Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Négy évig 5 százalék lesz az új lakások áfája, miután az Országgyűlés rendkívüli eljárással elfogadta a kabinet erről is szóló törvényjavaslatát. A kormány külön intézkedésekkel biztosítja majd, hogy az önerős építkezések áfája is csökkenjen.
Az Országgyűlés egy nap alatt, kivételes eljárással elfogadta az „Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” címet viselő törvényt, 154 igen szavazat, 8 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett.
Rogán: az önerős építkezéseknél is csökken az áfacsökkentés
Az új építésű lakások forgalmi adójának csökkentésével a kormánynak az a célja, hogy minden magyar család minél olcsóbban saját lakáshoz jusson – mondta Rogán Antal az Országgyűlés keddi ülésén. Az „egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” nevet viselő törvényjavaslat vitájában a miniszterelnök kabinetfőnöke közölte: ha valaki mások által épített ingatlant vásárol, akkor a végszámla áfatartalma az eddigi 27-ről 5 százalékra csökken. Ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja – az építkezés során keletkezett számlák esetében – az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig.
Az Európai Unióban nem elég a nemzeti kormány elhatározása, az intézkedés végrehajtásához szükség van Brüsszel jóváhagyására. Ezért, mielőtt a kormány benyújtotta a javaslatot, tanulmányozta az uniós példákat – mondta.
A javaslatban azt tudják vállalni, hogy a következő négy évben érvényesítik az alacsonyabb áfakulcsot, mert reálisan erre az időszakra lehet gazdaságilag tervezni – indokolta az áfacsökkentés időtartamát Rogán Antal.
Bárándy Gergely szocialista képviselő először az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését szorgalmazta, míg Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte, hogy az áfacsökkentés korábbi jobbikos javaslat „fideszes köntösben”. Elképesztő úgy áfát módosítani, hogy a jogszabály két hét múlva hatályba lép – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka, aki szerint a piaci szereplőknek esélyük sincs felkészülni az új rendszerre.
|
Példák az áfatörvény alkalmazásához |
|---|
|
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. |
Mindjárt csökken a lakásáfa
A törvényjavaslat 2016-tól 2019-ig csökkenti az új lakások építésének áfáját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra. Az új rendelkezések többlakásos ház esetén legfeljebb 150 négyzetméternyi hasznos alapterületű lakásokra, egylakásos lakóingatlanok esetén legfeljebb 300 négyzetméteres lakásokra vonatkoznak majd.
A törvénymódosítást nyomán a 2016. január elseje után kiállított számlák tartalmaznak majd 5 százalékos áfát. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Az áfacsökkentés mellett adminisztratív könnyítéseket is hoz majd a törvénycsomag az építkezőknek, így
az egyszerű bejelentés bevezetésével megszűnik a legfeljebb 300 négyzetméteres hasznos összes alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás;
az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
|
|
Tényleg saláta
A törvény ezen túl módosítja a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételekből származó részesedés arányát; 2016-tól így az iparűzésiadó-bevétel 52,5 százaléka, 2017-tól pedig 54 százaléka lesz a fővárosé (az arány így évente 1,5 százalékpontot emelkedik). A többlet-adóbevételből a főváros „a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához szükséges összeget”.
A fentieken túl a törvény érdemben belenyúl a mozgóképről szóló törvénybe, a polgári perrendtartásba, és meghosszabbítja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjainak a mandátumát.
A törvény passzusai között akad, amely a kihirdetést követő napon, és akad olyan is, amely 2020. január 1-jén lép hatályba.
