Megszavazták a biztosítási adót

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. július 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő január elsejétől lesz biztosítási adó – döntött kormánypárti voksokkal az Országgyűlés. Az eredeti tervekkel ellentétben a baleseti adó megmarad. Az új adónem 2013-ban 52,5 milliárd forintot hoz a büdzsének.


A 248 kormánypárti igen szavazattal, 83 ellenszavazat mellett elfogadott jogszabály szerint a biztosítási adó mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig 10 százaléka.

A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat.

A kormányzati előterjesztés alapján akkor adóköteles a biztosítási szolgáltatás, ha a kockázat Magyarországon merül fel. Az adót a biztosítási díj, illetve díjrészlet elszámolását követő hónap huszadik napjáig kell megfizetnie a biztosítónak.

Az új adónem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredeti tervei szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után, ám a parlament a múlt héten támogatta a költségvetési bizottságnak azt a módosító indítványát, amely alapján továbbra is fennmarad a baleseti adó. A bizottság ezt a javaslatot azzal magyarázta, hogy ha a jól működő baleseti adó a kormány terveinek megfelelően beolvadna a biztosítási adóba, az piaci bizonytalanságot és jogvitákat okozna, valamint jelentős adminisztrációs teherrel járna.

„A biztosítási adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását. Bár az adó közvetlen adó, jellegét tekintve mégis forgalmi típusú” – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában.

A biztosítási adóról szóló törvény 2013. január 1-jén lép hatályba, jövőre a kabinet az új adónemből 52,5 milliárd forintnyi bevételt vár.

MABISZ: súlyos teher

Súlyos teher a biztosítói szektor számára a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó – közölte a parlamenti döntés után a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a teher növekedése szűkülő piacon következik be, és reméli, hogy a biztosítások elterjedtsége nem csökken az új adó nyomán.

A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabály-tervezethez képest kedvező módosítás a baleseti adó fenntartása, ami közel 4 millió autós számára jelent könnyebbséget, illetve előz meg jelentős kényelmetlenséget – írja a MABISZ. A szövetség szerint jó hír az is, hogy a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem “vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása.

(Forrás: Adó Online, MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.