Melyek a legfontosabb tao és hipa változások?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adó, a helyi iparűzési adó, az illetékek és a gépjárműadó legfontosabb 2016-os változásait ismertetjük a PwC Magyarország háttértanulmánya alapján.


Növekedési adóhitel

2015. június 25-i hatállyal egy új, halasztott adófizetési lehetőséget biztosító jogintézmény, a növekedési adóhitel konstrukció került bevezetésre a társasági adó rendszerébe.

A növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti.

A növekedési adóhitel abban az esetben választható, ha az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, illetve ha az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig ezen választásáról az adóhatóság részére nyilatkozik.

A társasági adó megfizetésének a növekedési adóhitel szerinti megfizetését választó adózónak már a tárgyévi adóelőleg-kiegészítés során sem kell megfizetnie a növekedési adóhitelre jutó adót.

Kedvezményes szabály, hogy a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege csökkenthető, ha a nyilatkozat megtételét követő két adóévben az adózó tárgyi eszközberuházást vagy a foglalkoztatottai létszámának növelését valósítja meg.

A 2015. november 17-én elfogadott módosító javaslat a növekedési adóhitelre jutó adó kiszámításánál az adóalap-módosító tételek figyelembe vételének szabályait egyértelműsíti.

Az évközi módosításra tekintettel a társasági adó törvény növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

IFRS-átállás adókövetkezményei

2016. január 1-jétől bevezetésre kerül a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámoló készítés lehetősége. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek (társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelem adója) is az IFRSek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezés bevezetésére került sor.

Előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetőségét 2015. december 31-éig egyedi Európai Bizottsági határozat engedélyezi. 2016-tól a támogatási konstrukció kis mértékben módosul, annak érdekében, hogy az külön bizottsági jóváhagyás nélkül összhangban álljon az uniós támogatási normákkal, azaz megfeleljen a 651/2014/EU rendeletben (általános csoportmentességi rendelet) foglalt előírásoknak. Ennek érdekében új támogatási korlát kerül bevezetésre, mely szerint az egy előadó- művészeti szervezetnek jutatott összes támogatás – ideértve a kiegészítő támogatást és az adóról való rendelkezés intézményének keretében jutatott felajánlások összegét is – nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet előző évi EGT tagállamban elért éves jegybevételének a 80%-át és nem lehet több mint 1,5 milliárd forint (korábban csak a 80%-os korlát volt alkalmazandó). Ezen módosítás a támogató adózót nem érinti.

Az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelműsíti a törvény az adókedvezmény feltételrendszerét, miszerint az adózó akkor jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha a támogatás juttatásának adóévében megfizeti a kiegészítő támogatást, illetve ha azt helytelenül 10%-os adókulccsal állapította meg – miközben a 19%-os kulcs alkalmazására is köteles – a támogatás 7%-át a támogatás adóévét követő 90 napon belül megfizeti az arra jogosult részére.

Civil szervezetek adózása

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel (Civil törvény) való összhang megteremtése érdekében módosultak az alapítványok, közalapítványok és az egyesületek társasági adóalap megállapítási szabályai. Az adózási és az ágazati jogszabály közötti koherencia érdekében sor került speciális – többek között a befektetési tevékenységre és ingatlanvásárlásra vonatkozó – adóalap növelő és csökkentő tételek bevezetésére, figyelemmel arra, hogy a Civil törvény fogalmi rendszerében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Egyéb módosítások

A társasági adó törvény év közbeni változásai közül kiemelendő szabály, amely szerint a 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal a 2014. évre vonatkozóan került megállapításra.

Helyi iparűzési adó

IFRS-átállás adókövetkezményei

Az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítésre történő átálláshoz kapcsolódóan a helyi iparűzési adó törvény-rendszerébe is több új rendelkezés került bevezetésre, melyeket a társasági adót érintő változásokkal együttesen később ismertetünk részletesen.

Új K+F adókedvezmény

Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti. A rendelkezés a K+F költségek – részbeni – kétszeres levonhatóságát eredményezi, egyrészt annak teljes összege adóalap-csökkentő tételként elszámolható, másrészt további 10%-os adókedvezmény biztosítható. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.

Mentesülés az adóbevallás benyújtása alól

Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt. 2017-től a bevallás elektronikusan is benyújtható 2017-től a helyi iparűzési adóalanya bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.

Autópályadíj, külföldi útdíj levonhatósága

A jövőben mind a külföldön megfizetett útdíjnak, mind a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5% levonható az iparűzési adóból.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

Illetékek

Haszonjárművek, környezetkímélő járművek visszterhes szerzésének illetékmentessége

Nem keletkeztet illetékkötelezettséget a haszonjárművek (a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépkocsi) és a környezetkímélő (gázüzemű) járművek visszterhes szerzése.

Munkavállalói Résztulajdonosi Programhoz kapcsolódó illetékmentesség

Új illetékmentességi rendelkezés rögzíti, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő értékpapír, üzletrész, tagi részesedés ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Lakásbérlők és örökösök ingatlan szerzésének illetékmentessége

Az illetéktörvény új rendelkezése illetékmentességet biztosít a korábbi lakását bérlő, majd visszavásárló magánszemélyek és örököseik, illetve azon lakásvásárlók részére, akik eladóik, illetve azok magánszemély örökösei számára határozott időre, de legalább 5 évre lakásbérleti és visszavásárlási jogot biztosítanak, ha az éves bérleti díj nem magasabb, mint a lakás vételárának 7%-a.

Gépjárműadó

Környezetkímélő járművek adómentessége

A jövőben az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő (gázüzemű) gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól, amely módosítással a jogalkotó ezen korszerű környezetkímélő járművek elterjedését kívánja ösztönözni.

Szerelvényadóztatás

A jelenlegi szabályozást – mely szerint a nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi külön-külön adótárgy, így olyan félpótkocsi is adóköteles, amelyhez vontató nem tartozik – felváltja a szerelvényadóztatás. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, az önmagában nem adóköteles, azonban a vontató adóalapja tartalmazná a vontató által vontatható össztömeget (egy nyerges vontatóhoz tartozó egy félpótkocsi adóalapját). Mindez azt jelenti, hogy a nyerges vontatókra új adóalap kerül megállapításra, a félpótkocsinak pedig megszűnik az adókötelezettsége.



Kapcsolódó cikkek