Matolcsy: nem lesz kevesebb adóbevétel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénztárgépek és a NAV összekötéséből tervezett bevétel, és a játékadó is rendben befolyik a büdzsébe – közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint az e-útdíj bevezetésének esetleges késedelme sem növelné a deficitet.


A miniszter Tóth Csaba (MSZP) írásbeli kérdésre válaszolt, miután a szocialista képviselő azt vetette fel, hogy az idei költségvetésből mintegy 180 milliárd fog kiesni három tételből, ezek: az e-útdíj tender, a pénztárgépek bekötése és az online szerencsejáték megadóztatása.

Matolcsy György válaszában megismételte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) álláspontja szerint nincs veszélyben az e-útdíjból származó bevételek realizálása. (Ez a költségvetésben 75 milliárd forinttal szerepel a második félévben.) A sikertelen tender után az állam fogja a beruházást végrehajtani. Amennyiben az e-útdíj rendszer kiépítés késlekedést szenvedne, az emiatti bevételkiesést jelentős részben ellensúlyozná a rendszer kiépítési költségeinek esetleges megtakarítása, és a nehéz-tehergépjárművektől származó matrica-díjbevételek második félévi többlete.

A NAV által online módon felügyelt pénztárgépekre vonatkozó rendeletnél nem számol jelentős csúszással, és így jelentős bevételkieséssel a kormány – közölte a miniszter, reagálva a betervezett 95 milliárd forintos tétel esetleges elmaradására.

Az online szerencsejátékokból származó 2013. évi várható adóbevétel tervezése során már ismert volt az elhúzódó jogalkotási folyamat játékadó bevételre gyakorolt lehetséges hatása – érvelt egy másik felvetésre a miniszter. Hozzáfűzte: a kormány az online szerencsejátékokat terhelő játékadó bevételre 2013 második felében számít.

Matolcsy György nem tartja aggályosnak annak a közel 25 milliárd forintos bevételnek a teljesülését sem, amelyet a bürokrácia csökkentésétől várnak. Válaszában kifejti: a közszférában elrendelt takarékossági intézkedések (kötelező nyugdíjazás a központi költségvetési szervek egy részénél, illetve a bér és nyugdíj együtt folyósításának tilalma) költségvetési hatásának tervezésekor a kormány számításba vette egyes ágazatoknál az esetleges kivételek érvényesítésének lehetőségét. A várttól esetlegesen elmaradó megtakarítás jóval kisebb egyenlegrontást jelentene, hiszen a kevésbé csökkenő létszám miatt a költségvetés adóbevételei kedvezőbben alakulnának – írja.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.