Megsarcolják a főfoglalkozású ügyvezetőket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására 2012-től új szabályok vonatkoznak. A módosításokból következően az az ügyvezető is társas vállalkozóként minősülhet biztosítottnak, aki a megbízatásáért semmilyen díjazásban nem részesül – főfoglalkozásúként viszont a minimum-járulékalap(ok) után neki is járulékot kell fizetnie.

A NAV nemrégiben közzétett tájékoztatója áttekinti, hogy a társasági tag vezető tisztségviselők milyen jogviszonyban láthatják el tevékenységüket, és ettől függően társadalombiztosítási szempontból hogyan minősülnek. Mi azt is megvizsgáljuk, hogy az egyes jogviszonyokban hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség.

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdasági társaságok tagjai a vezető tisztségviselői feladatokat megbízásos jogviszony alapján vagy munkaviszonyban végezhetik.. A NAV azt is kiemeli, hogy a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, kivéve ha erről a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ilyen társaságokban a vezető tisztségviselő csak akkor létesíthet munkaviszonyt, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy a vezető tisztségviselő munkaviszonyban is elláthatja a tevékenységét. (Ennek azért van jelentősége, mert ha a járulékfizetési kötelezettség csökkentése miatt a vezető tisztségviselővel részmunkaidős munkaszerződést kötne a cég, előbb a társasági szerződést is módosítani kell.)

I. Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

Társadalombiztosítási jogállás szempontjából nincs változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el, 2012-től változatlanul munkaviszonyban állónak minősül.

Járulék- és egyéb közteher (adó) fizetési kötelezettsége pedig aszerint alakul, hogy mekkora munkabért kap, illetve teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. Az ügyvezetés minden további nélkül ellátható részmunkaidőben is – ezáltal csökkenthető a járulékfizetési kötelezettség.

II. Vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban

Amennyiben a vezető tisztségviselő a feladatait megbízás keretében látja el, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e.

1. Kizárólag vezető tisztségviselői tevékenység

Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el és mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-től már társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül. Ez járulékfizetési szempontból azt jelenti, hogy akár kap jövedelmet az ügyvezetésért, akár nem, mindenképpen meg kell fizetnie mag után a minimálisan előírt járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót, ami az alábbiak alapján közel 60 ezer forintot jelent havonta. (2011-ben az az ügyvezető, aki nem állt munkaviszonyban és más formában nem működött közre a társaság tevékenységében, ha a vezető tisztségviselői tevékenységéért nem részesült díjazásban, akkor nem volt járulékfizetésre kötelezett, hiszen ebben a minőségében nem minősült társas vállalkozóként biztosítottnak). Amennyiben a megbízásért tényleges díjazást is kap, akkor szja-fizetési kötelezettség is keletkezik.

Folytatás az Atecéged.hu-n, az alábbi linken.

Forrás: Atecéged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.