Megvilágosított a kamatadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bankok többsége szerint a kamatadó bevezetése nagyot lendített a lakosság pénzügyi kultúráján. A megtakarítással rendelkező magánszemélyek nagy része ugyanis az adófizetés minél későbbre halasztása érdekében alaposan utánajárt a lehetőségeknek, így jobban megismerte a banki és befektetési termékeket.

A K&H Bank tapasztalatai szerint a magyar lakosság döntő többsége még mindig konzervatív, azaz megtakarítási célból elsősorban betétet választ. Folyamatosan növekszik azonban a befektetési alapok aránya, de itt is megfigyelhető a konzervatív, védekező szemlélet, a pénzpiaci alap a legkeresettebb. A tavalyihoz hasonló hirtelen változást, valódi átrendező hatást szerintük csak kormányzati intézkedés hozhat magával. Mint hozzátették: egyébként a tanulási folyamat sokkal lassúbb. Hasonlóan vélekedik az UniCredit Bank vezérigazgató-helyettese, Tátrai Bernadett is.

A bankoknak nagy a felelősségük és a lehetőségük abban, hogy a lakosság pénzügyi ismereteit fejlesszék – állította viszont Sztanó Imre, az Erste Bank lakossági üzletágának vezetője. Az erős marketingkommunikációs aktivitás hatására ugyanis az ügyfelek összehasonlítják az ajánlatokat és kíváncsiak az újabb és összetettebb termékekre is.

Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta: a csoport június-júliusi Hozamduó megtakarítási csomagjának egyik kiemelt célja volt, hogy a lakossági megtakarításokat elmozdítsa a befektetési alapok irányába. Természetesen sikerként könyvelik el, hogy az ennek felét kitevő alapban közel 20 milliárd forint vagyon gyűlt össze, de ennél fontosabb eredménynek tartják, hogy az ebbe a termékbe befektető ügyfelek fele korábban nem rendelkezett értékpapírszámlával. Azaz sikerült olyan befektetőkhöz is eljuttatni értékpapíralapot, akik eddig csak bankbetétekben és bankbetét jellegű befektetésekben gondolkodtak.

Tavaly augusztus végére – tudtuk meg Sztanó Imrétől – az Erste Banknál jelentősen átalakult a lakossági lekötött betétek lejárati struktúrája: míg 2006 júliusában a bank betéti állományának 7 százaléka volt hat hónapra vagy annál hosszabb időre lekötve, 2006 szeptemberére ez az arány 37 százalékra nőtt. Jelenleg pedig már az ügyfelek közel 42 százaléka tartja megtakarításait minimum hat hónapos lekötésben. Az UniCredit Banknál a befektetési alapok aránya már eléri a teljes megtakarítás 40 százalékát, ami a vezérigazgató-helyettes szerint jól mutatja, mennyire időben sikerült reagálniuk az igények legkisebb változására is. A kezdetben igen kevés sikert elérő kombinált termékek – fejtette ki Toman Róbert, a Raiffeisen Bank megbízott lakossági üzletágvezetője – ma már a legtöbb bank húzó ajánlataként jelennek meg, ezáltal mesterségesen növelve a lakosság hosszabb távú befektetési eszközeit. A Budapest Bank (BB) szakemberei szerint a termékkínálat növekedése, a kampányok, a befektetési tanácsadás mind olyan tényező, amely változtathat a lakosság befektetési szokásain. Szerintük azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a kínálatot a kereslet szüli.

A CIB Bank tapasztalata szerint viszont ha a megtakarítási szokásokat egy idősoron vizsgáljuk, akkor csak 2006 augusztusában volt tapasztalható jelentős változás. A tavaly augusztusi időszakban korábban soha nem tapasztalt módon voltak népszerűek a befektetési alapok, a hosszú futamidejű kötvények vagy betétek. Szeptember 1-jét követően azonban ismét a korábbi trend érvényesült, azaz a rövidebb időtávra szóló ajánlatok bizonyultak népszerűbbnek. Hozzátették azonban: a lakosság pénzügyi szokásai természetesen módosulnak, emelkedik például a befektetési alapok és más összetettebb alternatív befektetések súlya az összes megtakarításon belül, de ezek a változások nem a kamatadó bevezetésével, sokkal inkább az ügyfelek általános pénzügyi ismereteinek bővülésével függnek össze, amire természetesen hatással van a bankok ˝oktató˝ tevékenysége is.

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.