Megtalálták Júda királyi adóhivatalát

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. július 22.
Címkék:
Rovat:
Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának 2700 éves maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.

Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre.

A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek.

A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy 120 feliratos pecsétet találtak az óvárostól 3 kilométerre délre, amikor egy új lakónegyed alapjait kezdték ásni a mostanáig lakatlan, kopár dombon.

A hatalmas, megmunkált kövek alapján nem magán, hanem középület állt a domboldalon, adminisztratív központ, adóbegyűjtő hely. A régészek szerint az i.e. 7. században uralkodott Ezékiás júdai király hozhatta létre ezt a hatalmas raktárat.

A király a raktárral az Újasszír Birodalom a Bibliában Szennahérib néven szereplő uralkodójának Júda elleni hadjáratára készülhetett fel. Ekkor még a Mezopotámia felől érkező hadak nem vették be Jeruzsálemet, hanem hazatértek a városfalak alól. A frissen megtalált adószedő hely a nyomok alapján tovább működött az ellenséges hadak távozása után is.

A pecséteket a különböző élelmiszerek tárolására szolgáló cserép amfórák füleire nyomták, és a rájuk vésett héber betűk azt jelentik, hogy a “királynak”, és alattuk négy helyiség, köztük Hebron neve látható. Az egyik pecséten a Mesalem Elnatan név szerepel, ő talán egy fontos tisztviselő lehetett a királyságban.

Emellett apró agyagszobrocskákat is találtak, emberfejeket, állatábrázolásokat, amelyek amulettként, házi-istenekként szolgálhattak. Az emberábrázolás és más állatalakú istenszobrok pogány tisztelete szemben állt a zsidó vallás törvényekkel, de mégis jelen lehetett a nép körében. Erre utalnak az ebben a korban élt próféták gyakori tiltásai és figyelmeztetései is.

A dombon jól szervezett mezőgazdasági munka nyomaira is bukkantak, olíva és szőlőművelésre, valamint a feldolgozást szolgáló szőlőprésre. A babiloni hódítás után az épületet elhagyták, de a nyomok alapján később újra használatba vehették, valószínűleg a zsidók i.e. 538-tól engedélyezett visszatérése után, amikor a hazatérők az Óperzsa Birodalom adófizetőivé váltak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


A templomadó ősi kötelezettség
2017. január 27.

Jól ismert az Újszövetségnek az a története, amelyben Jézus kizavarta a kufárokat és a pénzváltókat a templomból. De mit kerestek a kereskedők és a pénzváltók a templomban? És van-e bármi köze ennek az adózáshoz? De még mennyire, több, mint gondolnánk!

Adópénz a hal szájából
2017. szeptember 22.

Az Újszövetség több története, példabeszéde is az adózással, adó- és vámszedőkkel kapcsolatos. Ezek a történetek soha nem elítélő jelleggel szólnak az adózásról, az adószedőkről, sokkal inkább kiállnak a kötelezettségek teljesítése mellett, az adószedőnek pedig megbocsátják bűnös tevékenységét. Sajátosan emelkedik ki e történetek közül Péter apostol adófizetése, melyet egy csoda révén tud teljesíteni.

Hogyan lett az adószedő Léviből Máté apostol?
2017. április 21.

Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált, apostol lett, és a hagyományok szerint ő az Újszövetség első könyvének, Máté evangéliumának a szerzője is. 

Zákeus főadószedő példázata
2017. április 7.

A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó történet szerint Jézus Názáretből Jeruzsálembe ment, hogy ott beteljesítse végzetét. Útja során számos csodát tett, magatartásával példát mutatott. Az egyik ilyen történet szerint Jézus személyes hatására tért meg a bűnös útról a vámszedő Zákeus.