Mentesség az innováció járulék alól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén ismét mentesülnek az innovációs járulék megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyek mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek, de a mentességre való jogosultságot nem az elmúlt években megszokott módon, hanem ismét az egyéni beszámolók alapján kell megállapítani – hívta fel a vállalkozások figyelmét lapunkhoz is eljuttatott közleményében a MAZARS. Kérdéses azonban a törvényalkotó szándéka, hiszen az innovációs járulékból származó bevételi előirányzat a kedvező változás ellenére magasabb mint a tavalyi – vélik az adótanácsadó cégnél.


Az innovációs járulékkal kapcsolatos szabályok 2015. január 1-től új törvénybe (2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról) kerültek, amely három év után ismét lehetővé teszi, hogy 2015-től az egyéni beszámolójuk alapján mikro- és kisvállalkozásnak minősülő cégek kikerüljenek járulékfizetés kötelezettsége alól – olvasható a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.
 
2012 előtt sem kellett innovációs járulékot fizetni azoknak a vállalatcsoport tagjaként működő cégeknek, amelyek egyéni beszámolójuk alapján mikro- vagy kisvállalkozásoknak minősültek (azaz létszámuk 50 főnél kevesebb és árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 10 millió euró), de 2012-2014 között a kisvállalkozói minősítést nem egyénileg, hanem a cégcsoport szintjén, konszolidált beszámoló alapján kellett megállapítani, azaz jóval több céget érintett a járulékfizetési kötelezettség.  
 
 „Akik 2012 előtt nem fizettek innovációs járulékot, azok most ismét mentesülhetnek ez alól, ha egyéni szinten továbbra is mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek. Ha pedig valaki mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, akkor célszerű mielőbb kérelmeznie az innovációsjárulék-előleg mérséklését” – idézi a cég közleménye Nyári Zsoltot, a MAZARS szenior adómenedzserét.
 
Hozzátette: a mentesítésre vonatkozó szándékot a törvény indokolása nem tartalmazza, így nem tudni, hogy miért kapta vissza a kérdéses adózói kör ezt a kedvezményt.

A szakember felidézte, hogy a 2012-es, előzetes figyelmezetés nélkül bevezetett új szabályozás széles céges kört vont be az adó hatálya alá, amelynek köszönhetően – a NAV adatai szerint –
2011-ről 2012-re az innovációs járulékból származó bevételek több mint megkétszereződtek.

„Ennek fényében ellentmondásos, hogy a 2015-re előirányzott innovációsjárulék-bevétel nem csökkent, hanem nőtt 2014-hez képest, és a korábbi éveket jóval meghaladó összegben került a költségvetésben meghatározásra” – tette hozzá a cég közleménye szerint.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.