Mennyivel kell több minimumjárulékot fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járulékok mértéke nem változott, de mivel a kiindulási alapként szolgáló minimálbér és garantált bérminimum nőtt, a fizetendő minimális járulékok összege is emelkedett. Február 12-ig így többet kell fizetniük a főállású egyéni- és társas vállalkozóknak és néhány kisadózónak is. Ugyanígy emelkedett a szakképzési hozzájárulás összege.


A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2013. január 1-jétől

  • havibér alkalmazása esetén 98 000 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2013. január 1-jétől

  • havibér alkalmazása esetén 114 000 forint.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 27.§-a szerint a biztosított társas vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot, valamint összesen 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével. A társas vállalkozóként biztosított ügyvezetőkre ugyanezen szabályok vonatkoznak. Ők főfoglalkozású társas vállalkozók.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Minimálbér, a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Nagyon-nagyon ritka eset, hogy a vállalkozásban végzett munka ne igényelne legalább középfokú képzettséget. Ilyenkor, valamint az ügyvezetőként biztosított társas vállalkozónál a minimum-járulékot a minimálbér alapján kell meghatározni.

A biztosított egyéni vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot, valamint összesen 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelem után. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese

A 2011. évi CLVI. törvény 457. §-a értelmében,

  • a közkereseti társaságot,
  • a betéti társaságot,
  • a korlátolt felelősségű társaságot,
  • a közös vállalatot,
  • az egyesülést,
  • az európai gazdasági egyesülést,
  • a szabadalmi ügyvivői irodát,
  • a szabadalmi ügyvivői társaságot,
  • az ügyvédi irodát,
  • a közjegyzői irodát,
  • a végrehajtói irodát,
  • és az egyéni céget

a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Az adó mértéke 27%.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó főállású egyéni vállalkozókra, ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

A KATA rendszerében a kisadózó vállalkozókra viszont mindezek nem vonatkoznak. Abban az esetben azonban, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként máshol is biztosított, akkor nem alkalmazhatók a Tbj.-nek a „többes jogviszonyban” álló vállalkozókra vonatkozó előírásai (lásd Tbj. 31. §-t).

Tehát például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó egy kft tagjaként ügyvezető is, akkor ez utóbbi jogviszonyában fizetnie kell a kötelezően előírt minimum-járulékokat és adókat, mert nem beszélhetünk többes jogviszonyról. (A NAV tájékoztató úgy fogalmaz, hogy a kisadózók – e minőségükben – nem tartoznak a Tbj. hatálya alá. Ezt valamelyik törvénybe bele kellett volna írni!)

Lássuk a számokat!

Sorszám Meegnevezés Minimálbér
(pl.: ügyvezető)
Garantált
bérminimum
(szem. közreműködés)
1. kiindulási alap 98.000 114.000
2. nyugdíjjárulék alapja 98.000 114.000
3. nyugdíjjárulék összege
2.sor * 0,1
9.800 11.400
4. egbizt. járulékok alapja
1.sor * 1,5
147.000 171.000
5. természetbeni egbizt. j.
4.sor * 0,04
5.880 6.840
6. pénzbeli egbizt. járulék
4.sor * 0,03
4.410 5.130
7. munkaerő-piaci járulék
4.sor * 0,015
2.205 2.565
8. összes egbizt. járulék
5+6+7
12.495 14.535
9. szociális hozzájár. adó
alapja 1.sor * 1,125
110.250 128.250
10. szociális hozzájár. adó
9.sor * 0,27
29.768 34.628
11. összes minimális
közteher
52.063 60.563

A járulékok mértéke ugyan 2012-ről 2013-ra nem változott, de mivel a kiindulási alapként szolgáló minimálbér 5,38%-kal, a garantált bérminimum pedig 5,56%-kal emelkedett, ez a járulékok ugyanilyen összegű növekedését vonta maga után. Például a garantált bérminimum után fizetők 2012-ben havi 57.375 forintot fizettek, de 2013-ban már havi 60.563 forint a kötelezettség.A szakképzési hozzájárulásról se feledkezzünk meg, ami újabb 1,5%! A társas vállalkozók legnagyobb részénél ezt is be kell fizetni. Nem kötelezett a szakképzési hozzájárulás megfizetésére az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.

Ugyanígy nem kötelezett az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a tevékenységében a személyesen közreműködő tag szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.

A NAV honlapjáról letölthetők a minálbér és a járulékmértékek változásait összefoglaló táblázatok és az ehhez kapcsolaódó tájékoztató füzet.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.