Mégsem lesz ingatlanadó Horvátországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Zdravko Maric pénzügyminiszter szerint a törvény tolmácsolása az állampolgárok számára nem sikerült a legfényesebben, ezért inkább lemondanak a bevezetéséről


Az ingatlanadó bevezetésének elhalasztásáról döntött csütörtöki ülésén a horvát kormány  – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). 

A kormány olyan törvénymódosítási javaslatot fogadott el, amely törli az ingatlanadóra vonatkozó szabályozást. A módosítást még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerint erre azért volt szükség, mert a törvény nem volt egyértelmű és zavart okozott a közvéleményben, a hamis információk pedig feszültségekhez vezettek.

A kormányfő emlékeztetett, hogy az ingatlanadóról szóló törvényt még tavaly év végén fogadta el a parlament, a kormány  adóreformjának részeként, aminek az volt a célja, hogy az önkormányzatok bevételi forráshoz jussanak. Mint mondta: nem értékadóról van szó, mint más európai országokban, hanem a kommunális adót és más létező, az ingatlanokra vonatkozó illetéket vonta volna össze egy igazságosabb és hatékonyabb adóformává. 

 

Zdravko Maric pénzügyminiszter kifejtette: az ingatlanadó 2 milliárd kuna (82,4 milliárd forint) könnyítést hozott volna az állampolgárok és a horvát gazdaság számára. Az volt a cél, hogy a városok és járások kötetlen felhasználású bevételhez jussanak, mert a mostani kommunális illetékek csak a kommunális infrastruktúra fenntartására és felújítására használhatók fel – hangsúlyozta, majd hozzátette: „a törvény tolmácsolása az állampolgárok számára azonban nem sikerült a legfényesebben”.

Az ingatlanadóról szóló törvény 2018 január 1-jétől lépett volna hatályba. Az elmúlt időszakban azonban országszerte többen is tüntettek ellene, a Lipa nevű, adófizetőket képviselő egyesület pedig petíciót indított, amelyhez több mint 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze két hónap alatt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.