Mazars: sok külföldi cég megsérti az áfatörvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rossz kereskedelmi gyakorlat gyakoriságára az ekáer bevezetése mutatott rá – vélik a Mazarsnál.

Az árukészleteiket Magyarországon raktározó külföldi cégek az értékesítéseket közösségi ügyletként kezelik, figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit – hívta fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb összefoglalójában.

Nyári Zsolt, a szervezet szenior adómenedzsere elmondta: a külföldi cégek gyakran közösségen belüli adómentes értékesítésként kezelik azokat az értékesítéseiket is, amikor az eladott terméket elszállítása már a Magyarországon lévő – vevői készletnek nem minősülő – raktárkészletből történik.Ténylegesen azonban két tranzakcióról van szó – mutatott rá a Mazars szakértője.

A magyar szabályok szerint, ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa Magyarországon bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez magyar adószámot kell kérni, de az áfa leírható.

Ezt követően ha a cég magyar raktárból értékesíti termékeit magyar vevőinek, akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a magyar áfaszabályok érvényesek, tehát köteles a 27 százalékos áfát felszámítani és megfizetni.

A Mazars szerint a rossz kereskedelmi gyakorlat gyakoriságára az ekáer bevezetése mutatott rá. A készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áru után is kell ekáer-számot kérni, de a rossz gyakorlat miatt kérdés, hogy kinek kell ezt igényelnie, azaz ki a címzett.

Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett.  A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett – magyarázta Nyári Zsolt.

Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27 százalékos áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie – jelezte a Mazars szakértője. Hozzátette: ha a mulasztásra a Nemzeti Adóhivatal (NAV) bukkan rá, akkor az adóhiány után 50 százalékos bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat.

(MTI)

---