Mélyponton a versenyképesség
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miközben a legtöbb uniós tagország javította versenyképességét, Magyarország mutatója tovább romlott, így már csak a 25. hely a miénk az EU-ban. Így persze a régiós versenyben is nagy hátrányból indulunk. Az InfoTandem infografikája.
Minden idők leggyengébb eredményét produkálta Magyarország a 2016-os versenyképességi megmérettetésen. A genfi székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) 2003 óta publikálja az idevágó globális rangsort, amelyben ezúttal 138 országot mértek fel. Az átfogó mutató, a Globális Versenyképességi Index (GCI) alapján hazánk mindössze 4,20-as értéket (a tavalyinál 5 századdal gyengébbet) ért el a 7 pontos elméleti maximumból, s ezzel 6 helyet visszacsúszva a 69. helyen – azaz épp a mezőny közepén – végzett a világranglistán.
A helyzet súlyosságára plasztikusabban világít rá, ha az uniós csapatban helyezzük el magunkat. Nos, a mostani eredménnyel a 28 tagú EU-ban a 25. legversenyképesebb tagnak számítunk, csak Horvátországot, Ciprust és Görögország előzzük meg. Ebből az is rögtön látszik, hogy szűkebb régiónkban, a közép- és kelet-európai térségben is leghátul kullogunk, valamivel a horvátok előtt (náluk egyébként javult a mutató az elmúlt egy évben), de jócskán lemaradva a többi Visegrádi országtól, különösen a régióban toronymagas éllovas csehektől. És persze az immár 4,79 pontra emelkedett uniós átlagtól is (az EU tagállamai közül 20 javított a tavalyi pontszámához képest).
Az, hogy nem csúsztunk még hátrébb, főként az ország javuló makrogazdasági mutatóinak köszönhető. A számos tényezőből (114 részmutatóból) kalkulált versenyképességi pontszámot felfelé nyomta, hogy a kormány igyekszik a maastrichti kritérium alatt tartani az államháztartási egyenleget, elköteleződött az államadósság csökkentése mellett, és az inflációs számok is jók.
Ugyanakkor versenyképességünkben 8 olyan pont is akad, amelyek a világon a legrosszabbak között vannak. A WEF magyarországi partnere, a Kopint-Tárki szakembereinek értékelése szerint a felmérés alapján intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek, emellett pedig igen erősen jelen van a korrupció. A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás. Innováció kategóriában is intézményi gondok mutatkoznak. Nem ösztönzik megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek és technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van. Az egyetemek, kutatóintézetek és cégek közötti együttműködések szintén nagyon gyengék, de komoly gondok mutatkoznak a hazai pénzpiaccal: a vállalatoknak csupán elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.
