentése – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: a Gazdaságvédelmi Akcióterv számos intézkedése segíti a hazai kkv.-kat, amelyek közül az egyik legjelentősebb lépés a kiva mértékének csökkentése. Az intézkedés népszerű is, hiszen a kiva a leggyorsabban növekvő adófajta. Míg tavaly decemberben 29 ezer kivást tartott nyilván az adóhivatal, december 1-jén már 41 500-at – ismertette az adatokat az államtitkár.

Izer Norbert megjegyezte, hogy az adócsökkentéssel a jelenleg több mint 41 ezer magyar cég összességében 5 milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre. Hozzátette, hogy ezt az összeget majd újra kell számolni, hiszen már most látható, hogy jövőre újabb ötezer céggel bővül a kivások népes tábora.

De a vállalkozásoknál hagyott összeg még tovább nőhet, ha az év hátralévő egy hetében még mások is bejelentkeznek a kisvállalati adó hatálya alá – közölte Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint 57 ezer cég összességében további 24 milliárd forintnyi adót takaríthatna meg a kivával. A tárca az adóhivatallal együtt még a választásban is segítette az érintetteket, hiszen december első hetében mind az 57 ezer cég kapott tájékoztatást arról, hogy mennyit spórolhat jövőre, ha áttér a kisvállalati adóra.

Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők hajlandóak befizetni az egyszerűbb és alacsony adót – emelte ki az adóügyi államtitkár.

Az államtitkár elmondása szerint a kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyeknek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az egymilliárd forintot. A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések és a kifizetett osztalék összege, amelyet csökkent a nettó tőkebevonás is. Az adó mértéke 2020. január 1-jétől az adóalap 12 százaléka, amelynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.