Mentőöv a cégvagyonnak – jöhetnek az önkéntes csődök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az adós időben kezdeményezhetné a csődeljárást, és rögtön moratóriumot kapna, akkor, amikor még van a cégnek vagyona és mozgástere az átmeneti likviditási probléma megoldására, úgy számos vállalat elkerülhetné a felszámolást – vélik a felszámolók képviselői. A jelenlegi csődszabályozás azonban nem ad módot az azonnali moratóriumra.

A csődbejelentés után és a moratórium előtti időben a hitelezők bármit csinálhatnak, kivehetik a cégből a vagyont. Attól kezdve pedig már nincs is más lehetőség, mint a felszámolás. Ma évente alig néhány – a cég megmentését szolgáló – csődeljárás indul, miközben már húszezer vállalkozás áll felszámolás alatt – mondta a Világgazdaságnak Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke.

A felszámolók ezért is szorgalmazzák egyebek közt a mielőbbi önkéntes csődbejelentés lehetőségének a bevezetését a majdani csődtörvényben, amelynek előkészítése rájuk vár. Az igazságügyi és rendészeti tárca ugyanis őket bízta meg a koncepció kidolgozásával, ami a jövő évi törvénytervezet alapjául szolgálhat.

Az alelnök utalt arra, hogy a jelenlegi 15 éves és sokszor módosult csődtörvény nem képes betölteni a feladatát. Nem biztosítja a hitelezői igények kielégítését az adós vagyonából, merthogy az eljárások 90 százaléka már kiürített cégek ellen folyik. A felmérések szerint a bejelentett hitelezői igények egy százaléka sem egyenlíthető ki.

Mindennapos eset, hogy a felszámolók nem jutnak hozzá a szükséges iratokhoz, gyakorta magát a társaságot és a vezetőjét sem találják. Az új törvény előkészítésében különös figyelmet fordítanak a fizetésképtelenségi okokra – így arra, ki, mikor indíthat csődöt –, a fizetési moratóriumra, a cégvagyont megőrző lehetőségekre, illetve a felszámolási költségekkel kapcsolatos kérdésekre. Megbízásukat az eddigi csődtörvény-koncepciókra és a tavaly nyáron módosult szabályozásra figyelemmel kell végezniük.

Ez utóbbi gondot okoz, mivel a változtatás a biztosított hitelezőknek 100 százalékos kielégítési lehetőséget nyitott meg. Lényege, hogy a biztosított vagyon értékesítéséből befolyó pénzeszközt azonnal ki kell fizetni a biztosított hitelezők részére. Ezt a vagyont nem terhelik többek között a kifizetetlen munkabérek, tehát a dolgozók abból nem fognak látni semmit, ez várhatóan megannyi súlyos konfliktus forrása lesz. A gyakorlat még csak most fog szembesülni ezzel a problémával – jelezte Filip György.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.